Méra, az erdélyi bivalytenyésztés hazája – videóval

Méra a „Cifra Kalotaszeg” kis települése, ahol már 1890-ben elkezdtek bivalyokkal gazdálkodni, hiszen rájöttek: sokkal jobban megéri ezeket az állatokat tartani, mint bármelyik másikat. A mérai ember számára a bivaly jelentette az életet, a legfontosabb jövedelemforrása a bivalytej volt, és ha pénzhez jutottak a község lakói, az első dolguk az volt, hogy újabb bivalyt vásároltak. […]

Tovább…

Kitartanak a bivalyok tartása mellett Mérában

A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt. A Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet, a hagyományos mérai portákon mégis kevesen vállalják a szeszélyes fekete jószág tartását. Az apadó állatállomány a csökkenő európai uniós és román állami támogatással is magyarázható. […]

Tovább…

Vizes élőhelyeket mentenek, és a húsuk is ízletes

Bár 100 évvel ezelőtt még közel 150 ezer bivaly volt Magyarországon, az agrárium gépesítése az állomány nagymértékű csökkenését hozta magával. A fajta fenntartásában fontos szerepe van a hazai Nemzeti Parkok igazgatóságainak. Az általuk kezelt területeken a bivalyok olyan feladatokat végeznek, amelyekre egyetlen gép sem volna képes. Jelenlétük és tevékenységük a kiterjedt vizes élőhelyek kezelése és fenntartása miatt kiemelkedően fontos. […]

Tovább…

Bivalyok rendezik a legelőt és a nádast a Kis-Balaton mellett

A 2000-es évek elején kevés volt a bivaly az országban, ma már egyre többen tartják ezt a szívós állatot. A Kis-Balatontól dél-keletre található, Zalakomár településhez tartozó Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban élő bivalycsorda története 1992. április 13-án majdnem szomorú véget ért. Ekkor a terület és az állomány még a Nagykanizsai Állami Gazdaság tulajdona volt, amely a felszámoláskor mind egy szálig le akarta vágni a bivalyokat. […]

Tovább…