állatvilág

Pedig már az ókori Rómában is ínyencfalat volt – bajban az éticsiga-tenyésztők

állatvilág

Az éti csiga (Helix pomatia) inkább gyűjtött faj, ám ennek egy közeli rokonát a mediterrán csigát (Helix aspersa) tenyésztik is sokfelé a világon. Magyarországon is voltak többször fellángolások a csigatenyésztéssel kapcsolatban, de e próbálkozásokból nem lett hosszú távú eredmény. A fogyasztása sem jellemző hazánkban – bár egyes üzletekben rendszeresen kapható a fűszeres házába visszatöltött csiga.
Az éticsiga nem alapvető élelmiszer-alapanyag, inkább kulináris különlegesség, amelynek fogyasztása Franciaországban is a tél végi ünnepekhez és a turistaszezonhoz kapcsolódik. Tavaly pont ezekkel (is) volt gond… […]

Tovább…

A zalai bivalyok is várják a tavaszt – képriport

Állattenyésztés

Ugyan a koronavírus járvány terjedésével összefüggésben hozott korlátozások miatt 2020. november 11-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei zárva tartanak, a Magro.hu látogatási kérésének eleget tettek. Így a biztonsági előírásokat betartva végigsétálhattunk a Zala megyében, Zalakomár határában, a Kis-Balaton mellett található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum épülő, szépülő tanösvényén. Képriport a bivalyok tavaszvárásáról. […]

Tovább…

A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?

Állattenyésztés

Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet. […]

Tovább…

A lóetológia, a helyzetkezelés, a szabadságérzet – és bónuszként 8 fontos tanács

állatvilág

A vezetőszár kiemelten fontos a ló menekülési ösztönének kezelésében, mert használata lóetológiai alapú. Alkalmas arra, hogy megfelelő távolságból hassunk a lóra, szem előtt tartva egymás személyes terét, a ló belénk vetett bizalmának növelését és a veszélyes helyzetek minimalizálását. Alkalmazásával lótársunk megkapja a tanulásához megfelelő szabadságérzést, önállóan kereshet megoldásokat (az általunk kívántat dicsérettel erősítjük meg) hibázhat, felelősen dönthet.
Miről van szó jelen esetben? A ló érzékeny, ijedős, rebbenékeny állat. A veszélyre gyorsan, de energiatakarékosan reagál. Ezért visszanyugvása gyors. Rangsor alapú csoportban él, így ösztönösen minden egyed képes elfogadni egy „vezetőt”. Neki, a „vezető” (jelen)léte és döntése maga a biztonság. Vele, mellette lenni jó. A lovas célja, hogy ilyen vezetővé váljék. […]

Tovább…

Báránymadárnak becézték a pásztorok – a farktollával „béget”

állatvilág

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva, a vizes élőhelyek környékén jó eséllyel meghallhatjuk a báránymadarak, azaz a sárszalonkák különleges „nászénekét”.
A sárszalonka fő élőhelyei a zsombékoló mocsárrétek, tocsogók, sásrétek. Általában a növényzet rejtekében szeret táplálkozni és zavarásra egy jellegzetes hang kíséretében, cikázó repüléssel menekül. Csőre a testméretéhez képest hosszú, azzal szerzi táplálékát a talajban, iszapban lévő apró férgeket, csigákat, lárvákat. […]

Tovább…

Álcázni tudni kell – a növények is mesterei a kamuflázsnak

állatvilág

Nem az állatok a megtévesztés egyedüli mesterei: egy új tanulmány szerint a növények is képesek hasonló álcázási trükkökre. A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) Kunmingi Botanikai Intézete és az Exeteri Egyetem kutatói összehasonlították az állatok és a növények által használt kamuflázstechnikákat.
Arra jutottak, hogy bizonyos növények is egy sor olyan trükköt alkalmaznak, amelyekről korábban úgy vélték, hogy csak az állatok képesek rá. Ilyen módszerek a környezet imitálása, egy tárgy észlelhető körvonalainak a megtörése és az álcázás, amelynek során egy jelentéktelen tárgyhoz, például kőhöz hasonlatossá alakulva bújnak el a ragadozók elől. […]

Tovább…

Veszélyeztetett ragadozófaj megmentésére indított programot a Budakeszi Vadaspark

Vadgazdálkodás

A Budakeszi Vadaspark a 2020-ban megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program nem csak a térségben, de a maga nemében is úttörőnek számít, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. De miért szorul védelemre a vadmacska? […]

Tovább…

Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a kisgyerekekhez

Állattenyésztés

Sokan úgy beszélnek a házi kedvenceikhez, mint a kisgyerekekhez: magasabb hangon, eltúlzott hanglejtéssel, sok lovas szól így a lovához is. A francia Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Nemzeti Kutatóintézet (INRA) és a Francia Lovasintézet (IFCE) etológusai új tanulmányukban ennek a kommunikációnak a hatásosságát vizsgálták. Az Animal Cognition tudományos lapban megjelent tanulmányuk eredményeit a tenyésztők és a lovasok is felhasználhatják arra, hogy megkönnyítsék a napi kommunikációt az állatokkal. […]

Tovább…