Vizes élőhelyeket mentenek, és a húsuk is ízletes

Bár 100 évvel ezelőtt még közel 150 ezer bivaly volt Magyarországon, az agrárium gépesítése az állomány nagymértékű csökkenését hozta magával. A fajta fenntartásában fontos szerepe van a hazai Nemzeti Parkok igazgatóságainak. Az általuk kezelt területeken a bivalyok olyan feladatokat végeznek, amelyekre egyetlen gép sem volna képes. Jelenlétük és tevékenységük a kiterjedt vizes élőhelyek kezelése és fenntartása miatt kiemelkedően fontos.

A feltételezések szerint a házi bivalyok eredete a mai Kína területére, az időszámítás előtti 4. évezredig vezethető vissza. A vadbivalyok háziasításával ekkor jött létre az a fajta, amely nem sokkal ezután Mezopotámiában és Indiában is felbukkant. Rövidesen pedig Délkelet-Ázsia és Afrika egész területén elterjedt. A Kárpát-medencébe az első bivalyok nagy valószínűség szerint a honfoglalás idején, igavonó állatként kerültek be. A fajta magyarországi jelenlétének első írásos említése viszont csak mintegy 2 évszázaddal később történt. A bivalyokra a 11. századi Erdélyben, majd II. Béla király 1138-as dömösi apátsági adománylevelében utaltak. Az állatok tömegesen a törökökkel vívott háborúk idején terjedtek el hazánkban, a török birodalom hadseregében ágyúk vontatására használták őket. Erejük abban a korban kiemelkedő volt, 2 bivaly vonóereje felért 4 szürke marháéval – írta szakcikkében a Magyar Mezőgazdaság.

A bivaly szerepe hatalmas a vizes élőhelyek fenntartásában és helyreállításában
A bivaly szerepe hatalmas a vizes élőhelyek fenntartásában és helyreállításában

Emiatt lett népszerű annak idején

A hazánkban elterjedt bivalyok kifejlett példányainak marmagassága elérheti a 180 centimétert, súlyuk pedig a 800 kilogrammot is. A bivaly a szarvasmarhánál igénytelenebb, ennek ellenére húsának és tejének a minősége is felülmúlta azét. Az előnyeinek köszönhetően a 19. század derekán már mintegy 150 ezer egyed élt Magyarország területén. Ám a mezőgazdaság gépesítése a hazai bivalyok életében is fordulópontot jelentett. Az állomány rövid idő alatt látványosan csökkent, és a hasznosításuk ettől kezdve leginkább a vizes élőhelyek fenntartására irányult.

Legeltetés, vizes élőhelyek fenntartása

Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területkezelési igazgatóhelyettese a portálnak elmondta, hogy a hazai bivalyok nagy része ma a Nemzeti Parkok területén él. „Közöttük is kiemelkedő a KNPI állománya, amely hozzávetőleg 1000 példányból áll. A bivalyokat 2 állattartó telepen, Fülöpszállás és Ópusztaszer térségében teleltetjük és legeltetjük” – mondta a szakember. Az állatok ilyen nagy száma egyfelől az aprólékos párosítási terven alapuló fajtafenntartás, másrészt a kiterjedt vizes élőhelyek kezelése és fenntartása miatt jelentős. Utóbbi kapcsán fontos, hogy a legeltetési időszakban az igazgatóság több gulyát is különböző területekre helyez ki. Ott a legelésen kívül a tiprással és a dagonyázásukkal szolgálják az adott élőhely fennmaradását. Ez jóval olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb, mintha ezt gépekkel végeznék.

Ma már kevesen ismerik a bivaly hasznos tulajdonságait, pedig jó pár akad belőlük
Ma már kevesen ismerik a bivaly hasznos tulajdonságait, pedig jó pár akad belőlük

Az őshonos állatok tartását ösztönző pályázatoknak köszönhetően egyre több gazda foglalkozik újra bivalyokkal. Tajti László tapasztalatai szerint egyesek hobbiállatként, mások a húsukért tartanak bivalyokat. A 2-3 példányból álló gulyáktól kezdve az egészen nagy, akár 20-30 bivaly alkotta állományokig jelen vannak az országban. Annak érdekében, hogy a bivalytartók köre tovább bővülhessen, a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete szakmai támogatást kínál a vállalkozó kedvű gazdáknak, például a tenyészállatok beszerzésében is segítséget nyújtanak.

Ízletes és tápanyagban gazdag a bivalyhús

A jelenlegi helyzet az, hogy – noha a bivaly teje és húsa rendkívül ízletes, tápanyagban és vitaminokban gazdag – a fogyasztók széles köre előtt még mindig ismeretlenek a belőlük készülő ételek. Viszont kétségtelen ugyanakkor, hogy nő azoknak a száma, akik keresik ezeket a termékeket. Több magángazdálkodó – jellemzően kisebb üzemekben – foglalkozik bivalyhús-feldolgozással, és egyre több helyen kapni bivalyszalámit, -kolbászt és tőkehúst is. Bár egyelőre még kevés helyen, de a vendégek egyes éttermek kínálatában is találkozhatnak bivalyhússal pörkölt, sült vagy steak formájában – mondta a szakember.

Korábban is írtunk már a bivalyokról, ezek itt olvashatóak:

Bivalyok rendezik a legelőt és a nádast a Kis-Balaton mellett
Bivalytej, egy új üzleti lehetőség
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...
Visszanyerheti jelentőségét az állattenyésztés... Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG pro...
Háromszázötvenmilliós környezetvédelmi beruházás a... Több mint 350 millió forint értékű környezetvédelmi beruházást valósított meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A programban kisvizes élőhelyek ...