állatvilág

Azért kampányolnak, hogy több disznóhúst fogyasszanak a magyarok

Állattenyésztés

Elindult a tavaszi sertéshús fogyasztást ösztönző kampány, amelyet az agrártárca a sertéshús marketingjére szánt 440 millió forintos keretből támogat – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy budapesti sajtótájékoztatón és látványfőzésen. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a tavaly áprilisban megjelent afrikai sertéspestis korlátozta a magyar sertéshús exportját a harmadik piacokra, az így keletkezett túlkínálat miatt is lényeges a belföldi fogyasztás ösztönzése. A kiesést ugyanis ellensúlyozhatja a belső fogyasztás növekedése. A kampánnyal az ellenőrzött és jó minőségű, biztonságos hazai sertéstermékek fogyasztására kívánják felhívni a figyelmet. Ezen kívül fontos szempont a sertéságazat munkahelymegtartó erejének elősegítése is. A sertéshús fogyasztása a […]

Tovább…

Újraindulnak a lótenyésztési kutatások Herceghalomban

Állattenyésztés

„Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?” címmel rendeztek tudományos tanácskozást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében Herceghalmon. A településen újraindulnak a lótenyésztési kutatások. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója elmondta, hogy egy olyan témakörről van szó, amely már évszázadok óta mindig is foglalkoztatta az agrártársadalmat. Így van ez ma is. Napjainkban pedig végre olyan időszakot élünk, amikor tenni is tudunk azért, hogy nagyot lépjünk előre a hazai lovas ágazat, és annak tudományos hátországának fejlesztésének érdekében egyaránt – emelte ki a főigazgató. A cél, hogy a magyar lótenyésztés újra sikertörténetté váljon, ezért a NAIK […]

Tovább…

A hegyekbe költöznek az alföldi halak

Állattenyésztés

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, de még néhány madárfaj is veszélyezteti hazánk őshonos halait. A klímaváltozás következtében pedig az alföldi halak a hegyvidékre vándorolnak. Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont a Debreceni Egyetem kutatói új halközösséget találtak. A Debreceni Egyetem cikkét szemléztük. A magyar folyóvizekben és tavakban a legnagyobb számban a keszegfélék élnek. A klímaváltozás miatt viszont már számos invazív halfaj jelent meg hazánkban. Ezek az állatok konkurenciát jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely szempontjából. Ám nem ez az egyetlen veszély, amely a magyar halállomány állapotát veszélyezteti. Több oldalról nehezedik nyomás a természetes halközösségekre A szárazság miatt nem […]

Tovább…

Gondolná, hogy Ugandában támogatja a halászatot Magyarország?

Agrártámogatások

Hazánk eddigi legnagyobb, 5,1 milliárd forint értékű külföldi fejlesztési programját valósítja meg Ugandában: víztisztító rendszerrel, halászati fejlesztéssel támogatja azt, hogy Uganda kezelni tudja a migrációs kihívásokat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Távirati Irodának Kampalából nyilatkozta, hogy Uganda a migráció szempontból kulcsfontosságú, mert a környező országokból származó mintegy másfél millió menekült él a területén, ami jelenleg Afrikában a legtöbb, a világon pedig a harmadik legtöbb. Az ország lakosainak létszáma pedig ettől függetlenül is folyamatosan nő. Így a szerepe meghatározó Kelet-Afrika stabilitása és békéje szempontjából – hívta fel a figyelmet a miniszter. Elmondta, hogy Magyarország egy nagyon komoly víztisztító rendszert […]

Tovább…

Illegális csörögi sertéstelepen csörgött a moslékosvödör, lecsapott a hivatal

Állattenyésztés

Több, mint 50 illegálisan tartott sertést találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei az egyik Pest megyei állattartó telepen. A nem bejelentett csörögi telepen tartott sertések ismeretlen állategészségügyi státuszúak voltak, továbbá azokat tiltott módon, moslékkal etették. A területileg illetékes járási hivatal a helyszínen forgalmi korlátozást és csaknem 1 tonna melléktermék ártalmatlanítását rendelte el. A Nébih hírét szemléztük. Többszörösen megsértette a hatályos jogszabályi előírásokat az a Pest megyei állattartó, akinek telepén 55 bejelentés nélkül tartott sertést találtak a Nébih szakemberei. A helyszíni vizsgálat során mindennek tetejében bebizonyosodott, hogy az állatok egészségügyi státusza nem ismert. Moslékot ettek, amiből egy tonnát találtak A […]

Tovább…

Több jószágot szeretne a magyar legelőkre az állattenyésztők szövetségének új elnöke

Állattenyésztés

Az állatlétszám növekedését szeretné elérni a Magyar Állattenyésztők Szövetségének új elnöke, Zászlós Tibor. A korábbi uniós elv és gyakorlat szerinte nem fenntartható, mert állatlétszám nélkül, kizárólag a legelő rendben tartásával is nagy összeghez lehet jutni. A Magyar Mezőgazdaság anyagát szemléztük. Az új elnök Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke. A szakember azt mondta: nagyon jó a csillagok állása ahhoz, hogy az állattenyésztők hangját a kormány meghallja, és a javaslatokból konkrét intézkedések, majd pedig eredmények jöhessenek létre. Az új Közösségi Agrárpolitika reformja meghozhatja azt a változást és előrelépést, ami növelheti az állatlétszámot és közelítene […]

Tovább…

Az aranysakál kiszoríthatja a vörös rókát

állatvilág

Egyre többször hallani, hogy mekkora károkat okoznak az aranysakálok Magyarországon. Az állat a legnagyobb számban Somogy- és Baranya-megyében fordul elő, de más térségekben is szép számmal van belőlük. A visszatelepülő aranysakál kihívás elé állítja a vadgazdálkodókat. A Vadalarm cikke alapján a jelenlegi állomány nagysága már csak azért is meglepő, mert egy időben szinte teljesen eltűntek az országból. Ez részben a vadászat, részben a tájalakítás következménye volt. Az 1990-es években viszont újra megjelentek és számuk azóta egyre csak növekszik. Milyen állat az aranysakál? Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozik, toportyánként és nádi farkasként is nevezik. Gyakran tévesztik össze a rókával, ám […]

Tovább…

121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban az emberiség fogyasztása miatt

Állattenyésztés

Tovább csökkenhet a fajok változatossága, mert a Nyugat fogyasztása miatt 121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban. A madarak élőhelyének mezőgazdasági vagy erdős területté történő alakításához a leginkább a szarvasmarha-tenyésztés járul hozzá, de egyre nagyobb veszélyt jelent az olajos magvak kereskedelme is. Az emberiség jelenlegi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlata mellett akár 121 madárfaj kipusztulhat a jövőben, így tovább csökken a biodiverzitás – írja a BBC anyagára hivatkozva a Qubit cikke, ezt szemléztük. Becslések szerint a kipusztulással veszélyeztetett fajok száma 2000 és 2011 között 7 százalékkal nőtt, az elmúlt 400 évben pedig 140 madárfaj pusztult ki. A Nature Ecology & Evolution […]

Tovább…