A paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználná öntözésre az agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter többek között az öntözés fontosságáról és fejlesztésének támogatásáról is beszélt egy interjúban. Arról is kifejtette a véleményét, hogy akár még a paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználnák öntözésre. Szerinte egyszerű volna ezt a vizet elvezetni a földekig, mint visszaengedni a Dunába. A beszélgetésben szó volt az aratásról és a magyar mezőgazdasági képzés átalakításáról is. […]

Tovább…

Drónok, precíziós gazdálkodási képzés, megújult gépszabványok: itt az augusztusi mezőgazdasági gépek és technológia összefoglaló

Júliusban is több érdekes gépes és technológiával foglalkozó anyagunk jelent meg az agrárhírek között. Írtunk a betakarítás során előforduló vészhelyzetekről, a fiatal egyetemisták agrárdigitalizációt segítő ötletversenyéről és a gépek biztonságára vonatkozó szabványok megújulásáról is. A precíziós gazdálkodás sem maradhatott ki, ezúttal a hódmezővásárhelyi szakmérnöki képzés került terítékre. Érdemes még elolvasni mezőhegyesi öntözési mintaprogram részleteiről és a KITE pótkocsi- és precíziós növényvédelmi újdonságairól szóló anyagokat is. […]

Tovább…

Országos egyesítés az agrár-felsőoktatásban: több campus és kutatóintézet is beolvadt a gödöllői Szent István Egyetembe

Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-től – hangzott el az alapítás alkalmából szervezett eseményen az egyetem rektori dísztermében, Gödöllőn. A Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem, amely mintegy 15 ezer hallgatójával Közép-Európa egyik legnagyobb egyeteme lesz. […]

Tovább…

Augusztus elsejétől indul a Gödöllőről irányított agrár-szuperegyetem

Hatékonyságnövekedést és infrastrukturális fejlődést eredményez, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a gyöngyösi és a keszthelyi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a magyar agrárkutatási hálózat nagy része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló hatalmas változásokat. […]

Tovább…

Óriás a láthatáron: augusztustól jön az új mezőgazdasági szuperegyetem

Csökkenő hallgatói létszám, szétaprózodott kutatás és oktatás: többek között ezekkel a komoly gondokkal küzd a mezőgazdasági felsőoktatás Magyarországon. Ennek megoldására kezdődik az agrár-felsőoktatás integrációja, a jövő év elejére Szent István Egyetem név alatt öt kampusszal, 20 ezer hallgatóval és 3500-4000 dolgozóval Magyarország egyik legnagyobb egyeteme jön létre. Az integráció után a kampuszokat főigazgatók vezetik majd. […]

Tovább…

Tovább gyűrűzik az agrárszakképző-botrány: újabb intézmények gazdálkodásánál találtak gondokat

A korábban ellenőrzött 22 agrárszakképző után újabb 10 iskolánál talált szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az MTI-hez eljuttatott közleményében a csongrádi, a mátészalkai, a bajai, a budafoki, a csornai, a győri, a szécsényi, székesfehérvári, a tokaji és a törökszentmiklósi agrárszakképző iskolákat nevesítik. Ezekben 2016-2017-ben nem biztosították a közpénzfelhasználás szabályozottságát, illetve nem gazdálkodtak felelősen a közpénzekkel. […]

Tovább…

Megvannak az ország legjobb agrárképzései

Hallgatói és oktatói kiválóság alapján rangsorolták az ország legjobb agrárképzéseit. A kiválasztáskor olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a felvettek pontátlaga, az első helyes jelentkezők száma, a nyelvvizsgával felvettek aránya, a tanulmányi versenyen helyezettek száma, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia-címmel rendelkező oktatók aránya. […]

Tovább…

Felmérte a CLAAS, hogy miért választják a fiatalok a mérnöki pályát

A megkérdezettek 63 százaléka már kisgyermekkorában eldöntötte, hogy mérnök szeretne lenni – derül ki a CLAAS Hungária Kft. által készített felmérésből. Minden ötödik kitöltő azt várta a foglalkozásától, hogy új dolgokat alkothasson, és kézzelfogható eredménye legyen a munkájának. A kitöltők harmada szeretne saját vállalkozást indítani. Ugyanakkor akik beosztottként gondolkodnak, azok 27 százaléka azonos fizetés esetén vidéki nagy multicéget választana a fővárosi cégekkel szemben. […]

Tovább…