Egyetemistaként vásárolta első földterületét, mára pedig családi vállalkozása a gyenge minőségű homoktalajokat feljavítva évről-évre mindig halad előre a hozamokban és a hatékonyságban is. A Szentpétery Szabolcs által irányított cég Növénytermesztés kategóriában nyerte el nemrég az Agráriumért OTP Díjat. A Somogy vármegyei családi vállalkozás fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés: 2300 hektár szántót művelnek, valamint 300 hektár gyep és egy 500 hektár körüli erdő tartozik a birtokukhoz.
A BHV Mezőgazdasági Kft. az 1950-es évek óta létező és nagy hagyománnyal rendelkező vízvári Tsz., illetve egy nulláról indult saját vállalkozás 2010-es összeolvadásával jött létre. – idézte fel a kezdeteket Szentpétery Szabolcs, a cég tulajdonos-ügyvezető igazgatója, aki kisgyerekkora óta szeretett volna egy gazdaságot. A Somogy vármegyei családi vállalkozás fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés: 2300 hektár szántót művelnek, valamint 300 hektár gyep és egy 500 hektár körüli erdő tartozik a birtokukhoz. Emellett van egy kisebb húsmarha- és egy szintén nem nagy, őshonos hidegvérű lótenyésztő ágazatuk – írta az OTP Agrár.
A család ereje működteti a gazdaságot
Szentpétery Szabolcs valódi családi vállalkozásként gondol a cégre, amit feleségével együtt vezetnek, a gyerekeiket pedig kiskoruk óta arra nevelik, hogy ha jól dolgoznak, akkor ebből szépen meg tudnak élni. „Azt szeretném, ha az unokáim és a dédunokáim és az ő dédunokáik is művelnék ezeket a földeket és a legjobb eredményeket érnék el” – vázolta fel sokgenerációs vízióját. Ennek megvalósulásáért már a cégalapítás előtt is sokat tett, hiszen első földterületét még egyetemistaként vásárolta, a hétvégenként végzett fizikai munkával megkeresett pénzéből.
A gazdálkodásban 2011-es és 2012-es, rendkívül alacsony termésátlagok hatására kezdett el új utakat keresni. Mint mondta, rendkívül homokos, rossz állapotban lévő talajokat vett át az elődöktől, amelyeken mára nagy mértékben tudtak javítani, de ehhez máshogy kellett művelniük a földet, mint korábban. A vállalkozás nagy értékének tartja a természeti erőforrásokat: a horvát határ mellett három oldalról erdők veszik körül földjeiket, egybefüggő, nagy tábláik vannak, ezért hatékony, nagy munkaszélességű eszközökkel tudnak dolgozni. Az erdők, valamint a határfolyó Dráva által megteremtett izolációt, a BHV vetőmag-előállítással fordítja az előnyére – írták.
A fejlesztés útján járnak
A másik nagy érték számára az ember, „a kollégáim, a családom és a csapat megszerzett tudása, amit nem lehet egyik napról a másikra felépíteni. Ha valahol látok valami újat, amit nálunk is lehetne alkalmazni, akkor megpróbáljuk a kollégákkal kitalálni, hogy lehetne itthon megcsinálni” – utalt arra, hogy a közös munka és a fejlesztés náluk napi gyakorlat. „Ehhez pedig olyan munkatársakra van szükség, akik évek óta ismernek, tudják, hogyan gondolkodom, és előbb kitalálják, hogy mire gondoltam, minthogy én azt kimondanám” – tette hozzá.
Így talán nem is meglepő, hogy a cég hatékonysága folyamatosan javul, beleértve a hektáronkénti profitot is. Azon dolgoznak, hogy minden munkafolyamatot egy kicsit jobban, gyorsabban, olcsóbban tudjanak elvégezni, mint a megelőző évben, egy kicsit kevesebb gázolajból, egy kicsit kevesebb input anyagból, és minden évben egy picit jobb termésátlagot érjenek el.
Új dimenziót nyitott az öntözés
Kiugró eredményként említette, hogy amikor beállították az egyik öntözőberendezést, két év alatt három extra termést is le tudtak hozni egy tábláról: először 23 tonna csemegekukoricát, majd ezt követően közel 5,8 tonna repcét, végül 24 tonna csemegekukoricát. „Remélem, hogy ezek nem megismételhetetlen eredmények” – mondta, ezzel is jelezve, hogy nem szeret a babérokon ülni. Az öntözés szerinte új dimenziót nyit a magyar agráriumban, a saját gazdaságában pedig 2-3 év alatt szeretne közel 1800-2000 hektárt öntözhetővé tenni.
Mindezek mellett a fenntarthatóságot is fontosnak tartja, mondván, hogy a vegyszerekkel, műtrágyával és az új technológiákkal is élni kell, de mindennel okosan. Ugyancsak a fenntarthatóságról való gondolkodását jelzi, hogy szerinte a földtulajdon, a földhasználat, a vadgazdálkodás és az öntözés nem különülhet el egymástól. Mint mondta, Dél-Somogyban különösen jellemző lehet, hogy szóba kerülnek a vadkárok, de a vadaknak is itt kell élni, nekik is helyük van itt – fogalmazott. Ezt a gondolkodást segíti, hogy nála egy kézben van a föld és az erdő is, de általában is igaznak kell lennie, hogy egymást erősítve, együtt kell dolgozni, és akkor a földtulajdonos és a földhasználó is megtalálja a számítását, és a vadállomány is élni tud.
Magáról úgy fogalmazott: „nem biztos, hogy velem olyan könnyű együtt dolgozni”, de szerencsére az OTP Agrár munkatársainak sikerült. Pedig az általa kitűzött célok elérése ökonómiailag, szimplán a számok alapján nem mindig levezethető, de a banknál igyekeznek megérteni azt is, ami a számok mögött van – fogalmazott, hozzátéve, hogy az is látszik: az OTP Agrárnál nem csak őt értik, hanem az agráriumot is. Jelenleg több jelentős, a bank által finanszírozott beruházásuk zajlik: egy állattenyésztési telep korszerűsítése, egy magtárfejlesztési beruházás, a növénytermesztés technológia-fejlesztése (gépek beszerzésével és a digitális átállással), a legnehezebb és a legnagyobb csomag pedig az öntözésfejlesztés finanszírozása – írták.
