Mert hazánkban csak kevés ember találkozott burgonyamaggal, hiszen a burgonyának általában a gumóit szoktuk április közepén ültetni. A Solace EU projekt keretében egy teljesen új módszert, a magról vetést alkalmazta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Nem a burgonya gumóját ültették el március végén, hanem a magból palántát neveltek, és az kerül majd májusban végleges helyére. Ennek az előnye az, hogy a gumóval átvitt, talajeredetű fertőzéseket minimálisra lehet csökkenteni, ami az ökológiai gazdálkodás egyik nagyon sarkalatos pontja.
Ráadásul ez még nem minden. Az ÖMKI ezeket a vetőmagokat a holland Solynta cégtől kapta, amely olyan hibrid burgonyákat nemesít, melyek várhatóan tápanyag- és vízhiány okozta stresszhatások alatt is jól termeszthetők. Tehát a végső cél, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges körülmények között is legyen megfelelő, GMO mentes termés. Az első (történelmi) magvetés a Zsámboki Biokertben történt, a palánták hamarosan már kiültethetőek lesznek – számolt be róla az ÖMKi oldala.
Mitől lehet jobb az ökoburgonya?
Tanácskoztak, vitáztak és szavaztak a magyar ökoburgonya kísérletek további irányáról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) rendezvényén a hazai biogazdák. A konferencián nem a szokásos előadó-hallgató rendszer szerint vettek részt a jelenlévők, hanem élénk párbeszéd alakult ki a gazdák között. A gödöllői Szent István Egyetemen tartott, A minőségi termesztés fenntartása ökológiai gazdálkodásban: fókuszban a talaj-mikrobiológia és a tápanyag-utánpótlás című konferencián tele volt a terem az ökoburgonya hazai termesztőivel. A szakmai konferenciáról ebben a helyszíni riportunkban számoltunk be.
Kicsiben is nagy volt a szórás – több idő kell a részletes eredményekhez
A kisparcellás burgonya talajoltás kísérletek eredményeiről az ÖMKi kertészeti szakreferense, Papp Orsolya beszélt. A Démon fajtát vizsgálták egy gödöllői és egy tahitótfalui biogazdaságban, két kísérleti oltóanyaggal. A mikroorganizmusok növényerősítő és növényvédő szerepe volt a fókuszban. Az eredmények egészen eltérőek voltak: Gödöllőn a nagy gumók aránya jelentősen nőtt, míg Tahitótfalun csökkent a számuk. A kísérlet tovább folytatódik, a gumókat pedig a varasodás, a himlő, a fuzárium, a zöldültség és a torzultság alapján vizsgálják. A vizsgálatok tanulsága, hogy hiába reklámozzák és sztárolják, senki se várjon csodát 1-1 oltóanyagtól. A jövő útja a talajra és a kultúrára szabott szaktanácsadás lesz – mondta Papp Orsolya.
