Az átlaghozam alulról súrolja a 6 tonnát, körülbelül 4,9–5 millió tonna kenyérgabonát takarítottak be ebben az évben – ennek mintegy 80 százaléka étkezési minőségű. Most nem volt gombafertőzés, nem volt toxintermelődés. E tekintetben a 2021-es aratás páratlan a maga nemében. Miközben őszi búzából példátlanul kis területről végül is nagy termést sikerült elérni, a malmok szorult helyzetbe kerültek.
A termelők vagy egyáltalán nem akarják eladni a búzát annyiért, amennyit most kínálnak érte, vagy azt kérik, hogy csak január 1. után beszéljenek az üzletről, mondván, számukra most nem fontos az árbevétel.
Jó volna már decemberben tudni, mekkora lesz a vetésterület
Az idei étkezésigabona-helyzetről a magyarmezogazdasag.hu érdeklődését követően Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Gabonaszövetség alelnöke, a szövetség malmos tagozatának elnöke festett igen árnyalt képet.
– Jó lenne, ha a statisztikánkban vakon megbízhatnánk, de ettől most távol vagyunk, mert a májusban lejelentett 920 ezer hektár őszi búzából mindössze 846 ezer hektár maradt júliusra. Ez a 74 ezer hektáros kiesés a mai digitalizált világban semmivel nem magyarázható. Az volna a jó, ha már decemberben pontos adatot tudnánk mondani a vetésterületről.
Pedig az ősszel jól indult az őszi kalászosok helyzete. Jó magágyba került a vetőmag, volt elég nedvesség. A télen szépen bokrosodott a növényállomány. Igaz, a tavasz vegyes időjárása nem használt, viszont a május kellően elegendő csapadéka pozitívumnak bizonyult az őszi búza számára is.
A tavaszi hidegben országszerte nagyon ígéretes képet mutatott a búza. Amíg meg nem érkezett a júniusi hőhullám, bizakodó volt a szakmai közhangulat.
Ilyen még nem volt Magyarországon!
Ehhez képest a valós eredmény még jobb lett, hiszen majdnem 6 tonna lett az átlagtermés. Ilyet Magyarországon korábban még sosem mértünk – igaz, ilyen kis területen sem termeltünk még őszi búzát, mint a mostani szezonban. Hajdú-Bihar megyében kiemelkedően jó eredmény született, itt meghaladja a 7 tonnát a hektáronkénti hozam – tette hozzá büszkeséggel a Hajdúgabona Zrt. vezetője.
A megyében az őszi búza a jelenlegi felvásárlási árakkal versenyképes növénnyé vált, pedig korábban inkább csak a vetésforgó miatt volt rá szükség. A jobb pozíciót a malmosok számára némileg meggyengítette az a helyzet, hogy a betakarítást a megszokotthoz képest 7–10 nappal később, csak július 7. után lehetett megkezdeni.
A malmok nem üres raktárakkal indultak a júliusnak, mindenkinek szüksége van átmenő készletre, hogy a friss új búzát ókészletekkel keverjék, és olyan lisztet állítsanak elő, amiben megvan a kellő enzimaktivitás, amiből augusztus 20-ig is lehet jó minőségű kenyeret sütni.
Takarékosan bántak az enyhén dráguló kenyérrel
Több volt az átmenő készlet a szokásosnál, mert 2021 első félévében jó 15 százalékkal kevesebb búzát őröltek, mint az előző esztendőben. Emögött ott van a covid, és minden következménye, de beleszámított az is, hogy az enyhén dráguló kenyérrel takarékosabban bánt mindenki. Most a covid-járvány enyhülése után az iparág fellendülésre számít.
esztendőben (Fotó: Pixabay)
Tapasztalható, hogy két térségre különül el az ország. Az Alföldön szinte csak étkezési minőség, a Dunántúlon pedig fele-fele arányban étkezési és takarmány minőség termett.
Hajdú-Bihar megyében az összes búza közel 80 százaléka teljes egészében megfelel az étkezési igényeknek. Azaz csak megfelelne, ha a termelők hajlandóak lennének értékesíteni. De tavaly a világpiac feltornázta a búza felvásárlási árát, és a 2019-es tonnánkénti 50 ezer forintból 2020 elejére eljutottunk 75 ezer forintra.
Idén a búza induló ára 60–62 ezer forint volt tonnánként – ilyen még nem fordult elő a magyar gabonakereskedelemben. Ebben az évben a búzapiacon két versenyző szerepel: a malomipar és a takarmányipar.
A termelők nagyon kivárnak az értékesítéssel
Tavaly a legnagyobb vételi ár márciusra alakult ki a búzánál, míg ebben az évben az aratás alatt, rövid két hét leforgását követően rekordmagasságra tornázta fel magát a búzapiac. Ebben közrejátszottak a júniusi hőség következtében megrendült kukoricaremények. A jó minőségű, nagy fehérjetartalmú búzát nemcsak a malomipar, hanem a takarmányipar is elkezdte keresni, és utóbbi még 5–8 százalékkal többet is fizetett a szokásosnál.
A malmosok másik gondja, hogy a termelők nagyon kivárnak az értékesítéssel.
Menet közben elfogyott az ókészlet, és az itthoni piacon megjelentek az osztrákok, a szlovénok és az olaszok, akik körülbelül 1 millió tonnára tartanak igényt.
A Hajdúgabona őrlési igénye 100 ezer tonna, vagyis ha csak 1000 forinttal emelkedne a felvásárlási ár, az 100 millió forint többletkiadást jelentene a cégnek. Ezen felül ott a minimálbér emelése, ami 60 millió forint többletet igényelt. Drágult az üzemanyag és az áram ára is.
Inflációs spirál – és nem látni a végét
Ez a helyzet, ami kialakult, inflációs spirálhoz vezet, és nem látni a végét. A malomiparnak most legfeljebb 2 hónapon belül 10 forinttal emelnie kéne a liszt kilogrammonkénti árát, különben elveszíti rentábilitását. Mi 8 ezer tonna búzát őrölünk meg havonta, de a jelen helyzetben nagy erőfeszítést jelent számunkra ennek az előteremtése. Pedig jó a kapcsolatunk a termelőkkel, megvan köztünk a bizalom, amit az is igazol, hogy a mi raktárunkban tároltak augusztus 1-jéig több mint 50 ezer tonna kenyérnek valót. Azt viszont még így is nehéz kideríteni, hogy erre mikor tudunk üzletet kötni – zárta a váltakozó érzelmi töltetű beszámolót Lakatos Zoltán.
