Hatalmas elismerés: uniós oltalom a magyar szarvasgombának

Uniós oltalomban részesült a jászsági nyári szarvasgomba – közölte a munkaszüneti hétvége első, ünnepi napján az Agrárminisztérium. Az Európai Bizottság egy nappal korábban kihirdetett rendeletével uniós oltalomban részesítette a „jászsági nyári szarvasgomba” elnevezést.
A közleményben a minisztérium hozzátette: a jászsági nyári szarvasgomba oltalom alatt álló földrajzi jelzés a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vittad.) föld alatti gombafajnak a megjelölt földrajzi helyen összegyűjtött, friss helyi változatát jelöli. Termőterülete az Észak-Alföldön, a Tarna és Zagyva völgyében elhelyezkedő Jászságban található. […]

Tovább…

Otóberben újra várja az érdeklődőket a KÁN, Kaposvár egyik legnagyobb rendezvénye

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2021. október 1-3. között újra megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat – jelentették be a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón. A magyar állattenyésztés szakmai találkozója a színes programok mellett idén a MATE Udvarral is kiegészül, ahol az agrárium népszerűsítése mellett az Egyetem intézeteit ismerhetik meg a látogatók.
Az állattenyésztési szakma képviselőit, a nagyközönséget és a kisgyermekes családokat egyaránt színvonalas, interaktív programok várják a KÁN Egyetemi Napokon, a helyszín a kaposvári Pannon Lovasakadémia területe lesz. […]

Tovább…

Hazai csemegekukorica: stabil a kapacitás, élénk a kereslet

A koronavírus-járvány és a bizonytalan időjárás ellenére stabil a kereslet a magyar csemegekukorica iránt. A közkedvelt zöldségféléből idén 30 ezer hektárról mintegy félmillió tonnát takaríthatnak be a termelők. A termény többségéből különféle feldolgozóipari termékek készülnek, amelyek keresett exportcikkek.
A csemegekukorica-termelés döntő többsége feldolgozókhoz kerül, mélyfagyasztott és konzervtermék lesz belőle, a hazai frisspiaci fogyasztás és a friss export mennyisége mindössze pár százaléka a hazai termelésnek – ismertette Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere a vállalat szakmai napján. […]

Tovább…

Megpihennek a kombájnok, már csak az eredményt számolgatják – vége az aratásnak!

Sommás a cím végén olvasható kijelentés, de valóban alig látni már gabonát vágó kombájnokat a földeken. A zab nagy része maradt csak hátra, illetve a gyengébb búza-, rozs- és triticaletáblák. Az eredmény vegyes: akad megye, ahol bőven az országos átlag felettiek a hozamok, míg máshol alatta maradtak.
Szaporodnak a megyei jelentések, amelyek szerint befejezték az idei nyári aratást, illetve már csak néhány gazdálkodó vágja a kisebb tábláit. Sok a meglepetés: akad, ahol többet vártak a búzától, máshol pedig a becsültnél több és jobb a minőség. […]

Tovább…

„Megizzadt” a szántóföldi robot, de megküzdött a burgonya ültetésével

Először ültettek burgonyát szántóföldi robot segítségével Hollandiában. A nem hétköznapi megoldás egy kutatási projekt része, amelynek célja, hogy kiderüljön, lehet-e a burgonyát hatékonyabban termeszteni kevésbé nehéz gépekkel.
A kísérletet az Agrointelli Robotti nevű autonóm eszközhordozóval hajtották végre, amely önállóan képes különböző tevékenységeket végezni. Ehhez a robotot egy vontatott, négysoros Miedema CP 42-es ültetőgéphez kapcsolták. […]

Tovább…

Kevés az új antibiotikum – a fejlesztés nem tart lépést a rezisztenciával

A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos nyilatkozott.
Az interneten rákeresve mindenütt azt olvasni, hogy az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) a globális egészséget fenyegető legfontosabb biztonsági fenyegetésnek tartják a hozzáértők. A WHO előrejelzése szerint 2050-re – ha nem sikerül hatékonyan beavatkozni – évente 10 millió haláleset és 100 billió dollár gazdasági veszteség írható majd a számlájára. De a jelenlegi uniós halálesetek száma is ijesztő… […]

Tovább…

Méregdrágák a zöldségfélék – már a statisztika is ezt igazolja

A KSH adatai alapján egy év alatt 17 százalékkal drágult az átlagos zöldségkosár. Ilyenkor értékelődik fel igazán a kiskertben magunk termesztette zöldség! Igaz, hogy ott is jóval többe kerül ezek előállítása, hiszen igen sokat kellett öntözni, kapálni, és a gombák, a kártevők elleni védekezés költsége is megugrott.
A piacon, élelmiszerboltban járva és az árakat látva sokan az időjárást hibáztatják, s bizony nem alaptalanul. Néhány hete még a tavaszi száraz, de fagyos időjárást, aztán a hetekig tartó – most is jellemző – aszályos kánikulát, legutóbb pedig az özönvízszerű esőket, jégverést, szél- és viharkárt szenvedték meg a zöldségeskertek, szántóföldi területek. […]

Tovább…

Ma már senki sem spájzol be burgonyából – kevesebbet is főznek

A ‘80-as, ‘90-es években 60–70 ezer hektáron termesztettek burgonyát Szlovákiában, de mára 6–8 ezer hektárra csökkent ez a terület. A korai krumpli aránya a mindenkori vetésterület 10–15 százalékára zsugorodott, bár a pontos vetésterület évente változik. Mint ahogy a klíma is; a valamikori hegyvidéki szövetkezetekből eltűnt a burgonya, ma már a Liptói-medencében sem ritka a kukoricatábla.
A klímaváltozásból nemcsak az aszályos időszakra panaszkodnak, hanem a hőingadozásra is, amit nehezen visel a burgonya. Szlovákia egésze küzd ezekkel, már hegyvidéki területen sem lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Az ottani talaj sekély, köves, ahogy egykor mondták: csak káposzta, rozs és burgonya termesztésére alkalmas. […]

Tovább…