Már az Országgyűlés előtt van az a jogszabálycsomag, amely megkönnyíti az idősebb termelőknek gazdaságuk átörökítését a következő nemzedéknek. A Nagy István agrárminiszter által benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint az agrár-nemzedékváltás kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövője szempontjából. A gazdaságok átörökítésének megkönnyítését több lépcsőben tervezi a minisztérium. Első körben a gazdálkodó életében történő átadáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentenék. A parlament előtt lévő tervezet új jogintézményt vezet be: a gazdaságátadási szerződést.
A javaslat elfogadása esetén a mezőgazdasági vállalkozás összes elemét – a termőföld mellett az egyéb ingó és ingatlan vagyont is – egyben, egyetlen megállapodással átruházhatják utódaikra a gazdák. Ilyen szerződést a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó köthet. Gazdaságátadó lehet az öregségi nyugdíj-korhatárt már elérő vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági termelő, aki legalább 10 éve folytatja a tevékenységét. Az átvevői oldalon az eredeti tulajdonos 60 évnél fiatalabb hozzátartozói, illetve legalább 7 éve foglalkoztatottjai szerepelhetnek, akik megfelelnek a gazdaság működtetésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.
A gazdaságot adásvételi szerződéssel, ajándékozási szerződéssel, tartási vagy életjáradéki szerződéssel ruházhatják át a fiatalabb generációra a tulajdonosok. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a gazdaságátadó megtartja a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek vagy azok egy részének tulajdonjogát, és csak azok használatát engedi át – ismertette a Magyar Nemzet.
Az Országgyűlés előtt az agrárgazdaságok átadása
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját november 10-én, szerdán az Országgyűlés. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéban Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy a hazai agrárium meghatározó többségét kis- és középvállalkozásokat működtető őstermelők adják, akiknek támogatása elengedhetetlen az ágazat további fejlődése szempontjából. Kiemelte, hogy a gazdák átlagéletkora egyre magasabb, különösen érvényes ez a kisebb gazdaságokra, ráadásul a generációváltásnak Magyarországon nincsen meg a hagyománya és a bejáratott rendje.
Az előterjesztés célját az agárminiszter azzal foglalta össze, hogy a generációs megújulást elősegítve támogassák a gazdaságok modernizációját, ösztönözzék azok együttműködésekbe kapcsolódását, ezen keresztül pedig azt, hogy a lakosságot minél szélesebb körben lehessen ellátni hazai termékekkel.
Nagy István arról beszélt, hogy a most bevezetendő jogi megoldással – adásvétel, ajándékozás, tartási vagy járadékszerződés formájában – úgy veheti majd át a legalább 10 évvel fiatalabb új tulajdonos a birtokot, hogy jelentősen csökken ennek adminisztrációs terhe. Megemlítette: az átíratások napjainkban akár 8-10 hónapig is eltarthatnak.
Az agrárminiszter közölte, az új keretszabályozás 2023. január 1-én lép életbe, így elegendő idő áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy kialakítsák a gyakorlati alkalmazás és a gazdaságátadási szerződés peremfeltételeit.
A felszólalók beszédeiből válogattuk ki a gazdák számára legfontosabb témákat:
- Jelenleg kérdéses, hogy családon belüli vagy családon kívüli átadásról van-e szó; a termőföldet és a hozzá tartozó gazdasági egységek átadását eddig egyenként kellett tisztázni minden érintettel, a gazdaságátadási szerződés azonban egyben kiváltja ezeket. A törvénytől azt várják, hogy nemzedékváltást segítsen elő és nőjön a vidék megtartó ereje.
- Volt, aki magasnak tartotta a jogszabályban meghatározott 60 éves életkort. A hozzátartozói láncolatos kitétel azonban teljesen jogos, mert az a cél, hogy ha lehet, akkor családon belül adják át a gazdaságot, de meg kell találni a lehetőséget a családon kívüli átadásra is.
- A mezőgazdaságban egyre kevesebb a fiatal gazdálkodó, sokan öregednek ki, ezért fontos az állami beavatkozás, mert így biztosítható az agrárium működőképessége. A javaslat legfontosabb célja ezért az, hogy csökkentse az adminisztrációs terheket és gördülékenyebbé tegye a nemzedékváltást az agráriumban, az élők között megkezdett gazdaságátadást. Legyen a föld azé, aki megműveli – hangzott el.
- Egy hozzászóló szerint 2010 óta jelentősen csökken az állattenyésztés aránya a növénytermesztéssel szemben, valamint kevés a fiatal gazda, jellemző az elöregedés a mezőgazdasággal foglalkozók között. A vidék népességmegtartó képessége csökken, 400-450 település tűnhet el a következő 50 évben.
