A Debreceni Egyetemen sikerült olyan őszi lencse fajtákat létrehozni, amelyek biztonságosabban és 50 százalékkal magasabb hozamokkal termeszthetőek, mint a korábbi tavaszi változatok. Magyarország egyre inkább az áttelelni képes fajok és fajták felé fordul, hogy elkerülje a kora tavaszi vetési időpont körüli időjárási bizonytalanságokat. A vetésidők előrehozása a virágzás korábbra időzítése miatt is történik. […]
Bizonyára sok olvasónk tudja, hogy amikor túl meleg van, jóval kevesebb burgonyagumó növekszik a talajban. A biokémikusok nemrég fejtették meg ennek az okát: a gumónövekedés blokkolásáért egy rövid RNS szakasz felelős. Amennyiben ezt a gént kikapcsolják, létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát. Így még a klímaváltozás okozta felmelegedés mellett is biztosítható a megfelelő termésmennyiség. […]
A klímaváltozás és a pollen témakörében első alkalommal készült globális felmérés. Arra a következtetésre jutottak, hogy 20 év adatai alapján úgy néz ki, egyre rosszabb lesz a világ a pollenallergiásoknak. Ahogy melegszik az idő, a pollenszezon kitolódik, és növekszik az allergén pollenek koncentrációja is. Ráadásul ez a jelenség az egész világon megfigyelhető. A vizsgálatokban egy magyar kutató is részt vett. […]
Durvul az aszályharc: az év elején jelentkező csapadékhiány egyes növényi kultúrák fejlődését visszavetette a mezőgazdasági területeken. Ez az ágazatnak a várható terméskiesés miatt okoz károkat. A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében bevezetik a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a termelők számára. A magyar kormány döntése alapján meghatározott feltételekkel, 1 hónapos időtartamig vízjogi engedély nélkül lehet öntözni a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban. […]
Az április végén Brüsszelben megrendezett “Az erdőnk a jövőnk” (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt egy lehetséges kezdeményezésről, ami abban támogatja a tagországokat, hogy teljesítsék a 2020 utáni Közös Agrárpolitika javasolt környezetvédelmi törekvéseit. Ha megvalósul, a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében. […]
Jó alternatívája lehet a kukoricának a cirok a száraz kontinentális éghajlaton, illetve az aszályra hajlamos területeken. A cirok szárazságtűrése kiemelkedő, ráadásul a változó klimatikus körülmények között jövedelmezőbb is lehet a kukoricánál. Magyarországon 1970 és 2000 között 80-100 ezer hektáron termesztettek cirkot, de ezt követően a területe jelentősen visszaesett a birtokszerkezet átalakítása, a korszerűtlen fajták/hibridek, és a nagyüzemi állattartó telepek megszűnése miatt. Jelenleg 20-22 ezer hektáron termesztik, de a vetésterülete évről-évre dinamikusan emelkedik. Több témát is átbeszélt a közelmúltban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos növénytermesztési beszállítóipari alosztálya, ezek között a ciroktermesztés jelenéről és fejlesztési lehetőségeiről is szó esett. A NAK anyagát […]
A vártnál is gyorsabban közelít a klímakatasztrófa. Ennek oka, hogy a növények egy idő után nem lesznek képesek már olyan mértékben átalakítani az emberi tevékenység hatására kibocsátott szén-dioxidot, mint korábban – derült ki egy tanulmányból, amelyet a Columbia Egyetem kutatói készítettek. A Qubit anyagát szemléztük. A növények veszítenek a CO2-elnyelő képességükből, ez pedig felgyorsíthatja a felmelegedést, valamint tovább súlyosbíthatja az azzal járó gondokat. A hatások pedig felerősítik egymást, mert éppen a CO2 feldúsulásának hatására lesz több azokból a szélsőséges időjárási jelenségekből, amelyek csökkentik a növények CO2megkötő potenciálját. Az új tanulmány azért jelentős, mert ez az első kutatás, amely számszerűsíti is […]
A klímaváltozás igencsak átformálhatja a gazdálkodás szerkezetét Magyarországon is. Egyre inkább felértékelődnek a kevésbé kedvező adottságok esetén is sikeresen termeszthető haszonnövények. Ilyen a szárazságot kiválóan toleráló siló- és szemes cirok vagy a tavasszal és ősszel is vethető, maga után kedvező talajszerkezetet hagyó lucerna. Az Agrárágazat anyagát szemléztük. Eszerint a cirok a vetésterülete alapján a világon az ötödik legfontosabb takarmánynövény. Ha a kukoricával megegyező körülmények közé kerül, akkor ahhoz hasonló 50-80 tonna/hektár zöldtömeget, a szemes cirok hibridek pedig 8-11 t/ha hozamot is elérnek. Ráadásul ezeknél a kukoricabogár (Diabrotica virgifera) károsításától sem kell tartani. Száraz körülmények között viaszosodó leveleinek köszönhetően az aszályos […]