Íme, a zöld tej, amit sejtekből nyernek, tehenek nélkül

A tejipar fenntarthatóságának javítása érdekében egy kis laboratórium valódi tejet készít a sejtekből anélkül, hogy állattenyésztéssel vagy állatokkal foglalkozna. De vajon helyettesítheti-e a celluláris mezőgazdaság a hagyományos tejtermelést? […]

Tovább…

Kikutatták, 117 növényt tud egymástól megkülönböztetni a szarvasmarha

Száznál is több növényfajt ismernek fel a szarvasmarhák, ráadásul mindegyikhez máshogy is viszonyulnak. Egyeseket ténylegesen kedvelnek, míg másokat csak türelmesen elfogyasztanak. Vannak olyan füvek is, amelyeket csak valami finomabbal együtt hajlandóak megenni, csak aprókat harapnak belőle vagy éppen csak a virágát szeretik. Emellett sok olyan növényfaj is van, amelyeket csak megszagolnak vagy egyszerűen kikerülik, míg egyeseket annyira nem szeretnek, hogy kirázzák őket a szájukból, ha az véletlenül odakerül. […]

Tovább…

A marhák és kiskérődzők NOACK RUMEN Y nyalótömböt vennének maguknak, ha tehetnék

A jó takarmányhasznosuláshoz a szarvasmarháknál, a bendőben jó kondícióban és megfelelő mennyiségben jelen levő mikroorganizmusokra van szükség. Ennek előfeltétele a kiegyenlített gyomor pH. A kiskérődzők nem megfelelő takarmányozása viszont csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket. A hiányos ásványi anyagellátás betegségekhez és problémákhoz vezet. Mindezekre megoldást nyújt a nyalótömb. […]

Tovább…

A világ egyik legkorszerűbb sertés- és szarvasmarhatelepe készül Komáromban

Megvásárolja a komáromi Solum Mezőgazdasági Zrt. tulajdonjogát a bajor tulajdonú Sano – Modern Takarmányozás Kft. A gazdaságból 12 milliárd forintos beruházással a világ egyik legkorszerűbb sertés- és szarvasmarhatelepét alakítják ki a Komárom-Esztergom megyei Komáromban. Csorba Zsolt, a Sano ügyvezetője elmondta, a komáromi cég részvényeinek 80 százalékot meghaladó részét vásárolták meg. A fejlesztések során a Solum szarvasmarha telepén a tejelő tehenek számát 900-ról 2000-re növelik, a Sano saját sertéstelepén pedig 500 kocáról 1200-ra nő majd az állomány. […]

Tovább…

Tegyen jót a marhájával, kiskérődzőjével, NOACK RUMEN Y nyalótömböt vegyen neki

A jó takarmányhasznosuláshoz a szarvasmarháknál, a bendőben jó kondícióban és megfelelő mennyiségben jelen levő mikroorganizmusokra van szükség. Ennek előfeltétele a kiegyenlített gyomor pH. A kiskérődzők nem megfelelő takarmányozása viszont csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket. A hiányos ásványi anyagellátás betegségekhez és problémákhoz vezet. Mindezekre megoldást nyújt a nyalótömb. […]

Tovább…

Mikotoxin kockázat kezelés a tejelő szarvasmarha állományokban

Sok tejelő tehenészetben használnak különböző „toxinkötőket”, amelyek az aflatoxinok ellen nagyrészt hatékonyak, azonban a takarmányok nem csak aflatoxinnal lehetnek szennyezettek, hanem olyan Fuzárium gombák által termelt toxinokkal is (fumonizinek, zearalenon, trichotecének: DON, T-2, HT-2, DAS, stb.), amelyek nem köthetőek megfelelő mértékben. Így az aflatoxin kérdés megoldása után ezek még mindig szignifikáns termeléscsökkenést és egészségügyi problémákat (pl. szaporodásbiológiai zavarok, lábvég megbetegedések, anyagcsereforgalmi zavarok, stb.) okoznak. […]

Tovább…

Az egész állományt el lehet rontani egy rossz tenyészbikával

Ma már alig képzelhető el a húsmarhatenyésztés minőségi javulása a modern, korszerű lehetőségek kihasználása nélkül, melyek a teljesítményadatok elemzésére szolgálnak. A módszerek száma folyamatosan bővül. A kérdés, hogy mennyire tudják átvenni a technológia innovatív vívmányait az állattenyésztők? Akarják-e egyáltalán követni az újszerű irányokat, tudnak-e élni a modernizáció lehetőségeivel? […]

Tovább…

Ember-tehén Google fordítóprogram készült

Nemrég elvégeztt és publikált kutatások szerint a teheneknek egyedi hanghordozásuk van, és beszédszerűen kommunikálnak egymással. Ezek a minden tehénre egyedileg jellemző hangok segítenek nekik fenntartani a kapcsolatot az állománnyal, és izgalmat, éberséget, elkötelezettséget vagy szorongást fejeznek ki. […]

Tovább…