662 millióból irtják a növényeket a Hévízi-csatornán

Megkezdődött az idegenhonos vízi növényfajok gyérítése a Hévízi-csatornán. A munka a Hévízi-tó kifolyóján található zsiliptől a 76. sz. közlekedési útig tart, közel 10 km hosszúságban. Azokon a szakaszokon, ahol nincs, vagy kis mértékben fordulnak elő védett vagy védendő növények, és azok kikerülhetőek, a gyérítés gépi eszközökkel történik, külsős vállalkozó bevonásával. Vannak azonban olyan szakaszok, ahol nagy kiterjedésben vannak jelen védett, vagy védendő fajok, ezeken a részeken a gyérítést a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai végzik kézi eszközökkel. […]

Tovább…

Szigorúan korlátozzák a fényszennyezést a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Több mint 91 ezer hektárnyi védőövezetet jelöltek ki a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Nagy István agrárminiszter rendelete szerint a védőövezetekben az onnan feltáruló éjszakai csillagos égbolt láthatóságát veszélyeztető és az élővilágra káros hatással lévő fényszennyezés megelőzése, csökkentése érdekében kültéri világítótest vagy fényforrás (beleértve a közvilágítást és a megvilágított vagy világító reklámfelületeket is) létesítése, telepítése vagy cseréje csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. […]

Tovább…

Megvan az eredmény: 70 milliót kapnak a zöld civilek

Az Agrárminisztérium 70 millió forint értékben támogatja a környezet-és természetvédelmi céllal létrejött, Magyarországon bejegyzett közhasznú társadalmi szervezeteket. A Zöld Forrás pályázatnak köszönhetően a tárca ebben az évben 49, a civil szervezetek által kidolgozott és benyújtott projekt megvalósításához járul hozzá. Ezzel segítik a Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott célok elérését. […]

Tovább…

500 egyed szabadon engedésével segítik a rákosi vipera megmaradását Magyarországon

A rákosi vipera nagyon ritka faj hazánkban. A környezeti hatásokra, az élőhelyi adottságokra és az időjárási körülményekre is rendkívül érzékeny, ezért védelme nagy szakértelmet és odafigyelést kíván. 2019 őszén indult a rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása. Ennek egyik célja olyan rezervátumok kialakítása, ahová sikeresen telepíthetnek vissza állatokat abból a közel 600 egyedből, amelyet a 2004 óta működő Rákosivipera-védelmi Központban gondoznak. […]

Tovább…

Ritkaság a hálóban: több mint 10 éve nem látott halat fogtak a Tiszában

Először fogtak vaskos csabakot Magyarországon 2009 óta. A ritka halfaj a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából készült halfaunisztikai célú felmérés alkalmával került elő a Felső-Tiszáról. A faj természetvédelmi oltalom alatt áll és közösségi jelentőségű (Natura 2000-es faj) az előfordulása kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű. Legközelebbi, de határainkon kívül eső populációi a Mura szlovéniai szakaszán, illetve kelet felé a Felső-Tiszában, valamint a Tisza romániai mellékfolyóiban és azok patakjaiban élnek. […]

Tovább…

Szavazzon, hogy melyik legyen 2021 év madara!

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődik, ezért a gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok vegyszert használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre kedvezőtlenül hat a szavazás kiírója, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint. Ezért bármelyik madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet fordítanak majd a mezőgazdasági területeken folytatható természetkímélő megoldások bemutatására. […]

Tovább…

Hatalmas károkat okoz a fák és a bokrosok kivágása a költési időszakban

Súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek a madarak szaporodási és vegetációs időszakában végzett fa- és bokroskivágások, amelyek védett állatfajok tömeges sérülését és kínhalálát okozzák. A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja már márciusban megkezdődött a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Számos fajnak pedig másodköltése is van. A kivágások ráadásul az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik. […]

Tovább…

Fekete tavasz a sasoknak: a szokásosnál is több ragadozómadarat mérgeztek meg idén – képekkel

Már 12 sas esett mérgezés áldozatául ebben az évben, és az utóbbi egy hónapban 7 különböző helyszínen kerültek elő mérgezéses tüneteket mutató elhullott ragadozó madarak, emlősök és mérgezett csalétkek. Az elpusztult egyedek száma április közepére meghaladta a 77 példányt, amelyek között 9 rétisas és 3 parlagi sas volt. Utóbbiak fokozottan védettek, természetvédelmi értékük példányonként 1 millió forint. […]

Tovább…