Mondani is kár, hogy a rizs az egyik legősibb kultúrnövényünk, a világ második legfontosabb gabonájáról beszélünk. Bármilyen hihetetlen, Magyarország is a nagy rizstermelő országok közé tartozik, mi vagyunk az északi határ Európában, ahol még jól érzi magát ez a kultúrnövény.
A KSH adatai szerint a hazai rizsfogyasztás évről-évre folyamatosan nő. 2014-ben az egy főre jutó mennyiség még 4,1 kg volt, azóta fokozatosan, évről évre egyre többet eszünk, 2019-ben ez a mérőszám már 6,3 kg lett. Összehasonlításként azonban még messze kevesebb rizst fogyasztunk, mint például burgonyát (58 kg), a búzalisztről nem is beszélve (évente 85,6 kg lisztet használunk el.)
Alig pár száz éve próbálják meghonosítani
Valószínűsíthető, hogy a törökök honosították meg a rizst hazánkban. A kutatások szerint a hazai rizstermelés bölcsője a Bánság volt.
Az 1950-es és ’60-as években még európai viszonylatban is nagyhatalomnak számított Magyarország az akkori 50 ezer hektáros rizstermesztésével. Azonban 1970 óta folyamatosan csökken a hazai termőterület, pozitív becslések szerint 2017-ben ez a szám már csupán legfeljebb 3 ezer hektár lehetett, aminek a fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Kisújszállás és Mezőtúr térségében, másik fele pedig Békés megyében, Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa és Békés települések határában terül el.
A termesztéséhez nem kell már árasztás sem
A rizs árasztás nélküli termelésére 1983-ben kezdődtek kísérletek Szarvason. Ezek alapvető motivációja az volt, hogy a rizstelepek kiépítése és az öntözővíz igen költséges, így kénytelenek voltak takarékosabb megoldások után nézni. Csaknem 10 évnyi kutatómunka eredményeképp 1992-ben szabadalmaztatták az árasztás nélküli rizstermesztés módszerét. De ennek ellenére nem egyszerű a hazai rizstermelők dolga, holott a növény jól tűri az aszályosabb időszakokat is.
Az utóbbi években a betakarítást hamarabb tudjuk megkezdeni, ami kedvező hatás – elemezte a HelloVidéknek a magyarországi éghajlattal járó pozitívumokat és negatívumokat Izsó Lajos agrármérnök.
A magyar termésátlag 3,8 t/ha körül mozog, bár nem ritkák a 6-7 t/ha-os eredmények sem, csak a gyengébb táblák lehúzzák az összértéket.
Ehhez képest azonban az európai gazdák 8 t/ha körül mozognak, amit a jelentősen kedvezőbb feltételek mellett termesztő Olasz- Spanyol- és Görögország húz fel, míg a világ abszolút csúcstartója az Egyesült Államok, ezen belül is Kalifornia, valamint Ausztrália, ahol a 10 t/ha értéket meghaladóan dolgoznak.
A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy bár a rizs termesztésének feltétele a jó talajminőség, azonban a növény egyben ki is zsigereli a talajt, ezért több év kell hozzá, hogy a föld újra termőképessé váljon.
Vitathatatlan, hogy a kereslet is évről évre nő iránta, azonban a nagy beruházásigénye és az egyre szeszélyesebb időjárás miatti egyre bizonytalanabbak az éves hozamok, ami nem kedvez az európai termelőknek.
Rövid a termesztésre alkalmas időszak
A hazai termesztők is mind hasonló problémákkal szembesülnek: viszonylag rövid a termesztésre alkalmas időszak: májustól szeptemberig tart, speciális gépeket igényel, nincs még egy ágazat a mezőgazdaságban, amihez ennyi állandó munkaerő kell.
Az európaiak rizsfogyasztása is dél felé nő: míg egy spanyol vagy olasz évi 6-18 kg-ot, egy északi csak 3,5-5,5 kg rizst eszik meg évente, ehhez képest mi magyarok középen állunk: évente nagyjából 40 ezer tonna rizst fogyasztunk.
Mitől jó a magyar rizs?
A hazai rizstermesztés így is csupán a magyar igények töredékét tudja kielégíteni, mert a rizs keresettsége évről évre nő, viszont a művelt földek nagysága legjobb esetben is stagnál. Mind mi, mind a többi európai ország is rákényszerül az importárura, hogy az összes rizsre éhes állampolgár jóllakjon, amit mi, magyarok jórészt Olaszországból és a Távol-Keletről szerzünk be.
Azt, hogy jobb lenne a magyar rizs minősége, nem tudjuk, azt viszont biztosan lehet állítani, hogy annak a rizsnek, amit Magyarországon állítanak elő, ismertek a termesztési körülményei.
A távolról jövő rizs esetében nem tudni a termesztés során felhasznált vegyszerek, hozamfokozók összetételét, sem a tárolási, feldolgozási, sem a szállítási körülményeket.
Az nem is kérdés, miért is fogyasszunk rizst, hiszen jól tudjuk, hogy igen magas tápértékű, ugyanakkor a hántolatlan barna rizs komplex B-vitaminforrás. Fő értékét, előnyös, az anyatejhez nagyon hasonló aminosav-összetételét 95 százalékban a hántolás után is megtartja. Könnyen emészthető keményítője miatt diétás ételnek számít.
Míg 30-40 éve jó, ha kétféle rizs volt kapható a boltokban, manapság a határ a csillagos ég. A rizs 8000 fajtája között a szemek színe és alakja alapján lehet (többé-kevésbé) eligazodni. Ezért is van az, hogy mind a mai napig csak kevesen tudjuk, mitől lesz barna a rizs, mitől más a vad, a hosszú szemű, a fekete, az előfőzött, mi van az A-ban és mi a B-ben?
Tényleg, mitől barna a rizs?
A barna és fehér rizs közti különbség elsősorban a feldolgozottság mértékét jelenti, a különböző rizsfajták közül valamennyi barna változatban is elérhető. Általánosságban igaz rá, hogy a barna rizsben szemek rajta hagyott héjának magasabb a zsírtartalma, ezért hántolatlanul hamarabb megromlik. Ez az oka annak, hogy hántolt rizsből sokkal többet állítanak elő, mint hántolatlanból. A hántolatlan rizsnek magasabb a rost- és a vitamintartalma, sok benne a szelén és a magnézium, tehát jóval egészségesebb, mint fehér társa. Felhasználásában nincs különbség, bármilyen ételhez alkalmas, amihez rizsre van szükség.
Polírozott fehér rizs: a hántolás után a rizsszemek külső felületét lecsiszolják.
Fényezett rizs: a polírozott rizst idegen anyaggal, például cukorsziruppal vagy olajjal bekenik részben a küllem miatt, részben, hogy a trópusi égövben megóvják a nedvesedéstől.
„A” rizs: Tisztasági fokot jelöl: maximum 10% törmeléket tartalmazhat.
„B” rizs: Tisztasági fokot jelöl: maximum 20% törmeléket tartalmazhat.
Rizstöret/törkölyrizs: a feldolgozás során keletkező maradék rizstöredék, amit a takarmányozásban és a sörgyártásban használnak fel.
Rizsliszt: hántolt és csiszolt rizs őrleménye.
Előgőzölt rizs: a rizst még a hántolás előtt áztatják és gőzölik, majd a kiszárított szemeket hántolják. A főzési időt nem befolyásolja.
Előfőzött rizs: rövidített főzési idejű rizs.
Rövid szemű rizs: hossza átlagosan 5,5 mm.
Közepes szemű rizs: 6,6 mm.
Hosszú szemű rizs: 7-8 mm.
Ennyiért juthatunk hozzá: friss árak
Meglepő, de a hántolt és a fényezetlen rizs ára az elmúlt évtizedekben számottevőleg alig változott, 2009-ben 300 forint körül mozgott, 2020-ban 390 Ft/kg volt az ára, és jelenleg sem drágább.
Megnézzük tételesen is (online webáruházakban és akciós újságokban) átlagosan hol és mennyiért juthatunk hozzá:
“A” minőségű rizs 1 kg
439Ft/kg: TESCO
369 Ft / 1 kg AUCHAN
369 Ft / 1 kg SPAR
“B” minőségű rizs 1 kg
399Ft/kg: TESCO
349 Ft / 1 kg AUCHAN
349 Ft / 1 kg SPAR
Jázmin rizs ‘A’ minőségű 1 kg
798Ft/kg: TESCO
849 Ft / 1 kg AUCHAN
745Ft/kg SPAR
Előgőzölt Barna rizs 1 kg
859Ft/kg TESCO
819Ft/kg SPAR
