Mákja van a gazdának? Igen! Bőven van mákja…

Pém Bálint Szlovákia magyarlakta területén született, ott is él és dolgozik, a Komárom melletti Patról, pedagóguscsaládból származik. Szülei a szocializmus alatt – több társukhoz hasonlóan – háztájiból egészítették ki a jövedelmüket. Pém Bálint ekkor tanulta meg: csak azután lehet kimenni a Dunára, ha a kert rendben van. A szülők később, nevelési célzattal, saját területet adtak neki, amiből megvolt a zsebpénze. Így szerette meg a növénytermesztést, és azt, hogy egy kis mag elvetéséből mi minden lehet.
A család elkezdte művelni a rendszerváltás után visszakapott 48 hektárját. A gimnázium után Bálint a Nyitrai Agráregyetemen folytatta tanulmányait, menedzsment szakon. Már egyetemi évei alatt kiváltotta a magángazda-engedélyét. Párjával, későbbi feleségével 15 hektáron kertészkedtek, 15 embert alkalmazva. Abban az időszakban érkeztek meg Szlovákiába az üzletláncok. Ennek következtében a felvásárlók egyik évről a másikra eltűntek, amivel a kertészetük piaca is megszűnt. […]

Tovább…

A ló tartásának díja megspórolható ugyan, de a költség, a felelősség mind a tulajdonosra hárul

Aki saját ló vásárlását tervezi, az elkerülhetetlenül szembesül azzal a kérdéssel, hogy hol tartsa imádott négylábúját. Szerencsés ember, aki otthonában ki tud alakítani kisebb-nagyobb területet lovának vagy lovainak, és még a takarmányt is van hol tárolnia. Másnak erre egyáltalán nincs lehetősége.
Romantikus elgondolás, hogy az otthon tartott ló mellett az élet egyszerű, önfeledt szórakozásból áll, és még a bértartás díját is megspórolja az ember. Ugyanis az összes ló körüli munka a gazdára marad télen-nyáron, hóban-fagyban, ünnepnapokon és munkaszüneti napokon egyaránt. A lóhoz mindig fel kell kelni, el kell látni mindennap. […]

Tovább…

Igazi csodaszer a méhkenyér: kicsit drága, de olcsóbb a virágpornál és a méhpempőnél

Minden mézfajta rengeteg természetes és rendkívül értékes anyagot tartalmaz, így járulva hozzá az egészséges immunrendszer fenntartásához. Vannak azonban olyan kevéssé ismert méhészeti „melléktermékek”, amelyek még nem kerültek be a köztudatba, bár egyre többet és egyre több fórumon hallani róluk.
A méhészeti ágazat valahogy túlélte a hosszan elhúzódó kora tavaszi fagyok okozta károkat, de bizonyos mézfajták nagyon megsínylették az időjárást, így alig van belőlük országosan, ezért pedig nagyon megemelkedtek az árak. Így járt az akác-, a hárs-, de a repceméz sem idén döntött csúcsot, ami a mennyiséget illeti, mert a minőségre szerencsére nem lehet panasz. […]

Tovább…

Sokak számára újdonság, pedig Magyarországon őshonos a húsos som

A húsos som a somfélék családjába tartozó, főképp Európa középső és déli részén, így a Kárpát-medencében is elterjedt vadgyümölcs. Magyarországon az erdők cserjeszintjében a szárazságot is elviseli, nagyon nagy a tűrőképessége, igen hosszú életű bokor vagy kis fa. Több országban is nemesítettek somfajtákat.
Ez a régen ismert és elterjedt növény a mai Magyarországon szinte ismeretlen gyümölcsnek számít, főképpen a városi, nem természetjáró embereknek. Túlzás nélkül állítható, hogy a banán, a narancs, a kivi ismertebb, mint az őshonos som! Pedig a húsos som (Cornus mas) a sokrétű „szupernövények” sorát gazdagítja. […]

Tovább…

Krízishelyzetben a zöldborsó – és vele a csemegekukorica

A FarmerExpo kiállításon rendezett Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Konferencián alaposan körbejárták a zöldborsó és a csemegekukorica termesztésének és feldolgozásának problémáit. A zöldborsót igen hátrányosan érinti az éghajlatváltozás, évek óta csökken a termőterülete. Két oldalról van satuban az ágazat: az alapanyag-termelés kockázatát a termesztők viselik, a piacok viszont nem ismerik el az emelkedő költségeket.
Minden érintettet meghívtak a szervezők, a FruitVeB Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és a Környezetgazdálkodási Kar, valamint a V-Trade Kft. A téma időszerűségét mutatja, milyen sok hozzászólás érkezett az előadások után rendezett kerekasztal-beszélgetés során. Feldolgozók, termesztők és integrátorok járták körül a témát, megegyezve abban, hogy ha nem sikerül megoldást találni, termesztők és feldolgozók együtt esnek a verembe. […]

Tovább…

Túl nagy árat kell fizetnünk a Zöld Megállapodásért

Magyarország és a hozzá hasonlóan pesszimistán vélekedő uniós tagországok igazát látszik igazolni egy friss hatástanulmány. Azt vizsgálták, vajon milyen hatással járhat a bevezetni tervezett uniós politika, az úgynevezett Zöld Megállapodás (Green Deal)?
Az Európai Bizottság a Green Dealhez készíttetett hatásvizsgálata szerint az agrárium káros­anyag-kibocsátása harmadával sem kisebbedne 2030-ra – 20-35 százalékos szén-dioxid-mérséklést feltételeznek –, az elért csökkenés körülbelül fele pedig a világ más tájain jelenne meg. Ráadásul az öreg kontinensen előállított élelmiszer mennyisége csökken, míg az árak 50-80%-kal is emelkedhetnek. […]

Tovább…

Összefoglalta a Nébih az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeit

Az engedélyes üzem tevékenységét a növénytermesztési hatóság rendszeresen ellenőrzi. Az üzem a szaporítóanyagokról nyilvántartást vezet, megjelöli a tevékenységének a palánták minőségére hatással bíró kritikus pontjait. Biztosítja a palánták nyomon követhetőségét és a növény-egészségügyi követelmények betartását. Az üzem évente megküldi a Nébih részére az Éves bejelentőlapot és a Zöldségpalánta leltárt, valamint az értékesített palántákat szaporítóanyag-kísérő okmánnyal látja el. […]

Tovább…

A jegenyék nem nőnek az égig….

Az árpa betakarítása július végére befejeződött. A NAK hivatalos adatai szerint őszi árpából 242 ezer hektárról 6,4 tonnás átlagtermés mellett 1,56 millió tonna termett. Tavaszi árpából 27 ezer hektár betakarított területről cca. 120 ezer tonna termést hoztak le a gazdák. A kereslet is növekedni kezdett az árpára, amíg a FOB-os irány nem működött az alacsony (de emelkedő) Constanta-i szintek miatt, addig az olaszok egyre növelték beszerzési áraikat. Grafikonon a FOB RUSSIA árpa áralakulása július végéig. […]

Tovább…