Az aranysakál kiszoríthatja a vörös rókát

Egyre többször hallani, hogy mekkora károkat okoznak az aranysakálok Magyarországon. Az állat a legnagyobb számban Somogy- és Baranya-megyében fordul elő, de más térségekben is szép számmal van belőlük. A visszatelepülő aranysakál kihívás elé állítja a vadgazdálkodókat. A Vadalarm cikke alapján a jelenlegi állomány nagysága már csak azért is meglepő, mert egy időben szinte teljesen eltűntek az országból. Ez részben a vadászat, részben a tájalakítás következménye volt. Az 1990-es években viszont újra megjelentek és számuk azóta egyre csak növekszik. Milyen állat az aranysakál? Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozik, toportyánként és nádi farkasként is nevezik. Gyakran tévesztik össze a rókával, ám […]

Tovább…

121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban az emberiség fogyasztása miatt

Tovább csökkenhet a fajok változatossága, mert a Nyugat fogyasztása miatt 121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban. A madarak élőhelyének mezőgazdasági vagy erdős területté történő alakításához a leginkább a szarvasmarha-tenyésztés járul hozzá, de egyre nagyobb veszélyt jelent az olajos magvak kereskedelme is. Az emberiség jelenlegi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlata mellett akár 121 madárfaj kipusztulhat a jövőben, így tovább csökken a biodiverzitás – írja a BBC anyagára hivatkozva a Qubit cikke, ezt szemléztük. Becslések szerint a kipusztulással veszélyeztetett fajok száma 2000 és 2011 között 7 százalékkal nőtt, az elmúlt 400 évben pedig 140 madárfaj pusztult ki. A Nature Ecology & Evolution […]

Tovább…

Egyre több a magyar alpaka, de vigyázni kell a kereskedőkkel

Tovább növekedett a magyar alpakaállomány, egyre többen vásárolnak ilyen jószágot Nyugat-Európából. Azonban óvatosnak kell lenni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy hobbicélú, vagy gazdasági haszonállatot vesz-e az ember. A legtöbb alpaka ma már egyedi azonosítóval cserél gazdát, a mikrochipet a nyakizomba helyezik. Ezért hasznos, ha a vevőnél is van egy leolvasó készülék. A Magyar Mezőgazdaság cikkét szemléztük. Eszerint Európában többféle minősítési rendszer van érvényben, melyek jellemzően 2 alaprendszerre, a németre és a britre vezethetők vissza. A német rendszernél alapvető a DNS-vizsgálat, így itt az eredet lényegében 100 százalékos biztonsággal megállapítható. A 100 pontos rendszerben fenotípusra 50, a gyapjúminőségre szintén ennyi pont […]

Tovább…

Holland újítás az istállóban: tehén wc segít üríteni az állatoknak – videó

Tehén wc-t fejlesztett ki egy holland cég. A berendezés célja, hogy a mezőgazdaságból származó ammónia-kibocsátás mértéke csökkenjen. További kedvező eredmény, hogy  hosszú távon mérséklődhet a gazdálkodók munkaterhelése is. Az Agrárszektor bukkant rá a Thatsfarming.com hírére, ezt szemléztük. Eszerint a holland Hanskamp cég piszoár típusú vizelde-rendszert fejlesztett ki tehenek számára. A tehén wc-t (CowToilet) 2016 óta folyamatosan fejlesztik, és a vállalat tervei szerint 2020-ban érkezhet a piacra. Az etetőhelyen kap rá a tehén hátsó felére a rendszer Az állatok akkor tudják használni a piszoárt, amikor belépnek az etetőhelyre. A rendszert úgy tervezték, hogy a tehenek önszántukból alkalmazzák azt. Miután az állat […]

Tovább…

Kimutatták a trichinella-fertőzöttséget, meg kell akadályozni a terjedését

Nem az afrikai sertéspestis (ASP) az egyetlen olyan betegség, ami veszélyezteti a vad- és a sertésállományt. A NÉBIH szerint a Trichinella-fertőzöttség a vadon élő állatoknál több megyében is előfordul. Bár a sertések is fogékonyak a fertőzésre, járvány kitörésétől nem kell tartani. A háztáji (vad)húsfeldolgozás viszont kockázatos. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara anyagát szemléztük. Néhány hete jelent meg a bama.hu-n, hogy 2019. január 15-én a kormányhivatal szakemberei nagyfokú a Trichinella-fertőzöttséget észleltek egy Baranya megyéből származó vaddisznóban. A NÉBIH tájékoztatása szerint trichinellosist egy parazita okozza. Hazánkban három Trichinella-faj (Trichinella britovi, Trichinella spiralis, Trichinella pseudospiralis) fordul elő és okozhat fertőzöttséget. Közülük a Trichinella spiralis […]

Tovább…

A méhek is értenek a matekhoz

A méhek képesek alapvető matematikai feladatok, például összeadás és kivonás elvégzésére – állapította meg egy ausztrál kutatás. Ez a számtanhoz szükséges kognitív képességek szintjét nézve különleges teljesítmény. Az Agrárszektor hírét szemléztük. Eszerint az ausztráliai RMIT Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport arra tanított be egyes méheket, hogy bemenjenek egy útvesztőbe, ahol 1-5 darab kék, vagy sárga színű figurával találkoznak. Ha a figurák kékek voltak, a méheknek a figurák számához hozzá kellett adniuk egyet, ha pedig sárgák, akkor ki kellett vonni egyet. Ha ezután a helyes megoldással feltüntetett alagútba szálltak be, jutalmat kaptak. Néhány óra alatt megtanulták az összefüggéseket a méhek Kezdetben […]

Tovább…

Rendszeresen beugranak a boltba a hongkongi szarvasmarhák

Egy csapat szarvasmarha bika látogatott egy hongkongi vegyeskereskedésbe, amit az egyik vásárlónak sikerült megörökítenie. Az állatok buzgón falatoztak a gyümölcsös pult termékeiből. A South China Morning Post szerint az állatok főleg almát és bogyós gyümölcsöket ettek, de az egyik vásárló által nekik kínált banánból nem kértek. Az Index számolt be a hongkongi Lantau-szigeten történt esetről. A látogatás a szakértők szerint komoly gondokra hívja fel a figyelmet. A vadon élő bikák ugyanis azért törtek be a boltba, mert egyre csökken az életterük, és kezdenek hozzászokni ahhoz, hogy etetik őket az emberek. Így pedig egyre bátrabban merészkednek be az emberek lakta területekre. […]

Tovább…

Ne becsüljük alá a vadon élő méhek jelentőségét a mezőgazdaságra

A vadon élő méheknek és más rovaroknak meghatározó szerepe van a megporzásban; igaz ez mind a vadon élő növények, mind a kultúrnövények esetében. Az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent a beporzó szervezetek egyedsűrűsége és diverzitása a táplálékforrások és a fészkelőhelyek számának csökkenése miatt, ami hatással van az agrárszektorra is. Agro-ökológiai kutatások bizonyítják, hogy a fenntartható növénytermesztési rendszerek nagyban hozzájárulnak a vadon élő méhek populációinak fenntartásához. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet fordította le és dolgozta fel a svájci Ökológiai Kutatóintézet – Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FiBL) Wild bees and pollination című anyagát, ebből idézünk részleteket. A tanulmány szerint a biodiverzitás fenntartásának egyik kulcsát […]

Tovább…