Megfőzve lefőzi a távol-keletieket is: aki kóstolta a magyar rizst, ezt eszi

Mondani is kár, hogy a rizs az egyik legősibb kultúrnövényünk, a világ második legfontosabb gabonájáról beszélünk. Bármilyen hihetetlen, Magyarország is a nagy rizstermelő országok közé tartozik, mi vagyunk az északi határ Európában, ahol még jól érzi magát ez a kultúrnövény.
A KSH adatai szerint a hazai rizsfogyasztás évről-évre folyamatosan nő. 2014-ben az egy főre jutó mennyiség még 4,1 kg volt, azóta fokozatosan, évről évre egyre többet eszünk, 2019-ben ez a mérőszám már 6,3 kg lett. Összehasonlításként azonban még messze kevesebb rizst fogyasztunk, mint például burgonyát (58 kg), a búzalisztről nem is beszélve (évente 85,6 kg lisztet használunk el.) […]

Tovább…

„Elfáradnak a malmok”, és abbahagyják a felvásárlást – fordulat várható a gabonapiacon

Meddig tarthat a gabonaárak szárnyalása? Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a termelőknek, ha azon gondolkodnak, hogy tároljanak vagy eladjanak inkább?
Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgettek a Bábolnai Gazdanapok gabonapiaci kerekasztalához meghívott szakemberek, termelők és feldolgozók – Vámosi Gábor, a CornMill Hungary Kft. igazgatója, Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója, a Kukorica Kör Egyesület képviselője, valamint Varga István, a Varga-Farm Kft. ügyvezető tulajdonosa. […]

Tovább…

Komoly magyar kutatási siker a lisztharmatfertőzés azonosításában

Azonosította a búzát érintő lisztharmatfertőzés első megbízható biomarkereit az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) E-orr kutatócsoportja. A Science of the Total Environment folyóiratban megjelent publikációjukban a világszerte jelentős mértékben elterjedt gomba kórokozóval fertőzött búza környezetébe kibocsátott 48 illékony vegyületet jellemezték. A GINOP-projektben működő E-orr kutatócsoport távlati célja egy, az azonosított biomarkerek érzékeny detektálására alkalmas bioelektronikus szenzor, az e-orr kifejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaságban. […]

Tovább…

Rekordév a 2021-es a romániai mezőgazdaságnak, de mi a helyzet Székelyföldön?

Ugyan az előzetes adatok alapján is arra lehetett számítani, hogy az idei év kiváló lesz a romániai mezőgazdaság egésze szempontjából, a hivatalos statisztikák még rekordtermésről szóló várakozások ellenére is tudtak pozitív meglepetést okozni. A Mezőgazdasági Minisztérium statisztikái szerint 11,1 millió tonna búzát termesztettek Romániában úgy, hogy az adatok augusztus 9-i összesítésének pillanatában még 73 ezer hektárnyi búza várt aratásra. […]

Tovább…

Ellátási gondok lehetnek a lisztpiacon – pedig rekordokat dönt a búzatermés

Az átlaghozam alulról súrolja a 6 tonnát, körülbelül 4,9–5 millió tonna kenyérgabonát takarítottak be ebben az évben – ennek mintegy 80 százaléka étkezési minőségű. Most nem volt gombafertőzés, nem volt toxintermelődés. E tekintetben a 2021-es aratás páratlan a maga nemében. Miközben őszi búzából példátlanul kis területről végül is nagy termést sikerült elérni, a malmok szorult helyzetbe kerültek.
A termelők vagy egyáltalán nem akarják eladni a búzát annyiért, amennyit most kínálnak érte, vagy azt kérik, hogy csak január 1. után beszéljenek az üzletről, mondván, számukra most nem fontos az árbevétel. […]

Tovább…

Megpihennek a kombájnok, már csak az eredményt számolgatják – vége az aratásnak!

Sommás a cím végén olvasható kijelentés, de valóban alig látni már gabonát vágó kombájnokat a földeken. A zab nagy része maradt csak hátra, illetve a gyengébb búza-, rozs- és triticaletáblák. Az eredmény vegyes: akad megye, ahol bőven az országos átlag felettiek a hozamok, míg máshol alatta maradtak.
Szaporodnak a megyei jelentések, amelyek szerint befejezték az idei nyári aratást, illetve már csak néhány gazdálkodó vágja a kisebb tábláit. Sok a meglepetés: akad, ahol többet vártak a búzától, máshol pedig a becsültnél több és jobb a minőség. […]

Tovább…