állatvilág

Vadra jár az aranysakál, már a negyediket lőtték ki Jászkisérnél – képekkel

Állattenyésztés

A tavaly ősszel és télen elejtett három aranysakál után néhány hete újabb méretes példányt lőtt le egy vadőr Jászkisér határában. A legutóbbi egyed esélyes arra, hogy aranyérmes legyen a trófeabírálaton, aminek vizsgálata még tart. A ragadozók egyre gyakoribbak a területen, többek között ezért is előzi meg a bajt kutyáival az egyik helyi állattartó gazda. Megkérdeztük Borda Istvánt, mi történik a portája közeli erdőkben, ahol a vadmacska és az aranysakál jelenléte is bizonyított. Az állattartó gazdát telefonon értük el. Borda István elmondta, hogy az aranysakál évek óta jelen van a tőlük légvonalban egy kilométerre lévő erdőben, korábban az ott elhelyezett vadkamera […]

Tovább…

Új kontinensen terjedt el az őszi sereghernyó

Agrárkárok

Megtelepedett az őszi sereghernyó Ázsiában is. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetőségük: meg kell tanulniuk együtt élni vele. A molyféle nagyon jelentős gazdasági kártételre képes: az elmúlt három évben 3 milliárd dolláros veszteséget okozott az afrikai mezőgazdaságnak. Néhány hónappal ezelőtt már Indiából is előkerült, majd elérte Kínát. Egy bangkoki tanácskozáson több mezőgazdasági szakértő is részt vett a kártevő elleni akciótervek kidolgozásában. Az ugyanis bizonyított, hogy az őszi sereghernyót (Spodoptera frugiperda) nem lehet kiirtani. A Magyar Mezőgazdaság szakcikkét szemléztük. A rovar lárvaállapotban leginkább kukoricában okoz hatalmas károkat. A kukoricán kívül további 80-nál is több tápnövénye ismert, beleértve a rizst, […]

Tovább…

Csináljon rovarszállást: extra hasznos vadon élő beporzók lesznek a lakói

Állattenyésztés

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ajánlotta a lakosság figyelmébe a rendkívül egyszerű, ugyanakkor nagyon látványos méhecskehotel-, más néven darázsgarázs-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól. A kellemetlen rovarok látogatásától nem kell félni; a fájdalmas szúrású, családokban élő darazsak ezekbe a szűk járatokba nem tudnak beköltözni. A méhecskehotel, vagy darázsgarázs nem vonzza oda ezeket. Ugyanakkor a beköltöző, szelíd, nem támadékony magányos darazsak a méheknél is hasznosabbak, mivel a felnőttek leginkább beporzók, míg a lárváik számára vadásznak (pl. hernyókat gyűjtenek). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület cikkjét szemléztük, eszerint az Európában élő mintegy 2 […]

Tovább…

Hideg plazma segítségével irtják a méhgyilkos atkát

Állattenyésztés

A méhek és így a méhészek egyik legnagyobb ellensége a varroa atka, amely ellen vegyszerek helyett hamarosan már környezetkímélő módszerrel lehet harcolni. A méhgyilkos hivatalos neve ázsiai méhatka (Varroa destructor), amely rátapad a méhekre, hogy azok testnedvével táplálkozzon. Így azon kívül, hogy legyengíti a szervezetüket, egyéb kórokozókkal is megfertőzheti őket. Ezáltal pedig a kaptárba bejutva akár a teljes méhkolónia pusztulását is okozhatja. Az ázsiai méhatka leginkább az Apis mellifera és Apis cerana fajokat támadja meg, de más, beporzást végző rovarokban is felfedezték már. Ilyen gazdatest lehet például a poszméh (Bombus pennsylvanicus), a ganajtúró (Phanaeus vindex) és a zengőlégy (Palpada vinetorum) […]

Tovább…

Lézerfegyverrel tartanák távol a patkányokat, az egereket és a vadakat

Agrárkárok

Az Egyesült Királyságban olyan lézerfegyveres technológia fejlesztésén dolgoznak, amellyel könnyedén elriaszthatók a patkányok és az egerek a mezőgazdasági területekről és épületekből. A madarak távol tartására a britek már egy ideje használnak lézerfegyvereket, a rágcsálók azonban évről-évre egyre nagyobb károkat okoznak a szigetországban. Ha beválik, az új technológiával látványosan csökkenthetnék a kijuttatott egér és patkányméreg, illetve rágcsálóriasztó mennyiségét is. Sőt, a teszteket szarvasokon, nyulakon, vaddisznókon és mókusokon is végrehajtják, úgyhogy a megoldás a vadkár elleni küzdelemben is új fejezetet nyithat. A becslések szerint az Egyesült Királyság mezőgazdaságában évente 14-28 millió font kárt okoznak a patkányok – írja a www.heraldscotland.com cikkére hivatkozva […]

Tovább…

Ön szerint érhet 5,5 millió forintot egy juhászkutya?

Állattenyésztés

Egy észak-amerikai hölgy szerint igen. Az Egyesült Királyságban, North Yorkshire-ben tartott aukción rekordösszegért cserélt gazdát egy juhászkutya szuka. A nyertes licitáló 14700 angol fontot adott érte, ami körülbelül 5,4 millió forint. A kutyát Emma Gray, egy Northumberland-i juhtenyésztő kínálta árverésre, és hamar megtalálta a vevőt. A Brenna névre hallgató 2 éves, háromszínű szuka ezentúl az Amerikai Egyesült Államokban hajtja majd a jószágokat. Az aktívan dolgozó terelőkutyáért folytatott licitverseny végső győztese Pamela Helton marylandi gazdálkodó volt, aki az USA-ban a border collie kiképzők egyesülete által szervezett versenyekért felel az államok keleti és közép-nyugati vidékén. A Magyar Mezőgazdaság cikkét szemléztük. Eszerint Emma […]

Tovább…

Különlegesség az állattenyésztésben: 50 éves spermából jöttek világra juhok

Technológia

A világ legrégebbi, 50 éve lefagyasztott spermájával ugyanolyan sikeresen termékenyítettek meg merinó juhokat Ausztráliában, mint a frissen lefagyasztott hímivarsejtekkel. Az ausztráliai Sydney-i Egyetem közleménye szerint 56 nőstényt termékenyítettek meg az 1968-ból és 4 kostól származó spermával, és közülük 34 hozott világra utódot. A 61 százalékos eredményességi arány nagyon jónak számít. Az ereklyének számító (a kutatók szerint a világon a legrégibb, még működőképes) spermát nagy folyékonynitrogén-tartályokban, mínusz 196 Celsius-fokon tárolták. Az in vitro vizsgálatok során meggyőződtek arról, hogy a sperma életképes. Az a lenyűgöző ebben az egészben, hogy semmi különbséget nem találtunk az 50 és az 1 éve lefagyasztott spermaminták között […]

Tovább…

Szabad a gazdi programmal segíti a felelős állattartást a Nébih

Állattenyésztés

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adta ki a Fogadj örökbe! című új, ingyenes kötetet, ami a kutyák örökbefogadásához ad segítséget a felelősen gondolkodó gazdáknak. A Nébih Szabad a gazdi programjának legújabb elemét Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára mutatta be a pécsi Misina Természet-és Állatvédő Egyesület menhelyén. Az új kiadvány célja a felelős állattartás ösztönzése és minél szélesebb körű elterjesztése, valamint erősítése. Az Agro Napló anyagát szemléztük. Az államtitkár elmondta, hogy az új kiadvány egy átfogó és évek óta tartó kormányzati programba illeszkedik, amelynek fókuszában a felelős állattartás elterjesztése és erősítése áll. Kiemelt cél továbbá az is, hogy az […]

Tovább…