Tisztelet a dinnyének – meg kell adni a becsületét!

A Syngenta Kft. nagyszabású rendezvényt tartott a Békés megyei Nagykamaráson, itt mutatkoztak be a cég fajtaújdonságai. A magyar dinnye íze kifogástalan, és bár a termőterület csökkent, a termelt mennyiség nem, évi 150 ezer tonnára számítanak.
Szakmai szervezetek képviselőit hívták meg az eseményre. Így mindenki átfogó képet kaphat a hazai dinnyeszezonról – mondta Antal Gyula, a cég üzletágvezetője. Kiváló minőségű idén a magyar dinnye, emelte ki az egyik legfontosabb információt. […]

Tovább…

Levéltetvek, atkák – igen kellemetlen társaság, de létezik ellenük biológiai védekezés

A nyári meleg kedvez a rovarok fejlődésének, különösen a nagyon gyorsan szaporodó levéltetvek és az atkák keserítik meg az életünket. Ezeknek a kártevőknek ilyenkor két hét sem kell egy újabb nemzedék kialakulásához. Hogyan vehetjük fel velük a harcot természetbarát módszerekkel?
Levéltetűt tavasztól szinte minden kerti növényen találhatunk, különösen a gyorsan fejlődő fiatal hajtásokon szívogatnak. Néhány milliméteres, zöld, sárga, barna vagy fekete, puha testű rovarok, némelyik erősen viaszos. Igen gyorsan szaporodnak, szűznemzéssel és ivaros úton is hoznak létre utódokat. […]

Tovább…

Bár visszaesett a termőterülete, Nógrádban továbbra is nagyon jó minőségben termelik a málnát

Nógrád megye mindig a bogyósgyümölcs-termesztés központja volt Magyarországon és a helyiek szeretnék, ha az is maradna, hiszen kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik ehhez. A tavaly alakult Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ agrárágazata segíti a termesztőket a fertődi kutatóállomás munkatársaival karöltve.
A területfejlesztési központ a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karával konzorciumban az M2 autópálya nyomvonalának környezetvédelmi felmérését és értékelését végezte, és továbbra is együtt dolgoznak területfejlesztési projekteken. […]

Tovább…

Mi lesz a műanyag csomagolás helyett? Most még az átállás türelmi időszaka tart

A zöldség-gyümölcs értékesítését is érinti, hogy július 1-jétől többféle csomagolóanyagot kivonnak a forgalomból. A meglévő készletek azonban még felhasználhatók, így az átállás zökkenőmentes lesz. Nemcsak az éttermi polisztirol dobozoknak mondunk búcsút, hanem habtálcás zöldséget, gyümölcsöt sem vásárolhatunk. Főként a rövid használati idejű műanyag csomagolóeszközök tűnnek el.
Magyarországon a csomagolószerek exportja és importja közel azonos mértékű, a belföldi termelés körülbelül 50 százalékát teszi ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly Magyarországon 764 milliárd forint értékben, körülbelül 1,3-1,4 millió tonna csomagolóanyagot használtunk fel. […]

Tovább…

Jöhet akármekkora özönvíz – továbbra is az aszály miatt fáj a gazdák feje

Július közepe óta szinte minden európai országban, így itthon is az özönvízszerű esőzésekről, árvizekről szóltak-szólnak a hírek. Vélhetően csak a gazdálkodók beszélnek még mindig az aszályról, ők viszont meglehetősen sokat. Az utóbbi időszakban a rengeteg víz hátráltatja a szántóföldi munkákat. A kombájnok sok helyen napokig állnak, annyira felázik egy-egy felhőszakadás után a talaj.
Másutt a nagy pára- és harmatképződés miatt nem lehet indítani a betakarítást. Holott jó lenne minél előbb behordani a földekről a termést, mert sok szem kipereghet a kalászosokból, repcéből, facéliából egyaránt – arról nem is beszélve, hogy egy-egy eső jelentősen rontja az egyébként sem túl rózsás helyzetű kenyérnek való minőségét. […]

Tovább…

Szorgalmas, „élő fűnyírók” a juhok – jobbak, mint a kecskék

Egy osztrák napelemfarm egy csapat juhot „alkalmazott” területének kaszálásához. A 12 hektáros földterületen 90 állatot legeltetnek, a szorgalmas, élő fűnyírók eközben természetes trágyát is hagynak maguk mögött.
A juhok igen jól érzik magukat a szolárpanelek alatt, amelyek a szokásosnál magasabban vannak a talajtól, tökéletes árnyékot nyújtva a naptól, védve őket az esőtől. […]

Tovább…

Termesztésében kontinenselső az ország, de könnyen a kordonos uborka sorsára juthat a torma

Az Európai Unió 30 ezer tonnányi éves tormatermésének közel felét az 1400 hektáron termesztő Magyarország adja. Noha az ország ezzel vezeti a kontinens toplistáját, évről évre egyre bizonytalanabb mind a zöldség, mind pedig az azzal foglalkozó termesztők jövője. Mára a termőterületek 90%-a Hajdú-Bihar megyére, azon belül is tízen-egynéhány településre korlátozódik. 2020-ban 12 ezer tonna mennyiség termett, ennek jelentős részét, több mint 80%-át külföldre, többnyire Németországba, Lengyelországba, Csehországba és az Egyesült Királyságba exportálták, feldolgozatlanul.
Hazai földeken az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején kapott nagyobb lendületet a torma kiskerti termesztése, amikor jószerével szinte minden vidéki kertjében akadt néhány tő gyökérzöldség. Népszerűsége az évek előrehaladtával sokat apadt, köszönhetően nagy kézimunkaigényének, tárolási és feldolgozási költségeinek, nem beszélve a fogyasztási kultúránkban játszott csekély szerepéről. […]

Tovább…

Burgonya: szabadalmi oltalom az új vetési módszernek

Az eddigieknél háromszor hatékonyabb vírusmentesítési eljárást fejlesztettek ki a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának és az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének kutatói.
A burgonyatermesztésben kiemelkedő jelentőségű az egészséges vetőgumó használata. A burgonyát fertőző és a vírusos vetőgumóval is terjedő betegségek ugyanis akár 80%-os termésveszteséget és jelentős minőségi romlást is okozhatnak. Az új vetőmagkezelési módszert a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi oltalom alá helyezte – olvasható a Debreceni Egyetem által közzétett beszámolóban. […]

Tovább…