Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty

„Balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén Balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására.

Ilyen a balatoni fogassüllő

A „Balatoni hal” földrajzi jelzés körébe tartozó fogassüllő húsa hófehér, sovány, szálkátlan és ízletes, alacsony zsír- és magas fehérjetartalmú. A „Balatoni hal” fogassüllő húsának különleges minősége annak köszönhető, hogy a Balaton vízgyűjtő területén nagy arányban megtalálhatók az őshonos, fehér húsú táplálékhalak (küsz, dévérkeszeg és garda) – írta az Agrárminisztérium.

Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty
Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty

A ponty jellemzői

A „Balatoni hal” földrajzi jelzést ponty esetében kizárólag a Balaton vízgyűjtő területéről származó „balatoni sudár” vagy „varászlói tükrös” államilag elismert tájfajták egyedeire lehet használni. A „Balatoni hal” földrajzi jelzéssel ellátott ponty húsa tömör, rugalmas állagú, ami a magas fehérjetartalmú természetes tápláléknak és kiegészítő természetes kagylótakarmánynak köszönhető.

A Balatoni hal termelési területe

A „Balatoni hal” termelési területe Magyarországon a Balaton vízgyűjtőterületének megjelölt helyeire terjed ki. A termékek fogyasztók által elismert gasztronómiai tulajdonságai és különleges minősége alapvetően a sajátos földrajzi környezetnek, ezen belül a klíma, a vízminőség, az ökológiai állapot és a táplálkozás együttes hatásának tulajdonítható. A Balatonban és vízgyűjtő területén elhelyezkedő halgazdaságokban a hal bőven megtalálja a fejlődéséhez szükséges táplálékot, amely hozzájárul ahhoz, hogy kivételes ízű balatoni halat fogyaszthasson a fogyasztó, és amelynek köszönhetően vált méltán híressé a balatoni hal.

A balatoni hal termelési területe
A balatoni hal termelési területe
A halak termelési területe Magyarországon a Balaton vízgyűjtőterületének az alábbiakban megjelölt helyeire terjed ki:
  1. Balaton és vízrendszere (halgazdálkodási vízterület nagysága: 61 139 ha) Balaton és vízrendszere egyes víztestei:
    – a Balaton egész területe,
    – a Zala folyó a torkolattól a fenékpusztai vasúti hídig,
    – a Hévíz folyás a torkolattól a tó duzzasztó műtárgya előtt számított 50 m-es alvízi szelvényig,
    – a Páhoki-csatorna a torkolattól a Hévíz folyásig,
    – az Egyesített-övcsatorna a bárkázó hídtól a Gyöngyös patak befolyásáig,
    – a Fenyvesi-nyomócsatorna a torkolattól a balatonfenyvesi szivattyúházig,
    – a Nyugati-övcsatorna a torkolattól a pálmajori vasúti hídig,
    – a Keleti-Bozót-csatorna a torkolattól a pusztaberényi vasútállomás felé vezető út hídjáig,
    – a Jamai-patak a torkolattól a Bugaszegi-halastó lecsapoló zsilipjéig,
    – a Tetves-patak a torkolattól a Balatonlellei-halastavak lecsapoló zsilipjéig,
    – a Kismetszés a torkolattól a 70-es közútig,
    – a Nagymetszés a torkolattól a szóládi fahídig,
    – a Lesence-, a Kétöles-, a Tapolca-, az Egervíz- és a Burnót-patakon, valamint az Egermalom-csatornán a torkolattól a 71-es közútig,
    – a Sári és Cigány-belvíz-csatorna a somogyszentpáli bekötőúttól a Nyugati-övcsatornáig,
    – a Nyugati-övcsatorna Pálmajor vasúti híd feletti Határ-külvíz csatornáig tartó szakasza,
    – a Határ-külvízcsatorna torkolattól a Marcali-Öreglak közötti közútig tartó szakasza,
    – a Cigány csatorna,
    – a Keleti-Bozót vízfolyás.
  2. Kis-Balaton Vízédelmi Rendszer I. ütem (Hídvégi-tó) (terület: 2000 ha) 3. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem (Fenéki-tó) (terület: 5110 ha)
  3. Marcali-víztározó (terület: 407 ha) 5. Fonyód-Zardavári halastavak (terület: 135 ha)
  4. Balatonlelle-Irmapusztai halastavak (terület: 275 ha) 7. Buzsáki-Ciframalmi halastavak (terület: 138 ha)
  5. Balatonszárszó-Nádfedeles halastó (terület: 15 ha) 9. Balatonföldvári halastó (terület: 23 ha) 10. Somogyvár-Tölösi halastavak (terület: 26 ha) 11. Varászlói halastavak (terület: 174 ha) 12. Siófok-Töreki halastavak (terület: 36 ha)
Share Button

Kapcsolódó cikkek

Európa legnagyobbja lett a Budapesti Halfesztivál... Területét és kiállítószámát tekintve Európa legnagyobb halas rendezvényévé nőtte ki magát a Budapesti Halfesztivál, amelynek ebben az évben a Vajdahun...
Indul a szezon, sokan költöznek a Balatonba az idé... Visszavonhatatlanul közeledik a tavasz. A Balatonon már a pontytelepítés is megkezdődött a horgászok nagy örömére. A következő napokban 25-30 tonnányi...
Összefogtak az egyetemek a halállomány bővítéséért... A ponty-, a süllő- és a harcsa genetikai tartalékainak megőrzésére és tenyésztésének javítására fejleszt technológiát négy agrár egyetem és kutató-int...
Rettegnek a pontyok, idén elmarad a tilalom A tavalyi gyakorlat szerint idén sem lesz horgászati tilalom a Balatonon, így retteghetnek a pontyok. Ellenben a Kis-Balatonon és a két nagy balatoni ...
68-féle gyógyszermaradvány bárhol megtalálható a B... Évente többször is vizsgálják a Balaton vizét a limnológiai intézet munkatársai. Az édesvizekkel, mint komplex – fizikai, kémiai és biológiai komponen...
A vaddisznók már a kutyákat és a turistákat terror... A Balaton térségében több helyen is tarthatatlan helyzet alakult ki a vadak elszaporodása miatt, ezért a Balatoni Szövetség (BSZ) kezdeményezi, hogy a...