A klímaváltozás és a pollen témakörében első alkalommal készült globális felmérés. Arra a következtetésre jutottak, hogy 20 év adatai alapján úgy néz ki, egyre rosszabb lesz a világ a pollenallergiásoknak. Ahogy melegszik az idő, a pollenszezon kitolódik, és növekszik az allergén pollenek koncentrációja is. Ráadásul ez a jelenség az egész világon megfigyelhető. A vizsgálatokban egy magyar kutató is részt vett.
A Szegedi Tudományegyetem cikkét szemléztük. Eszerint a tudományos cikk első szerzője Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus, aki nemzetközi szaktekintély a pollenkutatás területén, a második szerző pedig Prof. Dr. Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatója. Ő közel 3 évtizede foglalkozik a klíma és pollen kapcsolatrendszerének vizsgálatával. A cikket néhány hete publikálta az orvosi témákkal foglalkozó Lancet Planetary Health.
Ez volt a kutatás célja
A célunk alapvetően az volt, hogy megvizsgáljuk, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama. Továbbá, hogy ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Megállapítottuk, hogy a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot jelez a szezonális pollentermelés százalékos növekedésével. Valamint az is világossá vált a mérési adatok elemzésekor, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, és növekszik a pollenkoncentráció is – magyarázta a kutatás lényegét Prof. Dr. Makra László.
Rengeteg adatot gyűjtöttek össze a pollenekről
A kutatók 3 kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat. A kritériumrendszert már a kutatási program elején kialakították: szempont volt, hogy olyan pollenmérő állomás adataival dolgozzanak, amely legalább 20 évre visszamenőleg rendelkezik pollenadatsorral. A másik elvárás az volt, hogy a mérések időtartama alatt az állomást ne helyezzék át, tehát a mérések azonos helyen történjenek. Ezenkívül az is fontos volt, hogy az adott állomáson a méréseket ne egy konkrét kezdeti, illetve záró időpontban kezdjék el és fejezzék be, hanem a mérési időszak a pollenszezon aktivitásához igazodjon. Szintén a kritériumrendszer része volt, hogy ne csak egy, vagy néhány pollenfajtát mérjenek, hanem lehetőség szerint az adott helyre jellemző növényegyütteseket magába foglaló összes pollenfajtát.
Sok tekintetben első volt a világon a kutatás
A kutatás jelentőségét mutatja, hogy ez az első olyan publikáció a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához. Mindezt az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján állapították meg. Ráadásul ez az első cikk, amely nem egyetlen pollenfajtát vagy fajták egy csoportját vizsgálta, hanem az adott állomáson mért összes pollenfajta összegzett évi számait vetette össze hőmérséklettel kapcsolatos meteorológiai paraméterekkel. Ilyen a hőmérsékleti minimum és maximum, a fagymentes napok száma, valamint a foknapok, és ezek összefüggéseit is vizsgálja – mesélte a szegedi egyetem professzora.
Prof. Dr. Makra László azt is elmondta, hogy ez az első olyan, a témakört globálisan felölelő kutatás, amelyből arra lehet következtetni, hogy a hosszabb pollenszezon és a megnövekedett évi pollenkoncentráció hatására világszerte nő a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések száma.
Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy bolygónk klímájának melegedése komoly egészségügyi kockázatokkal jár.
A professzor arra is választ adott, hogy ezeken túl még mi vezethet az allergiás megbetegedések számának globális növekedéséhez:
“Itt két dologról kell beszélni. Az egyik, hogy a mezőgazdaság kiterjedten használ vegyszereket részben a termés minőségének növelésére, részben a minőség javítása érdekében. Ezeken kívül az élelmiszeripar sokféle adalékanyagot, tartósítószert használ, amelyek nagyon megterhelik az immunrendszert. A másik fontos tényező az egyre erősödő légszennyezés. Ha rés keletkezik az immunrendszerben, könnyen alakulhatnak ki allergiás megbetegedések. Ezek lehetnek bőr- vagy szembetegségek, de sokszor fordulhatnak elő allergiás légúti megbetegedések is. Ez utóbbiak közül a szénanátha a leggyakoribb, ami az orrnyálkahártya gyulladásos megbetegedése, továbbá a bronchitis – vagyis a hörgők gyulladása, a legsúlyosabb pedig az asztma, amely a légutak nyálkahártyájának a gyulladásos megbetegedése. A kémiai légszennyező anyagok légköri koncentrációjának a növekedése fokozza a globális felmelegedést, ami viszont a korábban említettek szerint a növekvő pollenkoncentrációk révén tovább emeli a pollen okozta egészségügyi kockázatot.”
A pollenallergiások száma folyamatosan növekszik szerte a világon
Makra professzor szerint egy új kutatási irány lehet az eredményeiknek konkrét betegadatokkal történő összevetése. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben fokozatosan emelkedni fog a világ pollenérzékeny személyeinek száma. Ennek egyik oka a környezetünkben egyre széleskörűbben alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, a másik pedig az, hogy a globális felmelegedés miatt az allergén növények élőhelyei észak felé terjednek. A hosszabbá váló pollenszezon szintén az allergiás megbetegedések számának növekedését eredményezi. Ezeket a kutatás során vizsgált adatok támasztják alá. A kumulatív pollenkoncentráció évi átlagos százalékos változása az Egyesült Államokban volt a legnagyobb: 12 százalékkal Fairbanks-ben és 11,5 százalékkal Minneapolisban. Mindkét esetben növekedést mutattak ki. Hasonlóan magas növekedést regisztráltak Görögországban: Szalonikiben 11,2 százalékot. A pollenkoncentráció 3 kivétellel az összes mérőállomáson növekedett, ugyanakkor a kutatásból az is kiderült, hogy Koreában (Busanban 1, Szöulban 1,3 százalékkal), csakúgy, mint az olaszországi Legnanoban (-0,3 százalék) csökkent. A teljes cikket itt olvashatja el.
