állatvilág

Álcázni tudni kell – a növények is mesterei a kamuflázsnak

állatvilág

Nem az állatok a megtévesztés egyedüli mesterei: egy új tanulmány szerint a növények is képesek hasonló álcázási trükkökre. A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) Kunmingi Botanikai Intézete és az Exeteri Egyetem kutatói összehasonlították az állatok és a növények által használt kamuflázstechnikákat.
Arra jutottak, hogy bizonyos növények is egy sor olyan trükköt alkalmaznak, amelyekről korábban úgy vélték, hogy csak az állatok képesek rá. Ilyen módszerek a környezet imitálása, egy tárgy észlelhető körvonalainak a megtörése és az álcázás, amelynek során egy jelentéktelen tárgyhoz, például kőhöz hasonlatossá alakulva bújnak el a ragadozók elől. […]

Tovább…

Veszélyeztetett ragadozófaj megmentésére indított programot a Budakeszi Vadaspark

Vadgazdálkodás

A Budakeszi Vadaspark a 2020-ban megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program nem csak a térségben, de a maga nemében is úttörőnek számít, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. De miért szorul védelemre a vadmacska? […]

Tovább…

Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a kisgyerekekhez

Állattenyésztés

Sokan úgy beszélnek a házi kedvenceikhez, mint a kisgyerekekhez: magasabb hangon, eltúlzott hanglejtéssel, sok lovas szól így a lovához is. A francia Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Nemzeti Kutatóintézet (INRA) és a Francia Lovasintézet (IFCE) etológusai új tanulmányukban ennek a kommunikációnak a hatásosságát vizsgálták. Az Animal Cognition tudományos lapban megjelent tanulmányuk eredményeit a tenyésztők és a lovasok is felhasználhatják arra, hogy megkönnyítsék a napi kommunikációt az állatokkal. […]

Tovább…

Az amerikai durocnak is kell a reklám – de ki is érdemli

Állattenyésztés

„Duroc: vérében a minőség” – ezzel a mondattal hívja fel a gazdák figyelmét a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete. Az interneten elérhető reklámfilm olyan minőségű és stílusú, mintha egy új autót akarnának eladni, pedig egy 140 éves múltra visszatekintő, gyorsan népszerűvé váló állatról van szó.
Magyarországon a durocot tiszta vérben kizárólag a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete (FSE) tenyészti, mert erre csak nekik van engedélyük. Joggal merül fel a kérdés, miért kell reklámozni azt a sertést, amely létszámát tekintve a harmadik legjelentősebb fajta Magyarországon? […]

Tovább…

Az embertől sem tart – de ne etessük a kertünkben cserkésző nutriát!

állatvilág

Az utóbbi egy-két évben látványosan elszaporodott térségünkben a nutria. Bármennyire is kedves kinézetű állatról van szó, lehetőleg ne etessük őket, mivel jelenlétükkel az őshonos fajokat veszélyeztetik.
Térségünkben főként a Szigetközben és a Hanságban találkozhatunk nutriákkal. Feltehetően az enyhe telek miatt az utóbbi években jelentősen megnövekedett az állomány, és ez természetvédelmi és gazdasági szempontból is káros. […]

Tovább…

Célegyenesben a vakcinafejlesztés a sertéspestis ellen: 2 év múlva jöhet a megoldás

Állattenyésztés

Egy európai kutatási program 2 éven belül 100 százalékosan megbízható vakcinát adna az állattartók kezébe a sertéspestis-megbetegedésekkel szemben. Ezzel a sertéstartó közösség egyik legkomolyabb kihívása oldódhat meg. A hatalmas anyagi kárt okozó járványos megbetegedések leküzdése és megelőzése évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. A spanyol José Manuel Sánchez-Vizcaíno professzor már a 80-as években részt vett az akkor afrikai sertésláz-megbetegedések felszámolásában. Tavaly pedig elvállalta a sertéspestis végleges legyőzését célzó Vacdiva projekt vezetését. […]

Tovább…

Trükkös úton az élelemhez – a kecskék legyőzték a juhokat

állatvilág

A kecskék egy lépéssel előrébb járnak a juhoknál, amikor új helyzetekhez kell alkalmazkodni – derült ki a Martin Luther Halle-Wittenberg Egyetem (MLU) és a Leibniz Intézet (FBN) közös kutatása során. Az erről szóló tanulmányt a Royal Society Open Science folyóiratban tettek közzé.
A juhoknak és a kecskéknek sok közös vonásuk van: genetikailag szoros kapcsolatban állnak egymással, nagyjából azonos méretűek, hasonló a szociális életük, és az ember körülbelül egy időben háziasította őket. Táplálkozási stratégiájuk azonban nagyon különböző. […]

Tovább…

Fajokon átívelő kegyetlenség: aki állatot kínoz, idővel embert is fog

Állattenyésztés

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szembeni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása volt. Az előadók többsége elsősorban jogi és bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről. Továbbá arról is beszéltek, mit lehet tenni az állatokkal szemben agresszív gyerekekkel. […]

Tovább…