500 egyed szabadon engedésével segítik a rákosi vipera megmaradását Magyarországon

A rákosi vipera nagyon ritka faj hazánkban. A környezeti hatásokra, az élőhelyi adottságokra és az időjárási körülményekre is rendkívül érzékeny, ezért védelme nagy szakértelmet és odafigyelést kíván. 2019 őszén indult a rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása. Ennek egyik célja olyan rezervátumok kialakítása, ahová sikeresen telepíthetnek vissza állatokat abból a közel 600 egyedből, amelyet a 2004 óta működő Rákosivipera-védelmi Központban gondoznak.

A rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon-régióban” (LIFE18 NAT/HU/000799) című LIFE projekt hivatalosan 2019. novemberében indult, a téli időszakban a valódi terepszezon (tavasz és nyár) munkáinak előkészítése történt. A célunk a jelenlegi viperaélőhelyek élőhelyi feltételeinek javítása, illetve lehetőség szerint a méretük növelése. Valamint alkalmasnak tűnő területeken új élőhelyek létrehozását is tervezzük. Ezeken a területeken megkezdődtek az élőhely-helyreállítási munkálatok, hogy az oda kerülő viperákat a lehető legideálisabb körülmények fogadják. Ez egy hosszú, több éves folyamat − mondta a 24.hu-nak Halpern Bálint, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, a rákosi vipera LIFE projekt vezetője.

A rákosi vipera visszatelepítését 500 egyed kihelyezésével segíti a rákosi vipera LIFE projekt - Fotó: Orbán Zoltán - MME
A fokozottan védett hüllő visszatelepítését 500 egyed kihelyezésével segíti a rákosi vipera LIFE projekt – Fotó: Orbán Zoltán – MME

Kerüli az embert

A rákosi vipera élőhelyei olyan lakott területektől távol eső, védett és fokozottan védett természetvédelmi területek, melyre az ott gazdálkodókon és a természetvédelmi szakembereken kívül más nem nagyon merészkedik, illetve sok esetben engedélyhez kötött a belépés. Így szinte kizárt az esélye, hogy az állattal egy kiránduló vagy lakó találkozzon. A rákosi vipera egyébként félénk, rejtőzködő életmódú hüllő. Még a szakembereknek sem könnyű a felkutatása annak ellenére, hogy ők pontos ismeretekkel rendelkeznek a hüllő területi előfordulásáról, aktivitásáról és viselkedés-mintázatáról. Egyéb érdekességeket és információkat az MME holnapján lehet megtudni a különleges hüllőről.

A portál azt is megtudta, hogy a tervezett kibocsátások helyszínei a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Park háborítatlan, természetvédelmi oltalom alatt álló gyepei. A fent felsorolt helyszínek jó részén ma már nincs olyan háborítatlan gyepterület, ahol egyáltalán szóba jöhetnea rákosi viperák visszatelepítése. A kibocsátások a településektől távol történnek, hiszen ezeken, az emberek által sűrűn lakott területeken a rákosi vipera nem találja meg a számára ideális életkörülményeket. Így túlélése sem biztosított, valamint nem cél a jövőbeni konfliktusok generálása sem. A visszatelepített kígyóknak alig a negyede él meg egy évet − mondta.

Az egyedszámról Halpern Bálint elmondta, hogy mivel nehezen detektálható élőlényről van szó, ezért még a szakemberek is csak becsléssel közelítik a rákosi vipera feltételezett hazai állományát. Jelenleg ez 500 és 1000 felnőtt példány közé tehető, amihez további 500 példányt tervezünk kiengedni a projekt elkövetkező 5 évében.

Nem veszélyes a vipera mérge

Habár a rákosi vipera az egyik a Magyarországon a természetben előforduló két mérgeskígyó közül (a másik a keresztes vipera), marása nem halálos. Csupán lokális tüneteket okoz, melyek néhány napig okoznak kellemetlenséget. A rákosi vipera története során eddig halálos marással nem találkoztunk. A marások elszenvedői a legtöbb esetben a fajjal foglalkozó kutatók voltak. Kizárt, hogy lakott területen megjelenjenek. Amennyiben pedig a kirándulások alkalmával valaki véletlenül a vipera élőhelyére téved, az óvatos hüllő valószínűleg sokkal hamarabb észreveszi az embert, és pillanatok alatt egy biztonságot nyújtó föld alatti járatba húzódik − mondta a szakember. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Autógumi rizsháncsból és pitypangból A világ gumigyártó cégei az utóbbi években arra törekednek, hogy minél kevesebb kőolajszármazékot használjanak fel az autógumik gyártása során, vissza...
Háromszázötvenmilliós környezetvédelmi beruházás a... Több mint 350 millió forint értékű környezetvédelmi beruházást valósított meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A programban kisvizes élőhelyek ...
Természetkárosítás Zalában – vádat emeltek a... Vádat emeltek egy Magyarországon állattartással foglalkozó szlovén földbérlő ellen, mert mezőgazdasági tevékenységével védett madarak, rovarok, illetv...
Biomasszával fűthetik Tatabánya 23 ezer háztartásá... Nagymennyiségű faapríték szállítását teszi lehetővé az a 2032-ig érvényes szerződés, melyet a Vértesi Erdő Zrt. és a Tatabánya távfűtését biztosító Ta...
A gyümölcsök sem kedvelik a kánikulát A növényeket és az állatokat is megviseli a szokatlanul nagy meleg, a gazdálkodóknak fokozott figyelemmel kell lenniük erre. A gyümölcsösökben a hőség...
Gombázzunk környezettudatosan! Ugyan még tombol a nyár, de lassan közeleg a gombaszezon. Évről-évre többször is elhangoznak a gombaszedés szabályai, de a környezettudatosságról kevé...