Kimutatták a trichinella-fertőzöttséget, meg kell akadályozni a terjedését

Nem az afrikai sertéspestis (ASP) az egyetlen olyan betegség, ami veszélyezteti a vad- és a sertésállományt. A NÉBIH szerint a Trichinella-fertőzöttség a vadon élő állatoknál több megyében is előfordul. Bár a sertések is fogékonyak a fertőzésre, járvány kitörésétől nem kell tartani. A háztáji (vad)húsfeldolgozás viszont kockázatos.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara anyagát szemléztük. Néhány hete jelent meg a bama.hu-n, hogy 2019. január 15-én a kormányhivatal szakemberei nagyfokú a Trichinella-fertőzöttséget észleltek egy Baranya megyéből származó vaddisznóban. A NÉBIH tájékoztatása szerint trichinellosist egy parazita okozza. Hazánkban három Trichinella-faj (Trichinella britovi, Trichinella spiralis, Trichinella pseudospiralis) fordul elő és okozhat fertőzöttséget. Közülük a Trichinella spiralis egy olyan fonálféreg, amely valamennyi gerinces fajban megtelepedhet, azonban a sertés, a rágcsálók (patkány, egér) és az ember a legfogékonyabb rá. A fertőzés forrása embereknél és állatoknál is minden esetben a Trichinella-lárvákat tartalmazó nyers hús, illetve nyershús-készítmény (füstölt, pácolt). Az ember elsősorban a vadon élő, fertőzött állatok nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának elfogyasztását követően betegszik meg.

A Trichinella-fertőzöttség főleg a nem megfelelően kezelt nyers hússal terjedhet - ilyen lehet a vaddisznó húsa is
A Trichinella-fertőzöttség főleg a nem megfelelően kezelt nyers hússal terjedhet – ilyen lehet a vaddisznó húsa is

A hatóság a NAK érdeklődésére elárulta, hogy a fertőzöttség nemcsak Baranya megyében, hanem az ország legtöbb megyéjében előfordul, bár gyakorisága megyénként eltérő. A NÉBIH 2006 óta tartó adatgyűjtése alapján általában a vaddisznó-állomány 0,02 százaléka fertőzött. Ezért a vaddisznók Trichinella-vizsgálatára fokozottan oda kell figyelni. A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, a hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban: előbbiek 12, utóbbiak 2 százaléka Trichinella-fajokkal fertőzött. Vaddisznóban pedig 2015 és 2018 között összesen 32 esetben észleltek fertőzöttséget.

A nagyüzemi sertéstartók védettek a fertőzés ellen

Mivel a fertőzésre fogékony a házi sertés is, a NÉBIH közölte: az állategészségügyi szolgálat több évtizedes munkájának köszönhetően a nagyüzemi sertésállományok mentesek a Trichinella-fertőzöttségtől. Azonban – tették hozzá – a parazita háztáji sertésekben szórványosan előfordulhat: az elmúlt 10 évben viszont csak egy alkalommal észleltek fertőzöttséget, még 2009-ben a békési Medgyesbodzás-Gábortelepen.

A Magyar Állattenyésztők Lapjában 2015-ben megjelent tanulmány szerint Medgyesbodzáson a helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el. Utólag kiderült, hogy a kiváltó ok a vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék volt. Ennek kapcsán a NÉBIH szerint a fertőzés forrása sertéseknél is a Trichinella-fertőzött nyers hús. Ezért kell megakadályozni, hogy a sertések hozzáférjenek a vadon élő állatok tetemeihez. Ennek legbiztosabb módja a zárt tartás, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a rágcsálóktól mentes környezet kialakítására és fenntartására is.

A hatóság azt is megemlítette, hogy – a fogyasztási trendek átalakulásának megfelelően – itthon is növekszik a kereslet az organikus körülmények között tartott haszonállatokból származó bioélelmiszerek iránt. Így a természetes módon tartott sertésekből – főleg a mangalicákból – készített termékek népszerűsége is egyre nagyobb. A NÉBIH szerint a mangalicák azonban a tartási és takarmányozási körülmények miatt általában jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a zárt (pl. nagyüzemi) körülmények között tartott sertések. A hatóság kiemelte, amennyiben az ilyen módon tartott sertések Trichinella-vizsgálata a vágáskor nem történik meg és nyershús-készítményeket (sonkát, kolbászt) készítenek az állatokból, az a fogyasztóra nézve komoly veszélyt jelent.

A Trichinella elleni védekezés módjai

A házi sertésvágások, valamint a vaddisznók otthoni, magáncélú feldolgozása során a Trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott. Aki biztos szeretne lenni abban, hogy a levágott sertés vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a vizsgálat elvégzését. A NÉBIH szerint a parazita csak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos – 60 Celsius-fokon, 10 percig tartó – sütés, főzés illetve fagyasztás (-15 fokon, 20-30 nap alatt) hatására elpusztul.

A NÉBIH hatósági intézkedéseket vezetett be és rendszeresített a trichinellózis elterjedésének megelőzése érdekében

Magyarországon a Trichinella-fertőzöttség megállapítása évente néhány alkalommal történik vaddisznó-mintákból. Ezért fontos, hogy sertéshúst, illetve vadhúst csak ellenőrzött helyről, kereskedelemben vásároljon a fogyasztó. A vágóhidakon levágott minden egyes sertésnél, illetve a vadfeldolgozókba beszállított minden vaddisznónál kötelezően el kell végezni a Trichinella-vizsgálatot – ezekből a létesítményekből kizárólag Trichinella-negatív eredményű hús kerülhet ki. További részleteket itt olvashat a védekezésről.

Az említett állatorvosi tanulmány szerint „a trichinellák teljes felszámolására nincs valós lehetőség, hiszen a paraziták jelentős hányada vadon élő állatokban fordul elő. A fertőzés elleni védekezésre elsősorban az állattartó telepek magas szintű higiéniai viszonyainak megteremtése és a Trichinella-vizsgálatok megbízható minősége nyújt lehetőséget – írják.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
Czerván György: megfordult a sertésállomány évek ó... Megfordult a sertésállomány évek óta tartó csökkenése, az idén júniusban közzétett legfrissebb adatok alapján egy év alatt valamivel több, mint 200 ez...
Folyamatosan növekszik a sertéslétszám Harmadik éve folyamatosan növekszik a sertéslétszám és az ágazatba bekapcsolódó családi gazdaságok, valamint vállalkozások száma Magyarországon. 2012-...
Örülhetnek a kocatartók, új támogatás jöhet A Földművelésügyi Minisztérium egy új állatjóléti támogatás bevezetésével szeretné segíteni a kocatartókat: vissza nem térítendő támogatáshoz juthatna...
A sertés tenyésztési irányszámai Mekkora a normál tömege egy most született malacnak? Naponta mennyivel kellene nőnie a tömegének? Mikor válik tenyészéretté a tenyészkoca? Hogyan taka...
Sertéstartás – megéri? A kérdésre nem egyszerű a válasz, több tényező is komolyan befolyásolhatja a sertéstartás sikerességét. Így mielőtt belevágnánk, jól meg kell gondolnu...