Nem valami nagy szám (gyakran csupán 2-3 centis), házas, és szarva van

A meleg, a gyakori csapadék, a növekvő aljnövényzet kedvez a csigák támadásának. Közben a kertek ágyásaiban egyre szaporodó lehetséges táplálékmennyiség is bővül. A csigák tarolnak, de azért tehetünk ellenük.
Habár az őshonos csigák – házasak és meztelenek egyaránt – éppen elég veszélyt je­­lentenek a kiskertek tulajdonosainak, ezekhez több új jövevényfaj is csatlakozott. Az egyikkel már kénytelenek vagyunk 1985 óta együtt élni: ekkor találták meg az első spanyol meztelen csigát hazánkban. […]

Tovább…

A növény nem tud tiltakozni – vedd észre, ha élőlényt kínzol!

Nem csak ízlés dolga, ha befestett levelű növényt vagy olyan kaktuszt veszünk, amire mű- vagy szárazvirágot ragasztottak. Azért árusítanak csak ilyen giccseket, mert van, aki megveszi. Az ízléstelenség mellett ez azonban egyben egy élőlény kínzása is…
Az állatkínzást már a törvény bünteti, bár eddig tényleges komoly büntetést ilyen ügyben nem mutattak fel a bíróságok, pedig annak lenne elrettentő hatása, nem magának a törvénynek. A szobanövény-kínálatot nézve be lehetne vezetni a növénykínzás fogalmát is… […]

Tovább…

Juh- és kecskehús: új korszak kezdődik az ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh- és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.
A dokumentum átadásakor a helyettes államtitkár kiemelte: ez hazánkban a tizedik szakmaközi szervezet, amelytől azt várják, hogy jelentős pozitív előrelépést hozzon az ágazat életében. […]

Tovább…

Hazánkban is élnek szabadon bölények

Ugyan az európai bölény a XX. század elején kipusztult a szabad természetből, az állatkerteknek és a fajmegőrző programoknak köszönhetően sikerült megmenteni a fajt a kihalástól. Néhány éve már hazánkban, az Őrségben is vannak bölények, amelyek nemcsak turisztikai látványosságként szolgálnak, hanem egy kísérlet résztvevői is. Az állatok a Vas megye Szentgotthárdi járásában található Kondorfa Hegy-Völgy Vadon 90 hektáros területén leltek otthonra. A területre csak a kutatók és a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai által vezetett szakemberek mehetnek be. […]

Tovább…

Kegyetlen bosszú a kirúgásért: több mint 200 galambbal végzett egy férfi Monoron

A monori rendőrnyomozók őrizetbe vették azt a 39 éves pilisi férfit, aki a gyanú szerint kirúgása miatt bosszúból megölte volt munkaadójának 214 galambját, 36 galambnak pedig szárnyát és lábát törte. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 36 éves galambász 2021. június 22-én, kedd reggel szembesült azzal, hogy valaki végzett az állataival. A madarak testét az otthona udvarán lévő galambházban, zsákba dobva találta meg. Az állatok értéke 720 ezer forint.
[…]

Tovább…

Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty

„Balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén Balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására. […]

Tovább…

Drasztikusan visszaesett a kisebb farmok száma az Európai Unióban

Megdöbbentő adatot hozott nyilvánosságra az Európai Unió: a területén alig több mint tíz év alatt, 2005 és 2016 között 3,4 millióval – 5,6 millióra – csökkent a baromfitartó gazdaságok száma. Más állatfajoknál talán jobb a helyzet.
Néhány hete a magyarországi kisgazdaságok számának radikális csökkenéséről szóltak a hírek, most az egész uniós térségről érkeztek hasonló számok – igaz, némileg korábbi időszakról van szó, mert a magyar adatok a 2010–2020-as dekádra vonatkoztak. A lényeg azonban, hogy az unióban is a kisebb farmok száma esett vissza drasztikusan. […]

Tovább…

A head sommelier, aki a szőlőjét műveli, csodálatos borokat készít, és nem vágyik vissza a Michelin-csillagos éttermek világába

Eredetileg cukrásznak tanult, majd felszolgálóból Michelin-csillagos éttermek vezető borszakértője, azaz sommelier-je lett. A pandémia következtében bezártak a luxuséttermek, így élete száznyolcvan fokos fordulatot vett: letette a hófehér kesztyűt, és a szőlőjébe vetette magát, kapált, metszett, kötözött, szedett, zúzott, préselt, fejtett, palackozott. És a borainak piacot is kellett találnia.
Valójában az etyeki benzinkútnál nemigen van jobb találkozóhely egy olyan borász számára, akinek itt, a kocsiút mellett a dűlőben fut fel a szőlője a dombra, ám a pincéje húsz kilométerrel távolabb, Budajenőn található, míg ő maga Budapesten, Angyalföldön lakik. […]

Tovább…