Készül az új jogszabály: gazdaságátadási szerződés biztosíthatja a magyar agrár-nemzedékváltás sikerét

Már az Országgyűlés előtt van az a jogszabálycsomag, amely megkönnyíti az idősebb termelőknek gazdaságuk átörökítését a következő nemzedéknek. A Nagy István agrárminiszter által benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint az agrár-nemzedékváltás kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövője szempontjából. A gazdaságok átörökítésének megkönnyítését több lépcsőben tervezi a minisztérium. Első körben a gazdálkodó életében történő átadáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentenék. A parlament előtt lévő tervezet új jogintézményt vezet be: a gazdaságátadási szerződést. […]

Tovább…

Új szerződési forma egyszerűsítheti a generációváltás és a gazdaságátadás megvalósulását

Új szerződési formát vezetnek be az őstermelők és egyéni agrárvállalkozók gazdaságának átadására. Nagy István agrárminiszter a törvényjavaslatot azzal indokolja, hogy „elengedhetetlen az agrárágazat generációs megújulásának segítése”. A gazdaságátadási szerződés csak egy lesz a lehetséges megoldások között, tehát a tulajdonos döntheti el, hogy alkalmazza-e. A vagyon átadása történhet ingyenesen, pénzért, tartás vagy járadék fejében, illetve e formák kombinációjaként. […]

Tovább…

Legyenek a gazdálkodói életforma „nagykövetei” a fiatal gazdák! Megéri

Van értelme időt és energiát szánni a PR-munkára, vallja a fiatal német Sebastian Horn, aki szerint láthatóan nőtt a gazdaságuk, és ezzel az egész gazdálkodói életforma elfogadottsága a környékükön, mióta tudatosan keresi a kapcsolatot a településen élőkkel.
Az agrarheute.com portál által fenntartott fiatalgazda-blogon osztotta meg gondolatait az egyszerűen csak Basti Hornként ismert huszonéves gazdálkodó, és arra bátorított minden hozzá hasonló helyzetben lévő fiatalt, hogy vegyék a fáradságot, álljanak szóba a szomszédsággal, és legyenek a gazdálkodói életforma „nagykövetei”, mert megéri. […]

Tovább…

Mákja van a gazdának? Igen! Bőven van mákja…

Pém Bálint Szlovákia magyarlakta területén született, ott is él és dolgozik, a Komárom melletti Patról, pedagóguscsaládból származik. Szülei a szocializmus alatt – több társukhoz hasonlóan – háztájiból egészítették ki a jövedelmüket. Pém Bálint ekkor tanulta meg: csak azután lehet kimenni a Dunára, ha a kert rendben van. A szülők később, nevelési célzattal, saját területet adtak neki, amiből megvolt a zsebpénze. Így szerette meg a növénytermesztést, és azt, hogy egy kis mag elvetéséből mi minden lehet.
A család elkezdte művelni a rendszerváltás után visszakapott 48 hektárját. A gimnázium után Bálint a Nyitrai Agráregyetemen folytatta tanulmányait, menedzsment szakon. Már egyetemi évei alatt kiváltotta a magángazda-engedélyét. Párjával, későbbi feleségével 15 hektáron kertészkedtek, 15 embert alkalmazva. Abban az időszakban érkeztek meg Szlovákiába az üzletláncok. Ennek következtében a felvásárlók egyik évről a másikra eltűntek, amivel a kertészetük piaca is megszűnt. […]

Tovább…

Termesztésében kontinenselső az ország, de könnyen a kordonos uborka sorsára juthat a torma

Az Európai Unió 30 ezer tonnányi éves tormatermésének közel felét az 1400 hektáron termesztő Magyarország adja. Noha az ország ezzel vezeti a kontinens toplistáját, évről évre egyre bizonytalanabb mind a zöldség, mind pedig az azzal foglalkozó termesztők jövője. Mára a termőterületek 90%-a Hajdú-Bihar megyére, azon belül is tízen-egynéhány településre korlátozódik. 2020-ban 12 ezer tonna mennyiség termett, ennek jelentős részét, több mint 80%-át külföldre, többnyire Németországba, Lengyelországba, Csehországba és az Egyesült Királyságba exportálták, feldolgozatlanul.
Hazai földeken az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején kapott nagyobb lendületet a torma kiskerti termesztése, amikor jószerével szinte minden vidéki kertjében akadt néhány tő gyökérzöldség. Népszerűsége az évek előrehaladtával sokat apadt, köszönhetően nagy kézimunkaigényének, tárolási és feldolgozási költségeinek, nem beszélve a fogyasztási kultúránkban játszott csekély szerepéről. […]

Tovább…

Fontos agrárkérdésre keresik a választ: felméri a generációváltás akadályait a NAK

A gazdatársadalom Európa-szerte elöregedőben van, és mindenütt, így hazánkban is problémát jelent az, hogy ki és hogyan veszi át a gazdaságok vezetését az idősebb generációtól. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara széles körű felmérést indított a gazdálkodók körében, amely segíti az akadályok feltárását és elhárítását. A kérdőív 2021. június 30-ig tölthető ki, a kamara alapvetően a gazdaságokat átadni kívánók, illetve a tervezetten átvevők válaszait várja. […]

Tovább…

Szakszerű tisztítás, tárolás és szárítás – 50 milliárdnyi pályázati pénz van fejlesztésre

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Az agrártárca vezetője hangsúlyozta: a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonala emelésének központi kérdése a megtermelt és betakarított szántóföldi termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. […]

Tovább…

Más húsmarhák tenyésztői is előszeretettel használják a limousint

A fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található. A vállalkozás 2012 óta foglalkozik limousinokkal, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin.
Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre. […]

Tovább…