A klímaváltozás miatt került a fókuszba a tavaszi vetésű fajták őszivé alakítása

A Debreceni Egyetemen sikerült olyan őszi lencse fajtákat létrehozni, amelyek biztonságosabban és 50 százalékkal magasabb hozamokkal termeszthetőek, mint a korábbi tavaszi változatok. Magyarország egyre inkább az áttelelni képes fajok és fajták felé fordul, hogy elkerülje a kora tavaszi vetési időpont körüli időjárási bizonytalanságokat. A vetésidők előrehozása a virágzás korábbra időzítése miatt is történik.

A kora tavaszi vetési időpont körüli időjárási bizonytalanságok miatt jött létre az őszi lencse, az őszi zab és az őszi borsó is, melyek vetését a tavaszi esők és a belvíz – időnként pedig az aszály – gyakran meghiúsította. A hosszabb tenyészidő ezen felül még korábbi betakaríthatóságot is jelent, hiszen a fejlődés kezdeti szakasza már ősszel megtörténik. A növénynek így több ideje van lombozatot és termést hozni, mégis hamarabb lekerül a tábláról. Az Agrárszektor szakcikkét szemléztük.

Az ősszel vethető lencsefajták több előnyös tulajdonságot hordoznak: a betakarításuk korábban történik, mint a tavasszal vetett lencséé, elkerülik az aszályos, nyári időszakot, illetve megelőzik a nyári munkacsúcsokat.
Az őszi lencse fajták több előnyös tulajdonságot hordoznak: a betakarításuk korábban történik, mint a tavasszal vetett lencséé, elkerülik az aszályos, nyári időszakot, illetve megelőzik a nyári munkacsúcsokat

Ezért kell változtatni a vetésidőn

A tavaszi gyorsabb fejlődés egyre fontosabb, hiszen így a növények elkerülhetik a nyári kánikulát, és a virágzásuk is egy kedvezőbb, csapadékosabb periódusra eshet, ami javítja a megtermékenyülést. Ezért ma már a kukorica vetését is áprilisra időzítik, sokszor megelőzve vele a napraforgót is. Míg korábban a cél a május 20-i határidő tartása volt, ma már április első felében elvetett kukoricatáblák is gyakoriak. Ehhez a nemesítésnek fokoznia kellett a vetőmag és a csíra hidegtűrését. Ez történt a szegedi nemesítésű tavaszi zabbal is: a Kormorán akár már februárban is elvethető. Vannak őszi vetésű zabok is, ezek még kevesebb kockázattal vethetők, és nagyobb hozamot ígérnek.

Őszi lencse

A nyíregyházi kutatóintézetben nemesített Pinklevi és Rézi szeptember végén, október elején vethető, a növény már a vetés évében megerősödik. “Tavasszal rendszerint elegendő víz és tápanyag áll rendelkezésre a vegetációs fázis befejezéséhez, így az ősszel vetett lencse magasabbra is képes nőni és több hajtást fejleszt. Mivel az új fajták betakarítása hamarabb történik, mint a tavasszal vetett lencsének, elkerülik az aszályos, nyári időszakot, illetve megelőzik a nyári munkacsúcsokat” – ismertette az őszi lencse előnyeit Dobránszki Judit, a DE AKIT tudományos főigazgatója. Azzal folytatta, hogy az őszi fajták termőképessége rendszerint 0,5-1 t/ha-ral nagyobb a tavasszal vetett lencséénél (akár dupla annyit is teremnek), illetve kedvezőbb a termésbiztonságuk is. További előny, hogy az ősszel vetett lencse hosszabb ideig borítja a talajt, így a gyökerén élő Rhizobium-fajoknak több idő áll rendelkezésükre a levegő nitrogéntartalmának megkötésére.

Őszi zab

A szegedi és a martonvásári nemesítőház is rendelkezik hazai fajtával. A GK Impala hozama átlagos évjáratban a tavaszi fajtákénál 20-25 százalékkal magasabb. Erősen vegetatív, kiválóan bokrosodó, közepesen fagytűrő típus. Az Mv Hópehely és Kincsem viszont kiválóan bírja a hideget. Továbbá 6 tonnás hozamokra is képes, ami 50-100 százalékos többletet jelent a tavaszi zabokhoz képest, amelyek csak 3-4 tonnás átlagokat tudnak. Sok múlik az állomány tavaszi regenerálódó képességén is. Egy martonvásári kutatás szerint az őszi zabok a magas kipusztulási arány ellenére is jobb termést produkáltak a tavaszi változatoknál.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindenki az őszi munkákkal van elfoglalva A belvíz miatt csúsznak az őszi munkák; több mint 2000 kárbejelentés érkezett; 9 millió tonna kukoricánál is többet takaríthatunk be; már javában zajl...
Komposztálni jó! Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településen...