Növényi fehérjék: impozáns tervek Belgiumban – a járvány végeztével

Flandria és Vallónia régiónak is ambiciózus tervei vannak a növényi alapú, alternatív fehérjeszektor fejlesztésében Belgiumban. A flamand régió elsősorban az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság és a közegészségügy jövőbeli kihívásaira igyekszik reagálni, míg Vallónia a piaci újjáépítés fontos lehetőségének tekinti a növényi fehérjéket.
A koronavírus okozta válság óta az ország lakosai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a származási helynek. Ezen kívül a húshelyettesítő élelmiszerek fogyasztóinak tábora is egyre növekszik, a húsfogyasztás mértéke pedig évek óta csökken. Mindez kiindulópont lehet ahhoz, hogy a növényi fehérjék fenntartható ágazatának fejlesztését sikerre vigyék Belgiumban. […]

Tovább…

Sok pénzzel, kevesebb szén-dioxiddal és kínai gyárépítéssel igyekszik a klímasemlegesség felé a BASF

Komoly célokat tűzött ki a BASF a klímasemlegesség felé vezető úton: a cég 2050-re nettó zéró kibocsátást kíván elérni. A vállalat az alacsony kibocsátású és CO2 mentes technológiák fejlesztésében elért legfrissebb eredmények alapján a 2030-ig tartó középtávú, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célját is jelentősen növeli. A jelenlegi szándékai alapján 2018-hoz képest 25 százalékkal tervezi világszerte csökkenteni üvegházhatású gáz-kibocsátásait. Mindezt a célzott növekedés és a dél-kínai nagy Verbund gyár építése ellenére kívánja elérni. […]

Tovább…

Az amerikai durocnak is kell a reklám – de ki is érdemli

„Duroc: vérében a minőség” – ezzel a mondattal hívja fel a gazdák figyelmét a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete. Az interneten elérhető reklámfilm olyan minőségű és stílusú, mintha egy új autót akarnának eladni, pedig egy 140 éves múltra visszatekintő, gyorsan népszerűvé váló állatról van szó.
Magyarországon a durocot tiszta vérben kizárólag a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete (FSE) tenyészti, mert erre csak nekik van engedélyük. Joggal merül fel a kérdés, miért kell reklámozni azt a sertést, amely létszámát tekintve a harmadik legjelentősebb fajta Magyarországon? […]

Tovább…

Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő? Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő!

Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós –10 °C körüli hőmérsékletre lenne szükség.
Általában azt szokták mondani, hogy a –15 és –20 °C közötti hőmérséklet már elég rendesen lecsökkenti a rovarok létszámát, de persze itt is vannak kivételek. Például a poloskának a petéi akár –50 °C-ig is kibírják.” – mondja Páll László, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. növénytermesztési osztályvezetője, majd hozzáteszi, nem csak további poloskainváziós évre kell készülnünk, más invazív fajok is vígan élnek a mi éghajlatunkon. […]

Tovább…

Költséghatékony, környezetbarát, és még szép is: Mona Lisa a szántóföldön!

A foltpermetezés különleges példáját mutatta be az Agrifac önjáró permetezője. Ennek a technikának az alkalmazása előnyösebb felhasználást jelent a környezetünk számára, nem utolsósorban költséghatékony is, és 2016 óta bárki számára elérhető.
„Ha erre képesek vagyunk, akkor el tudod képzelni, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a foltpermetezés, annak érdekében, hogy visszaszorítsuk a túlzott vegyszerfelhasználást az egész világon, amellett, hogy növeljük a termésátlagokat?” […]

Tovább…

Megvédi a magyar fejlesztés a madarakat a gyilkos áramvezetékektől

Hazai fejlesztéssel óvják a madarakat az áramvezetékektől. Az E.ON Hungária Csoport villamos hálózatán bevezetett újítások hatására a nagytestű madarak nagyobb biztonságba kerülnek Székesfehérvár közelében. A cégcsoport a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. és több természetvédelmi szervezet, köztük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával alakította ki és teszteli a villamos hálózatokon nagy számban használt berendezés, az oszlopkapcsoló új, madárbarát változatát. […]

Tovább…

Szórványgyümölcsös – a származási hely egyben különleges márkajegy is

Az idén digitális formában, két napra szűkítve megrendezett Nemzetközi Zöld Héten több előadás és videóösszeállítás is foglalkozott az európai, valamint a németországi vidékfejlesztési célokkal, a regionalitás, térségi gondolkozás népszerűsítésével. Így szó esett a hagyományos vagy szórványgyümölcsösök 21. században betöltött szerepéről is, valamint a bajor gazdálkodók példáján keresztül bemutatták, hogyan lehet ezt a speciális gazdálkodási formát akár márkajegynek tekinteni.
Közép-frankföldi bajor gazdák a regionális célokat és a helyi ízvilágot összekapcsolva néhány évvel ezelőtt egyedi értékláncot építettek fel. Az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, elhanyagolt szórványgyümölcsösökre (hagyományos vagy kaszálógyümölcsösök) alapozva jól működő, megélhetést biztosító gazdaságot, helyi gyümölcsfeldolgozót létesítettek, és kidolgozták a helyi értékeket képviselő márkát – írja a Kertészet és Szőlészet cikke alapján a magyarmezogazdasag.hu. […]

Tovább…

Eggyel kevesebb titka maradt a növényi immunrendszernek

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a növényi immunrendszer molekuáris mechanizmusait. Összefüggést találtak a növekedési erély és a kórokozókkal szembeni ellenállás között írja a magyarmezogazdasag.hu . A 2016-ban alapított „PRoTECT” Nemzetközi Doktori Iskola kutatói, a göttingeni egyetem és a vancouveri Brit Kolumbiai Egyetem együttműködése során a lúdfű (Arabidopsis thaliana) immunrendszerének hatóanyag-mechanizmusát vizsgálták.
Ezt a növényt széles körben alkalmazzák növénybiológiai, fejlődésbiológiai és genetikai modellorganizmusként. Bár közvetlenül nem használják a mezőgazdaságban, a vele végzett kutatások fontos információt szolgáltatnak a virágos növények fiziológiájáról és molekuláris genetikájáról általában. A genom kis mérete megkönnyíti a genetikai térképezést és szekvenálást. […]

Tovább…