Hulladékcsökkentést támogató irányítható robot készült döglött farkaspókból – videóval

A póklábak lágyan, ennek ellenére szilárdan képesek megfogni nagy, finom és szabálytalan alakú tárgyakat anélkül, hogy eltörnék őket. Ezért használták fel a tudósok egy döglött farkaspók lábait. A póklábakban nincsen izom, ehelyett hidraulikus nyomással mozognak, szükség esetén egy speciális kis kamra húzódik össze, testfolyadékot küldve a lábakba, ezzel megnyújtva azokat. Ebbe a kamrába szúrtak egy tűt, amelynek a hegyét szuperragasztóval lezárták. Ezután fecskendőn keresztül pici levegőt nyomtak be, és ez már aktiválta a pók lábait. Még a kísérletezőket is meglepte elképzelésük sikere.

Szóösszetételek előtagjalént a „nekro” a halottakra utal, így viszonylag könnyű a nekrobotika szó értelmezése is. A Rice Egyetem gépészmérnök-hallgatójának különös ötletéről többek között a Science Alert számolt be az Advanced Science folyóiratban megjelent tanulmány alapján – írt róla a HVG.

A póklábak lágyan, ennek ellenére szilárdan képesek megfogni nagy, finom és szabálytalan alakú tárgyakat anélkül, hogy eltörnék őket. A kutatók a farkaspók lábait használták fel robotkarok építésére - képünk illusztráció
A póklábak lágyan, ennek ellenére szilárdan képesek megfogni nagy, finom és szabálytalan alakú tárgyakat anélkül, hogy eltörnék őket. A kutatók a farkaspók lábait használták fel robotkarok építésére – képünk illusztráció

Folyosón született a robotpók ötlete

Amikor Faye Yap meglátott egy döglött pókot a folyosón, azon kezdett el gondolkozni, hogyan alakíthatná át robotikai alkatrészé. A póklábak lágyan, ennek ellenére szilárdan képesek megfogni nagy, finom és szabálytalan alakú tárgyakat anélkül, hogy eltörnék őket – írták.

Ezért használták fel Yap és kollegái egy döglött farkaspók lábait. A póklábakban nincsen izom, ehelyett hidraulikus nyomással mozognak. Szükség esetén egy különleges kis kamra húzódik össze, testfolyadékot küldve a lábakba, ezzel megnyújtva azokat. Ebbe a kamrába szúrtak egy tűt, amelynek a hegyét szuperragasztóval lezárták. Ezután fecskendőn keresztül pici levegőt nyomtak be, és ez már aktiválta a pók lábait. Még a kísérletezőket is meglepte elképzelésük sikere.

Így működik a felfedezés

Ezután bemutatták egy döglött pók használatát kényes tárgyak és elektronikai eszközök felszedésére. Azt is kimutatták, hogy a pók elbírja egy másik, körülbelül azonos méretű pók súlyát. Összességében ügyesen tudtak mikromanipulációkat végezni, beleértve mikroelektronikai eszközök megfogását – számoltak be róla.

Hulladékcsökkentés méhviasszal

A pókok biológiailag is lebomlanak, így robotalkatrészként való felhasználásuk csökkentené a robotikában keletkező hulladék mennyiségét. Másfelől épp ez a lebomlás jelent némi hátrányt: az elpusztult pókból készült fogó két nap vagy 1000 nyitási és zárási ciklus után kopni kezd. A kutatók ezután méhviasszal vonták be a farkaspókot, és azt találták, hogy tömegének elvesztése 10 nap alatt 17-szer kisebb volt, mint a bevonat nélküli póké, ami azt jelenti, hogy több vizet tart vissza, így a hidraulikus rendszere is tovább működhet – írták.

A felfedezésről videófelvételt is készítettek, itt látható:

Robotpók fejlesztés
Share Button

Kapcsolódó cikkek

A szőlő gyökerében fontos hatóanyagra bukkantak a ... A világon először bukkantak rá szőlőalanyok gyökerében az epszilon-viniferin névre hallgató anyagra. A hatóanyag az antidepresszáns gyógyszerek készít...
Kezdhetünk félni: egy robot, ami önmaga mindent me... A robotok egyre nagyobb segítséget jelentenek a mezőgazdaságban, legyen szó nagyüzemi körülményekről, vagy éppen konyhakertről. Nem olcsó egy ilyen re...
Robotra bízzák az eperszedést az angolok Az eperszedés egy erősen élőmunka-igényes feladat volt, egészen eddig. Angol tudósok ugyanis létrehoztak egy robotot, amely teljesen önállóan képes le...
Új növényfajták kifejlesztésén dolgozik egy magyar... Új Európai Uniós projekt, az úgynevezett SolACE, indult a  víz- és tápanyaghiány okozta növénytermesztési nehézségek leküzdéséért, amiben jelentős rés...
Elindult a mezőgazdasági tudást és az oktatást seg... A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és az Agrárminisztérium elindította a Gödöllői Program elnevezésű együttműködést, amelynek célja az agrá...
Szigorúan őrzött korallszigeten kutatott a debrece... Egyedüli magyarként a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének vezetője, Radócz László is részt vett abban a nemzetközi expedícióban, amely a Ducie...