Egy európai kutatási program 2 éven belül 100 százalékosan megbízható vakcinát adna az állattartók kezébe a sertéspestis-megbetegedésekkel szemben. Ezzel a sertéstartó közösség egyik legkomolyabb kihívása oldódhat meg. A hatalmas anyagi kárt okozó járványos megbetegedések leküzdése és megelőzése évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. A spanyol José Manuel Sánchez-Vizcaíno professzor már a 80-as években részt vett az akkor afrikai sertésláz-megbetegedések felszámolásában. Tavaly pedig elvállalta a sertéspestis végleges legyőzését célzó Vacdiva projekt vezetését.
A Pigprogress cikke alapján az Agrárágazat írta meg, hogy a program arra törekszik, hogy tartós megoldást dolgozzon ki a gyakorlatilag 100 százalékos mortalitású sertéspestis vírus ellen. A Vacdiva projekt új diagnosztikai eszközök kifejlesztése mellett három különböző ASF vakcina prototípus validálására összpontosít, amelyek közül a két ígéretesebbet Spanyolországban és Portugáliában írták le. Egy orális vakcina már el is készült, amit kísérleti úton sikeresen kipróbáltak már a vaddisznó-populációkban. Ezt a prototípust jelenleg vizsgálják a házi sertések laboratóriumaiban Spanyol- és Olaszországban.
A portugál program
A vakcina második prototípusát Portugáliában találták az 1960-as években. A prototípust spanyol és olasz házisertéseknél már nagyon jó eredménnyel értékelték. A vaddisznókkal kapcsolatos kísérletek hamarosan elkezdődnek Spanyolországban. A projektben továbbá hosszú távú in vivo kísérleteket végeznek, hogy meggyőződjenek a biztonságról és a keresztvédelemről. A kutató úgy véli, még 2 évbe telik, hogy az EU számára 100 százalékosan biztonságos megoldást állítsanak elő. A projektbe kínai partnereket is bevontak, mert meg akarták vizsgálni, hogy az oltóanyagok működnek-e a Kínában terjedő Afrikai sertéspestis vírussal szembeni védekezésnél.
Ezt érdemes tudni a betegségről
A Nébih foglalta össze, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Afrikában a közönséges varacskosdisznó és egyéb vaddisznó fajok, valamint Ornithodoros nembe tartozó óvantagok (lágy kullancsok) játszanak szerepet a betegség fenntartásában. Európában az óvantagok ASP átvitelével kapcsolatos szerepéről még viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.
A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre.
Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak.
Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.
Gazdasági kár
Az ASP nagy gazdagsági kárt okozó fertőző betegség, mert a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási/rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. Ugyanis a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell, a sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja nem engedélyezett – írta a Nébih.
