A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos nyilatkozott.
Az interneten rákeresve mindenütt azt olvasni, hogy az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) a globális egészséget fenyegető legfontosabb biztonsági fenyegetésnek tartják a hozzáértők. A WHO előrejelzése szerint 2050-re – ha nem sikerül hatékonyan beavatkozni – évente 10 millió haláleset és 100 billió dollár gazdasági veszteség írható majd a számlájára. De a jelenlegi uniós halálesetek száma is ijesztő…
Különböző mértékű tudással rendelkeznek róla
a szakemberek
Az úgynevezett One Health, vagy „Egy egészség” megközelítés értelmében az ember egészsége az állatok egészségétől és a környezettől is függ – szögezi le a magyarmezogazdasag.hu újságírójának adott válaszában Dr. Bognár Lajos.
Nagyon nehéz megmondani, hogy az AMR összességében mekkora gondot okoz, mivel mind a közegészségügyben, mind az állategészségügyben, mind a természetben megtalálhatók a kórokozók, és ezekről különböző mértékű tudással rendelkeznek a szakemberek.
Az antibiotikum-használat szigorítása
az elsődleges feladat
A hazai állategészségügyre fókuszálva: a probléma jelentős, ugyanis az összes antibiotikum-felhasználás tekintetében az első öt tagállam között van Európában Magyarország.
A magyar állatorvosok a humán szempontból kritikusan fontosnak ítélt antibiotikumokból is az európai átlag fölötti mennyiségben használnak. Egész Európában, így Magyarországon is csökken egyébként a felhasznált antibiotikumok mennyisége, bár hazánkban lassabb ütemben. Éppen ezért a használat szigorítása az elsődleges feladat.
Hazánkban az antibiotikum-használat jelentős részét – más EU-s tagállamokéval szemben – a takarmányba keverhető gyógypremixek teszik ki, amelyek az állatállományok tömeges kezelésére szolgálnak. Az antibiotikumok egész Európában vénykötelesek, a gyógyszeres takarmányokat úgynevezett rendelvényen írja fel az állatorvos.
Antibiotikumot csak állatorvos írhat föl állat részére
Magyarországon eddig az állatorvos által aláírt kisebb adattartalmú megrendelőre is ki lehetett adni antibiotikumot, a jövőben erre már nem lesz lehetőség.
Állat részére antibiotikumot csak állatorvos írhat föl, és minden felhasználónál, kereskedőnél, állatorvosnál, takarmánykeverőnél, állattartónál kötelező lesz nyilvántartást vezetni, az adatokat pedig jelenteni kell a Nébihnek.
Így egy-három éven belül egészen pontos képe lesz a magyar állategészségügynek az antibiotikum felhasználásáról.
A teljes élelmiszerláncot vizsgálják, vagyis élő állatokból, élelmiszerből, nyersanyagból, takarmányból származó mintákat.
Kialakult vélemény – szélsőségesen leegyszerűsítve –, hogy állatokat etetünk antibiotikumos takarmánnyal, és ebbe emberek halnak bele.
A főállatorvos leszögezi: nem abba halnak bele az emberek, hogy állatokat antibiotikumos takarmánnyal etetünk, hanem abba, hogy olyan baktériumokkal fertőződnek, amelyek ellen már nem hatékonyak az antibiotikumok, mert mind az állatoknál, mind az embereknél felelőtlenül használjuk az antibiotikumokat.
Veszélyes körforgás!
Az az alapvető probléma, és ezért a nemzetközi szervezetek és nemzetközi stratégiák is prioritásként kezelik, hogy az AMR kialakulása és terjedése körforgásban történik.
Például a közegészségügyben nem megfelelően használt antibiotikumok segítségével kialakult multirezisztens baktérium kikerül a környezetbe, és a környezetből például a takarmányon keresztül bekerül az állatba.
Az állatban a baktérium érzékenysége tovább csökkenhet, például a nem körültekintően használt antibiotikumok miatt, és így egyrészt az élelmiszerrel visszakerülhet az emberhez, vagy kikerülhet a környezetbe, és onnan az emberekbe. Tehát egy olyan körforgás alakul ki, amely egyre több rezisztens baktériumot eredményez.
Az antibiotikumos kezelés elpusztítja az érzékeny baktériumokat, így a továbbiakban az ellenállók fognak elszaporodni.
A fő probléma pedig az, hogy egyre kevesebb az új antibiotikum, a fejlesztésük nem tart lépést a kialakuló rezisztenciával.
Egyes becslések szerint 10-15 éven belül kimerülhet az emberiség „antibiotikum-arzenálja”, egyre több lesz az olyan fertőzés, amelyik egyáltalán nem gyógyítható. Ez pedig az egészségügyieken kívül nagyon komoly gazdasági következményekkel is jár.
