Drónbaleset miatt veszett oda több ezer madártojás

Madártojások ezrei mentek tönkre egy drónbaleset miatt egy fészkelőhelyen egy dél-kaliforniai természetvédelmi területen. A pompás csér nevű tengeri madarak mintegy 3 ezer, költés alatt álló tojást hagytak el a Huntington Beach-i Bolsa Chica rezervátumban. Az ok, hogy májusban két, illegálisan röptetett drón közül az egyik a területre zuhant. A baleset zajától megijedt csérek egy ragadozó támadásától tartva magukra hagyták fészkeiket. […]

Tovább…

Méreg- és tetemkereső kutyákkal találják meg a természetkárosító bűnözőket

Kiemelkedő sikereket ért el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület méreg- és tetemkereső kutyás egysége, az állatok az elmúlt 7 év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt. Ezek során 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését – közölte a szervezet az MTI-vel. Az egyesület szakemberei a Journal of Vertebrate Biology nemzetközi tudományos folyóiratban publikálták a Keresőkutyák használata Magyarországon az illegális peszticid-mérgezések felderítésében című cikket a témáról. […]

Tovább…

Veszélyeztetett ragadozófaj megmentésére indított programot a Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadaspark a 2020-ban megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program nem csak a térségben, de a maga nemében is úttörőnek számít, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. De miért szorul védelemre a vadmacska? […]

Tovább…

Túl jól sikerült, így nagy károkat okoz a világ egyik legsikeresebb visszatelepítési programja

Amikor nagyjából 100 évvel ezelőtt elkezdték visszatelepíteni Európába a hódokat, nem sokan gondoltak arra, hogy annyira túlszaporodnak, hogy rengeteg bajt okoznak majd. A betelepítés kezdete óta megezerszereződött a hódok állománya. Amíg az intenzív vadászatának következtében 1920 környékére mindössze 1200 eurázsiai hód maradt a kontinensen, ma már 1,2 millió példány él és virul a kontinensünkön. Az egyébként védett hód sok konfliktust okoz: a gond abból adódik, hogy nagyon szereti átalakítani a környezetét. […]

Tovább…

Vigyázni kell a sünök miatt a tavaszi kertrendezésnél

A tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja. […]

Tovább…

Megvédi a magyar fejlesztés a madarakat a gyilkos áramvezetékektől

Hazai fejlesztéssel óvják a madarakat az áramvezetékektől. Az E.ON Hungária Csoport villamos hálózatán bevezetett újítások hatására a nagytestű madarak nagyobb biztonságba kerülnek Székesfehérvár közelében. A cégcsoport a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. és több természetvédelmi szervezet, köztük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával alakította ki és teszteli a villamos hálózatokon nagy számban használt berendezés, az oszlopkapcsoló új, madárbarát változatát. […]

Tovább…

Hátrahagyott horog és damil gyilkolja a vízimadarakat

Komoly veszélyt jelent a hazánkban élő vízimadarak számára a hátrahagyott horog és damil, valamint az eldobott szemét. A szakemberek a vizes élőhelyeken gyakran találkoznak horgászhorogba akadt, vagy zsinórba tekeredett vízimadarakkal. Amennyiben az állatok nem tudják kiszabadítani magukat, nem képesek táplálkozni és az esetek többségében elpusztulnak. Súlyos esetekről mesélt egy természetvédelmi szakértő. […]

Tovább…

Nagyot nőtt a Romániában élő európai bölények száma

Remek hírek érkeztek az európai bölény fennmaradásáról. Az Európában zajló természetvédelmi tevékenység következtében már nem tekinthető többé veszélyeztetett fajnak. A bölények vadonba való visszahelyezése az 1950-es években kezdődött el világszerte, Romániában pedig 2012-ben történt ez meg. A legnagyobb populációk ma Lengyelországban, Fehéroroszországban és Oroszországban találhatók, de közülük csak nyolcnak akkora a mérete, hogy hosszú távon genetikai szempontból is életképes legyen. […]

Tovább…