Látott már burgonyamagot?

Mert hazánkban csak kevés ember találkozott burgonyamaggal, hiszen a burgonyának általában a gumóit szoktuk április közepén ültetni. A Solace EU projekt keretében egy teljesen új módszert, a magról vetést alkalmazta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Nem a burgonya gumóját ültették el március végén, hanem a magból palántát neveltek, és az kerül majd májusban végleges helyére. Ennek az előnye az, hogy a gumóval átvitt, talajeredetű fertőzéseket minimálisra lehet csökkenteni, ami az ökológiai gazdálkodás egyik nagyon sarkalatos pontja.

Ráadásul ez még nem minden. Az ÖMKI ezeket a vetőmagokat a holland Solynta cégtől kapta, amely olyan hibrid burgonyákat nemesít, melyek várhatóan tápanyag- és vízhiány okozta stresszhatások alatt is jól termeszthetők. Tehát a végső cél, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges körülmények között is legyen megfelelő, GMO mentes termés. Az első (történelmi) magvetés a Zsámboki Biokertben történt, a palánták hamarosan már kiültethetőek lesznek – számolt be róla az ÖMKi oldala.

Az ÖMKi kísérletében nem gumó, hanem burgonyamag lesz a termés alapja
Az ÖMKi kísérletében nem gumó, hanem burgonyamag lesz a termés alapja

Mitől lehet jobb az ökoburgonya?

Tanácskoztak, vitáztak és szavaztak a magyar ökoburgonya kísérletek további irányáról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) rendezvényén a hazai biogazdák. A konferencián nem a szokásos előadó-hallgató rendszer szerint vettek részt a jelenlévők, hanem élénk párbeszéd alakult ki a gazdák között. A gödöllői Szent István Egyetemen tartott, A minőségi termesztés fenntartása ökológiai gazdálkodásban: fókuszban a talaj-mikrobiológia és a tápanyag-utánpótlás című konferencián tele volt a terem az ökoburgonya hazai termesztőivel. A szakmai konferenciáról ebben a helyszíni riportunkban számoltunk be.

Kicsiben is nagy volt a szórás – több idő kell a részletes eredményekhez

A burgonyamag bekerül a helyére - fotó: ÖMKi
A burgonyamag bekerül a helyére – fotó: ÖMKi

A kisparcellás burgonya talajoltás kísérletek eredményeiről az ÖMKi kertészeti szakreferense, Papp Orsolya beszélt. A Démon fajtát vizsgálták egy gödöllői és egy tahitótfalui biogazdaságban, két kísérleti oltóanyaggal. A mikroorganizmusok növényerősítő és növényvédő szerepe volt a fókuszban. Az eredmények egészen eltérőek voltak: Gödöllőn a nagy gumók aránya jelentősen nőtt, míg Tahitótfalun csökkent a számuk. A kísérlet tovább folytatódik, a gumókat pedig a varasodás, a himlő, a fuzárium, a zöldültség és a torzultság alapján vizsgálják. A vizsgálatok tanulsága, hogy hiába reklámozzák és sztárolják, senki se várjon csodát 1-1 oltóanyagtól. A jövő útja a talajra és a kultúrára szabott szaktanácsadás lesz – mondta Papp Orsolya.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A sokszínű burgonya Magyarországon a negyedik legtöbbet fogyasztott élelem a burgonya. Cikkünkből kiderül, mekkora területen termelünk burgonyát, melyek a leggyakoribb fa...
Néhány mondat a burgonya tárolásáról Mire kell figyelni ahhoz, hogy a betárolt burgonya sokáig elálljon és jó minőségű maradjon? Ezeket a szempontokat szedtük most össze cikkünkben. A bu...
Burgonyatermesztés kis helyen A burgonyatermesztés hely, idő és munkaigényes folyamat, a folyamatos gyomtalanítás, kapálás, földdel történő töltögetés miatt. Amennyiben nincsen ele...
Akcióterv segítheti a hazai biotermesztés elterjed... Tény, hogy ha nem változtat az emberiség az életvitelén, komoly problémák adódhatnak a fajfenntartás terén. Sokan hangot is adnak ennek, miniszterek, ...
Nem újkeletű dolog a biogazdálkodás Organikus gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, biogazdálkodás… sokan sokféleképpen nevezik a mai szemlélet szerint modern felfogású gazdálkodást, pedig...
Újabb támogatás az ökológiai gazdálkodás segítésér... Minden eddiginél többet fordíthat Magyarország az ökológiai gazdálkodás támogatására. A támogatás a korábbi keret csaknem háromszorosát, mintegy 60 mi...