Egyre többször hallani, hogy mekkora károkat okoznak az aranysakálok Magyarországon. Az állat a legnagyobb számban Somogy- és Baranya-megyében fordul elő, de más térségekben is szép számmal van belőlük. A visszatelepülő aranysakál kihívás elé állítja a vadgazdálkodókat.
A Vadalarm cikke alapján a jelenlegi állomány nagysága már csak azért is meglepő, mert egy időben szinte teljesen eltűntek az országból. Ez részben a vadászat, részben a tájalakítás következménye volt. Az 1990-es években viszont újra megjelentek és számuk azóta egyre csak növekszik.
Milyen állat az aranysakál?
Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozik, toportyánként és nádi farkasként is nevezik. Gyakran tévesztik össze a rókával, ám a sakál annál nagyobb és kártékonyabb is. Táplálékát főként rágcsálók teszik ki, ínséges időkben azonban a dögöt sem veti meg . Ilyenkor jellemző rá az is, hogy
némi élelem reményében lakott területeken portyázik.
Honnan jön ez a sok aranysakál?
A szakemberek szerint elszaporodásuk a szomszédos országokban fellelhető nagy létszám következménye, onnan találtak vissza Magyarországra. A faj nem védett, egész évben vadászható, számuk évről évre mégis növekszik. Arról, hogy az állatok milyen hatással lehetnek majd a vadgazdálkodásra, megoszlanak a vélemények. Míg egyesek szerint megjelenése akár előnyös is lehet, addig a vadászok az őzállomány csökkenésének okát az aranysakálok számlájára írják.
Az őzeken kívül kérdéses, hogy vajon a rókák állományára milyen hatással lesznek a sakálok. A két faj ugyanis csakis egymás kárára nyerhet teret, a rókák pedig kisebb termetük miatt nem képesek felvenni a versenyt az aranysakállal.
