Ugyan az európai bölény a XX. század elején kipusztult a szabad természetből, az állatkerteknek és a fajmegőrző programoknak köszönhetően sikerült megmenteni a fajt a kihalástól. Néhány éve már hazánkban, az Őrségben is vannak bölények, amelyek nemcsak turisztikai látványosságként szolgálnak, hanem egy kísérlet résztvevői is. Az állatok a Vas megye Szentgotthárdi járásában található Kondorfa Hegy-Völgy Vadon 90 hektáros területén leltek otthonra. A területre csak a kutatók és a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai által vezetett szakemberek mehetnek be.
A Magyar Mezőgazdaságot dr. Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese kalauzolta körbe a bölények lakta vidéken. A pityerszeri műemlékegyütteshez közeli bemutatóterületen a nagyközönség is láthat bölényeket. Annak az állománynak a célja, hogy az emberek testközelből csodálhassák meg az állatokat. Ott nem tervezik bővíteni a létszámukat, Kondorfán viszont egyelőre szabadon hagyják növekedni az állományt. Arra kíváncsiak, hogyan alakítják át az élőhelyük növény és állatvilágát a tevékenységükkel.
A betelepítést követő két év elteltével lehet már látni valamit abból, hogyan alakítják át az élőhelyüket?
Ezek a marhafélék sok fás szárú növényt fogyasztanak, és ebből adódóan nagy hatásuk van erre a vegetációra, amit már rövid idő elteltével is lehet látni. Továbbá az itt élő más élőlényekre és életközösségekre is komoly befolyásuk van, mert például azzal, hogy kitakarították a vadalmafák alját, egy sor más állatnak is lehetőséget teremtettek arra, hogy hozzáférjenek a gyümölcshöz. Ezeket az összefüggéseket most térképezzük fel két kutatás keretében. Az egyikkel a növényzetre való hatást vizsgáljuk, a másik pedig a táplálkozásukat elemzi a havonta begyűjtött ürülékminta alapján.
Mit jelent az, hogy itt emberi beavatkozás nélkül élnek az állatok?
Szabadon vannak, de felügyelet alatt. Mindig ellenőrizzük a kerítés állapotát, bár a bölények még egyszer sem akartak kimenni. A kint élő más vadak – szarvasok, őzek vaddisznók – viszont rendszeresen bejárnak ide. A bölények kiegészítő takarmányt kapnak, és van egy önitatóval felszerelt mélyfúrású kútjuk. De inkább abból az időszakos patakból isznak, ami átfolyik a területen. Ezen kívül ellenőrizzük, hogy van-e valamilyen egészségi problémájuk, hogy megvan-e mindegyikük, és hogy esetleg elpusztult-e valamelyik.
Az európai bölények
Létszámát tekintve az európai bölény túljutott azon a válsághelyzeten, amely során a múlt század első felében kipusztult a természetből. Az 1920-as években különböző állatkertekből összegyűjtöttek 12 bölényt, és elvitték őket a bialowizeai őserdőbe. Így indult meg a szaporítási program. Azóta újra él vadon bölény Európában, és a létszámuk már több ezerre nőtt. Idehaza nem elsősorban az állomány gyarapítása a cél, hanem az, hogy kimutatható legyen a hatásuk a területükön. A faj szempontjából egyébként az a fontos, hogy minél több helyen legyen akár kisebb állomány, hiszen az a 12 állat, amelytől az összes mai bölény származik, meglehetősen szűk genetikai készlettel rendelkezik. A különböző betegségekkel, kórokozókkal szembeni ellenállóképességet az tudja biztosítani, ha minél több, egymástól független helyszínen vannak bölények.
Visszaáll a több 1000 éves rend: bölények barangolnak az Őrségben
Európai bölényeket telepített az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság egy 70 hektáros területre.
Tovább…
