Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy uniós támogatással megvalósult programban. A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint az SZTE kutatói a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem szakembereivel együttműködve hoztak létre tematikus kutatói hálózatot, amely a nyersanyag-gazdálkodást, elsősorban másodnyersanyagok – hulladékok és maradékanyagok – hasznosításának lehetőségeit vizsgálta. Céljuk környezetipari és energetikai alkalmazások kifejlesztése volt.
A szennyvizek kezelésében fontosak a membrántechnológiai, szűrési eljárások. A projekt során az SZTE munkatársai kombinált megközelítéseket dolgoztak ki a szűrési eljárások hatékonyságának növelésére. Ezen kívül nanotechnológiai megoldásokkal olyan öntisztuló membránokat fejlesztettek ki, melyek eltömődése jelentősen visszaszorítható. Megvizsgálták a szennyvíziszapok energetikai, illetve mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit is. Kimutatták, hogy a komposztált szennyvíziszap talajjavító készítményként alkalmazható.
A vizek, szennyvizek egyre több gyógyszerhatóanyagot tartalmaznak. Ezek lebontására fénnyel katalizált nanokompozitokat fejlesztettek, illetve erre a célra használható mikrobákat izoláltak.
Olajszennyezés, élelmiszeripari hulladék, biomassza
Az olajszennyeződések folyamatosan megjelenő szennyeződések, amelyek akár évtizedekig terhelhetik a környezetet és a talajvizet. A kutatók valós ipari igényeknek megfelelően dolgoztak ki olyan biotechnológiai eljárásokat, amelyek segítségével ezek az ártalmas anyagok lebonthatók. Bizonyították, hogy az eljárás zsíros élelmiszeripari hulladékok lebontására is alkalmas. A talajvíz oxigénmentes körülmények között való tisztítása esetén annak a lehetőségét vizsgálták, hogy a kármentesítés összekapcsolható-e energiatermelési folyamatokkal. Bizonyították azt is, hogy számos új biomassza típus, növényi maradvány felhasználható biogáztermelésre. Ezzel is csökkentve az ilyen növényi maradványokból képződő szén-dioxid mennyiségét, valamint kiváltva a fosszilis eredetű energiahordozók használatát – írták.
Szennyvízkezelésben is jeleskedik a szegedi felsőoktatási intézmény
A tiszta víz és alapvető köztisztaság (SDG 6) listán szereplő 330 intézményből az SZTE a 101-200. helyen végzett. Ez a hazai intézmények tekintetében holtversenyes első helyezést jelent. A lista összeállításánál figyelembe vették az egyetem vízfelhasználását, szennyvízkezelési gyakorlatát, a megjelenő víztakarékos megoldásokat, a felelős vízhasználatot ösztönző oktatási tevékenységet – írta az SZTE weboldala.
