Alaposan betett a járvány a kézműves sajtok készítőinek – alig élték túl

A kézműves sajtokat készítők nem viselték jól a járványhelyzet miatti korlátozásokat, hiszen bevételeik döntő többsége a gasztronómiai rendezvényekről és a piacokról származott. Tanulságos, hogyan élték meg ezt az időszakot, hogyan vészelték át a nehézségeket, és mit remélnek a jövőtől. Két példa illusztrálja a helyzetüket.
Igen kemény másfél év van mögöttünk. A koronavírus mellett azzal is meg kellett küzdenie a legtöbb embernek, hogy jobb esetben csökkent a bevétele, rosszabb esetben a munkáját is elveszítette. A kézműves termékeket előállító vállalkozókat az átlaghoz képest még jobban sújtotta a megváltozott helyzet. A kézműves sajtok készítőinél sem volt ez másként.
[…]

Tovább…

Rajonganak a világ egyik legundorítóbb sajtjáért Szardínián – videón

Az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetéről csak kevesen tudják, hogy 2009-ben a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült egy különleges ottani étel. A casu marzu a világ egyik legveszélyesebb sajtja. A speciális juhsajtot a szigetlakókon kívül valószínűleg csak a legelvetemültebb sajtrajongók értékelik. Ugyanis már az elkészítés folyamata is elég undorító. A casu marzut az előállítás során egy meleg, nedves helyre teszik ki, hogy legyek rakják le beléjük a tojásaikat. A peték kikelnek és beeszik magukat a sajtba. Így mire az fogyasztásra kész lesz, több ezer kifejlett lárva található benne. […]

Tovább…

Sajtgyártás, porítóüzem és termelésbővítés: összesen 5 milliárd forintért fejlesztett a Sole-Mizo Zrt.

Összesen 5 milliárd forint értékben fejlesztette a telephelyeit Szegeden, Csornán, Bácsbokodon a Sole-Mizo Zrt. Ez a pénzügyminiszter jelentette be a beruházás sajtótájékoztatóján Budapesten. Varga Mihály közölte, hogy a fejlesztés 1225 munkahely megmaradását biztosította. Az állami összesen 2,2 milliárd forint támogatással járul hozzá a beruházáshoz. A cég Bácsbokodon a sajtgyártási kapacitását bővítette, Csornán porítóüzemet létesített, Szegeden pedig a termelés bővítésén túl a gyártási technológiát is korszerűsítette. […]

Tovább…

Hét évtized után bezár a zalaegerszegi sajtgyár

70 év után végleg bezárja kapuit a zalaegerszegi sajtgyár. Ezzel az üzem több mint 80 dolgozójának szűnik meg munkája. Néhányan ugyan kaptak állásajánlatot a cég másik két gyárában, amelyek 70-80 kilométerre vannak Zalaegerszegtől. A gyár vezetése úgy nyilatkozott: igyekeznek megadni minden segítséget a munkájukat elvesztő dolgozóknak. Az egyelőre nem derült ki, hogy mit terveznek az ingatlannal, így nem lehet tudni, hogyan hasznosítják a bezárt tejüzem területét. […]

Tovább…

Több milliárdos fejlesztés indul Tolna fővárosában: nagyot bővít az ország legnagyobb sajtüzeme

A 2022 elejére felépülő új szekszárdi sajtgyár a környező országokban is a legnagyobb lesz. Évente 260 millió liter tejből készítenek majd sajtot és egyéb tejterméket a Tolna megyei településen. Ennek megvalósítására a kormány 18,5 milliárd forintnyi beruházásról állapodott meg három magyar élelmiszeripari céggel. Az Univer Kecskeméten, a Gyermelyi Zrt. Komárom-Esztergom megyében, a Tolnatej Zrt. pedig Szekszárdon épít új üzemet. Ehhez összesen 7,6 milliárd forint állami támogatást kapnak. […]

Tovább…

Családi cégből lett a világ vezető sajtgyártója a Lactalis csoport

A ma is családi tulajdonban lévő Lactalis cégcsoportot 1933 októberében, 87 évvel ezelőtt alapította André Besnier Franciaországban. Kezdetben csak néhány penészes camembert készült az épület falai között, kézi gyártással. A cég irányítását fia, Michel 1955-ben vette át, az ő nevéhez fűződik a President márka létrehozása 1968-ban. Az 1970-es években kezdődött a cégcsoport terjeszkedése. Ezt először francia földön tették meg, amit az 1990-es évektől erőteljes nemzetközi terjeszkedés követett. Ennek következtében a családi cégcsoport 1999-ben vette fel a Lactalis nevet. […]

Tovább…

Nyolcadszor lesz Sajtmustra, néhány napig még lehet nevezni

Szeptember 5-én az Etyeki Látogatóközpont ad helyet a VIII. Magyar Sajtmustrának. A rendezvény idén egy sajtversenyből és egy szakmai konferenciából áll majd. A sajtverseny minden sajtkészítő számára nyitott. A célja, hogy kiemelje a magas minőségű magyar sajtokat, megismertesse azokat a fogyasztókkal és a gasztronómia képviselőivel, valamint ezáltal jobb piaci pozícióba juttassa a sajtkészítőket. […]

Tovább…

Hogyan hamisítják a tejtermékeket, és hogyan buknak le a csalók?

Kevesen tudják, hogy a vizezésen kívül a tehéntejet például a leggyakrabban kecsketejjel hamisítják. No és mi a helyzet a szójatejjel, a tejsavóval és a sajtokkal? Mindegyik tejterméket hamisítják, de megvan a módszer a csalás kiszűrésére. A különböző tejtípusoknak eltérő a kémiai összetételük, az UV-spektrumuk, és a zsírsavösszetételük, valamint a zsírsavakból számolt indexeik különbözősége is segítség lehet a hamis tejtermékek felderítésében. […]

Tovább…