Az Agrisk elindulása óta, az elmúlt 6 évben, új, modern alapokra helyezte a növénybiztosítások értékesítését Magyarországon. Digitalizálták azt a tudást és tapasztalatot, amit a cégalapító, Surmann Árpád, családja az elmúlt 50 évben az agrárbiztosítás-közvetítés területén felhalmozott. Ennek révén – az internet segítségével – a gazdák a korábbinál sokkal könnyebben hozzájuthatnak a legjobb szolgáltatást nyújtó növénybiztosításokhoz, mert összehasonlíthatóvá tették azokat és a szerződéskötés folyamatát is jelentősen leegyszerűsítették. A cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
A tudomány mai állása szerint az időjárást rövid távon csak minimális mértékben lehet befolyásolni, de milyen lehetőségeik vannak a gazdálkodóknak az időjárási kockázatok kezelésére?
A gazdáknak többféle lehetősége nyílik a kockázatok kezelésére. 2012 óta létezik egy megújított kárenyhítési rendszer, aminek immáron négy pillére van. Az első pillér a kárenyhítési alap, ami egy kockázatkezelési közösség. A gazdák többek között jégkárra, viharkárra, aszályra, fagykárra vagy belvízkárra kaphatnak belőle kárenyhítési juttatást. A tagok kárenyhítési hozzájárulást fizetnek a kárenyhítési alapba, az állam pedig a termelők által befizetett hozzájárulást ugyanakkora összeggel kiegészíti, azaz megduplázza. A károsodott termelő számára – a korábbi évek referenciahozamát alapul véve – nyújtható, legfeljebb a bekövetkezett kár 80%-át kitevő kárenyhítési juttatás, amennyiben a tárgyévi hozamcsökkenés a 30%-ot meghaladja.
A második pillér a növénybiztosítások rendszere, ami az öngondoskodáson alapul. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy annak a gazdálkodónak, akinek nincsen biztosítása az első pillér kárenyhítési juttatásának csak a felére jogosult. A növénybiztosításokra is lehet állami támogatást igénybe venni, melynek legnagyobb része európai uniós, a kisebb része hazai forrás.
2020-ban még 7 milliárd forint állt rendelkezésre ezeknek a biztosításoknak a támogatására. Az idén, 2021-ben 11 milliárdra emelték ezt a keretösszeget, ami nagyon jó hír a gazdák számára, mert a támogatásintenzitás így akár a 70%-ot is elérheti.
A harmadik pillér az Országos Jégkármérséklő Rendszer, ami 2018-tól – talajgenerátorok segítségével – csökkenti a jégkárok mértékét az ország teljes területén minden év április 15. és szeptember 30. között.
A negyedik pillér a krízisbiztosítás. Ebben a rendszerben a tagok – az általuk használt földterület és/vagy állatállomány alapján – hozzájárulást fizetnek, és ezért cserében – bizonyos feltételek teljesülése esetén – krízisbiztosítási kompenzációra jogosultak. Ennek összege legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a.
Mi tegyenek a gazdák, ha növénybiztosítást szeretnének kötni?
Nagyobb valószínűséggel köt növénybiztosítást az a gazdálkodó, aki valaha már megtapasztalt valamilyen káreseményt, jégverést, viharkárt, aszályt vagy fagyot. Az időjárási kockázatok csökkentésének többféle módja van, de biztosítást mindenképpen érdemes és javasolt kötni. Erre számos lehetőség van a piacon, magukon a biztosítókon, alkuszokon vagy többes ügynökökön keresztül, de a lehetőségek közül nem könnyű a megfelelőt kiválasztani.
Az Agrisk 2015-ben egy olyan szoftvert fejlesztett ki, amivel megkönnyíti ezeknek a biztosításoknak az összehasonlítását. Nemcsak díjban hasonlítjuk össze ezeket a konstrukciókat, hanem azt is megmutatjuk, hogy egy adott káresemény kapcsán mennyi fizetne az egyik, illetve a másik biztosító. Ez egy nagyon egyedi szolgáltatás a piacon.
Ez egy automatikus, bárki által igénybe vehető rendszer. Nem szükséges hozzá a személyes beavatkozás, mi viszont igyekszünk minden gazdával egyénileg is felvenni a kapcsolatot, mert így sokkal személyre szabottabb tanácsadást tudunk nyújtani, ami egy nagyon fontos eleme a mi agráralkusz működésünknek. Ilyen esetben kedvezőbb biztosítást tud kötni a gazda, mert kedvezményeket is tudunk beépíteni a konstrukciókba. Így lesz a legteljesebb az ő védelme.
A biztosítások összehasonlítására egy úgynevezett növénybiztosítási kalkulátort fejlesztettek ki. Hogyan működik ez a gyakorlatban?
A gazda egy gombnyomással egy új kalkulációt indíthat. Meg kell adja a települést, ahol termel, majd meg kell határoznia, hogy mely növényeket, milyen hozamokon és piaci árakon szeretné biztosítani.
A gazdálkodó a nevének és email címének beírása után azonnal egy díjszámítást kap. Végül meg kell határozni a kockázatokat. A jég az alapbiztosítás, amihez, például, még tűz- és viharkockázatot választhatunk. Ezután a rendszer kiszámolja az egyes biztosítók biztosítási díjait és akár azonnal meg is köthetjük a biztosításokat a kikalkulált díjakon.
Egy úgynevezett Kárszimulátorral a rendszer azt is szimulálni tudja, hogy egy adott kárszituációban mennyit fizetnének a biztosítók. Ez egy nagyon hasznos eleme a szolgáltatásnak, mert az Agrisk anélkül tud tanácsot adni a gazdálkodóknak, hogy a kapcsolatot fel kellene venni egymással.
Mi a teendő akkor, ha mégis beüt a baj és kár keletkezik?
Arra törekszünk, hogy a gazdáknak egy teljes gazdasági évre szóló szolgáltatást nyújtsunk. Ne csak addig tartson, ameddig a gazda megköti a biztosítást, hanem a teljes év során képviseljük a szerződő felet. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha káresemény éri a gazdaságukat, azt felénk jelentik be, mi koordináljuk a biztosítók felé a kárbejelentéseket. Erre a célra egy kárbejelentő felületet is működtetünk, ami egyébként szintén egyedi. A szolgáltatáscsomagunk részét képezi, hogy egy független szakértőt biztosítunk, aki felméri a káresemény nagyságát. Képviseljük a gazdáinkat a káresemények során. Ez az úgynevezett Kárszemle szolgáltatásunk, ami már két éve működik. Úgy gondoljuk, hogy ugyanazt a hozzáállást kell tanúsítanunk a gazdák irányába, mint amit egyébként a nem online világban is megszokott. A családunk 50 éve foglalkozik agrárbiztosításokkal, és a gyakorlatunk mindig is az volt, hogy káresemény alkalmával személyesen képviseltük a gazdákat a kárrendezésben.
Miért éri meg növénybiztosítást kötni?
Nagyon változó okokból teszik ezt a gazdák. Sokan egyrészt tartanak attól, hogy egy szélsőséges esemény gyakorlatilag lehetetlenné teszi a következő évek termelését. Mások pedig abban gondolkodnak, hogyha már termést hozott a termesztett növény, akkor az ne vesszen kárba. Legyen egy olyan biztonsági háló, ami megvéd az évről-évre előforduló jövedelemingadozástól.
Mekkora a valószínűsége egy káresemény bekövetkezésének?
A káresemény bekövetkezésének valószínűségére a fizetendő díjak nagyságából lehet következtetni. A repce vagy egy gyümölcsös biztosítása azért sokkal drágább, mint mondjuk a kukoricáé, mert sokkal kárérzékenyebb növények, és esetükben a kockázat is sokkal nagyobb.
Viszont mindenképpen megéri biztosításban gondolkozni, mert a kárenyhítési rendszerből is csak akkor várhatunk kétszeres juttatást, ha rendelkezünk megfelelő növénybiztosítással.
Mit vár a jövőtől az Agrisk?
Évről-évre növekszik az a bázis, aki minket választ egy növénybiztosítás megkötéséhez, mert könnyen elérhetőek vagyunk és megfelelő minőségű tanácsadást tudunk nyújtani a gazdáinknak, amit a gazdálkodók azzal honorálnak, hogy nagy számban visszatérnek. A jövőben úgy próbálunk meg még több gazdának segítséget nyújtani, hogy gazdakapcsolatokkal rendelkező tanácsadói hálózatokat tervezünk bevonni a munkánkba, akik a növénybiztosítást, mint kockázatcsökkentő megoldást beépítik a tanácsadásukba.
(x)
