Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh- és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.
A dokumentum átadásakor a helyettes államtitkár kiemelte: ez hazánkban a tizedik szakmaközi szervezet, amelytől azt várják, hogy jelentős pozitív előrelépést hozzon az ágazat életében.
Mezőszentgyörgyi Dávid megköszönve a minisztérium segítségét, elmondta, hogy 30 év után most először működhet egy olyan szakmaközi szervezet, amely a juh- és kecskehús ágazatban összefoghatja és képviselheti a kereskedői, a feldolgozói és a termelői oldalon dolgozókat – tudósított a magyarmezogazdasag.hu.
Céljuk, hogy megvitassák az ágazaton belül jelentkező problémákat, és egységes álláspontot tudjanak a minisztérium felé képviselni, akár a tenyésztési, a szaporítási politikát érintő kérdésekben, akár a támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
A felvásárlói árakra nincs panasz
A szakember a juh- és kecskehús ágazat jelenlegi helyzetéről elmondta, hogy a covid-járványt viszonylag jól vészelték át. Az Európai Unióban a pandémia és a Brexit okán a korábbiaknál nagyobb igény jelentkezett bárány- és juhhúsra. A többi között azért is, mert az ausztrál és az új-zélandi bárány nehezebben jutott el Európába. Mindezek mellett a forint gyengülése is hozzájárult ahhoz, hogy a termelők elégedettek, felvásárlói árakra nincs panasz jelenleg.
Ám vannak problémák is az ágazatban. „Még mindig nagyon alacsonyak a szaporulati mutatók, és állategészségügyi problémák is jelentkeznek folyamatosan. A helyzet javítása érdekében tervezzük, hogy ajánlásokat fogalmazzunk meg a termelők felé. Ugyanakkor örvendetes, hogy ez év áprilisától mentes lett a hazai állomány a kéknyelv betegségtől.
A másik sarokpont az élőállat-szállítással kapcsolatos nehézségek. A környezetvédők, állatvédők szigorításokat szorgalmaznak, és ez jelentős nehézséget okoz például az egyik legjelentősebb piac, Olaszország irányába eljuttatni az élő állatot.
Ezért öt-tíz éven belül jelentős vágóhídi kapacitásbővítésre van szükség hazánkban, és arra, hogy az élőállat-szállítás helyett a friss, hűtött hús szállítása kerüljön előtérbe.”
Eladhatatlan a gyapjú
Mezőszentgyörgyi Dávid a további teendőikről elmondta, hogy jelenleg eladhatatlan a hazai gyapjú. Erre a problémára is megoldást kell találni mielőbb. Pozitívumként pedig kiemelte, hogy szerencsés a juh és kecske ágazat, mert a többi ágazathoz képest a termelők között itt a legmagasabb a fiatal gazdálkodók aránya.
A Juh és Kecske Ágazatért Egyesület 2019. szeptember végén az OMÉK-on alakult meg 17 magánszemély alapításával, azzal a céllal, hogy szakmaközi szervezetté válva segíteni tudja a kereskedői, a feldolgozói és a termelői oldalon dolgozók munkáját.
Az egyesület bejegyzése 2020. március 12-én valósult meg, ám a pandémia okozta korlátozások miatt szakmaközi szervezetként csak idén tavasz végére realizálódott a bejegyzése a bíróságon. Ezt követően adták be az Agrárminisztérium felé az elismerési kérelmüket.
