Látott már burgonyamagot?

Mert hazánkban csak kevés ember találkozott burgonyamaggal, hiszen a burgonyának általában a gumóit szoktuk április közepén ültetni. A Solace EU projekt keretében egy teljesen új módszert, a magról vetést alkalmazta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Nem a burgonya gumóját ültették el március végén, hanem a magból palántát neveltek, és az kerül majd májusban végleges helyére. Ennek az előnye az, hogy a gumóval átvitt, talajeredetű fertőzéseket minimálisra lehet csökkenteni, ami az ökológiai gazdálkodás egyik nagyon sarkalatos pontja. […]

Tovább…

Az óriás PepsiCo 4 kis indiai gazdát perel

Négy indiai gazdálkodó ellen tett jogi lépéseket a PepsiCO vállalat, mert azok – a véleményük szerint – olyan burgonyát termesztenek, amit ők levédettek, és kizárólag a Lays chips gyártására használhatók. A jogi csatározás április elején kezdődött, de az első meghallgatások még csak most lesznek az indiai Gujarat államban. A megoldás az lehet, ha a négy gazda csatlakozik a Pepsi kultivációs programjához, aminek keretében már nyugodtan termeszthetnék a szóban forgó burgonyafajtákat. […]

Tovább…

Komoly változásokon megy át a burgonyatermesztés

Az elmúlt másfél évtizedben megháromszorozódott a burgonya ára a magyar piacokon és boltokban, ráadásul Magyarországon évről évre kevesebb burgonya terem. De nemcsak nálunk, hanem az egész Európai Unióban. Még a hagyományosan legnagyobb termelőknél is ez a helyzet. De mi ennek az oka, és érdemes-e felkészülni arra, hogy ez már így marad? Az Index cikkét szemléztük. Mi történt a magyar krumplival az elmúlt években? A hatvanas évektől kezdve leépült a magyar burgonyatermelés: amíg akkoriban még évi 2-3 millió tonnát is megtermelt a magyar mezőgazdaság, a 2000-es évek elejére fokozatosan évi 1 millió tonna alá csökkent az éves termelés, 2017-ben pedig már […]

Tovább…

Új magyar eljárást fejlesztettek ki a burgonyavírus ellen

Olyan módszereket fejlesztettek ki Magyarországon, amelyekkel a vírusfertőzött burgonya-alapanyagokból nagy hatékonysággal lehet vírusmentes szaporítóanyagot előállítani. A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriuma komoly eredményt ért el: a fejlesztésekkel csaknem 90 százalékos vírusmentességet tudnak elérni M vírus, illetve közel 70 százalékos hatékonyságot S vírus fertőzöttség esetén. […]

Tovább…