Trükkös úton az élelemhez – a kecskék legyőzték a juhokat

A kecskék egy lépéssel előrébb járnak a juhoknál, amikor új helyzetekhez kell alkalmazkodni – derült ki a Martin Luther Halle-Wittenberg Egyetem (MLU) és a Leibniz Intézet (FBN) közös kutatása során. Az erről szóló tanulmányt a Royal Society Open Science folyóiratban tettek közzé.

A juhoknak és a kecskéknek sok közös vonásuk van: genetikailag szoros kapcsolatban állnak egymással, nagyjából azonos méretűek, hasonló a szociális életük, és az ember körülbelül egy időben háziasította őket. Táplálkozási stratégiájuk azonban nagyon különböző.

Az étel és az állat közötti területet kerítéssel határolták el. Ezen egy rés volt, amelyen át lehetett haladni
Az étel és az állat közötti területet kerítéssel határolták el. Ezen egy rés volt, amelyen át lehetett haladni (Fotó: Pixabay

Gyorsan reagálni a változó környezetre

„A juhok legelnek, a kecskék viszont keresgélnek, és inkább a rügyeket és friss hajtásokat részesítik előnyben” – magyarázta a sciencedaily.com oldalon megjelent cikkben Dr. Camille Raoult, az LMU munkatársa, aki a Leibniz intézet tudósával, Dr. Christian Nawroth-val közösen vezette a kutatást. (A fordítást a magyarmezogazdasag.hu munkatársa készítette.)

A kísérleteket a svájci Agroscope kutatóközpontban, a londoni Queen Mary Egyetemen (QMUL) és a Kentben található Buttercups Kecskemenhelyen végezték.

„Fontos, hogy az állatok képesek legyenek gyorsan reagálni a változó környezetre, mert így nagyobb lehetőségük van megtalálni és kiaknázni az új táplálékforrásokat” – állítja Dr. Nawroth. A csapat ezért azt akarta megvizsgálni, hogy a két állatfaj hogyan reagál az új térbeli akadályokra.

A vizsgálat kísérleti felépítése meglehetősen egyszerű volt: egyszerre egy állatot figyeltek meg, őt egy kis elkerített területre vezették. Ennek egyik végében az állat, a másik végében pedig a személyzet egy olyan tagja állt, akinél étel volt. Az étel és az állat közötti területet kerítéssel határolták el. Ezen egy rés volt, amelyen át lehetett haladni. A közvetlen út azonban minden alkalommal le volt zárva.

A kutatók az állatok viselkedését figyelték, különösen azt, hogy közvetlenül a rés felé haladtak-e vagy sem, illetve feljegyezték, mennyi időbe telt az állatnak eljutni az élelemhez.

21 kecske és 28 juh fejezte be a kísérletet

Néhány forduló után a kerítés résének helyzetét megváltoztatták. Az állatok ezt követően megismételték a tesztet. Összesen 21 kecske és 28 juh fejezte be a kísérletet.

Az eredmények szerint az első körben az újonnan elhelyezkedő réssel a kecskéknek könnyebben és gyorsabban sikerült körbejárniuk az akadályt, bár a juhok átlagosan gyorsabban érték el a célt.

Miután a rés helyét megváltoztatták, a juhok és a kecskék is kezdetben értetlenül álltak az új szituáció előtt, néhány kísérletre szükségük volt az alkalmazkodáshoz. Utána már kevesebbet hibáztak.

A kecskéknek könnyebben és gyorsabban sikerült körbejárniuk az akadályt, bár a juhok átlagosan gyorsabban érték el a célt
A kecskéknek könnyebben és gyorsabban sikerült körbejárniuk az akadályt, bár a juhok átlagosan gyorsabban érték el a célt (Fotó: Pixabay)

A kísérleteket nem lehetett azonos körülmények között végrehajtani a helyszíneken, ennek ellenére az eredmények egyértelműek voltak.

Kognitív módon rugalmasabbak, mint a juhok

„Úgy tűnik, hogy a kecskék jobban és pontosabban alkalmazkodnak az új helyzetekhez, és kevesebb hibát vétettek az akadály körül, amikor a rés megváltozott. Ez arra utal, hogy kognitív módon rugalmasabbak, mint a juhok” – mondta Dr. Britta Osthaus társszerző, a Canterbury Christ Church Egyetem kutatója.

A tanulmány a Svájci Szövetségi Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Hivatal, a Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG, Német Kutatási Alapítvány) és az Egyesült Államok Állatvédelmi Szervezete, a Farm Sanctuary támogatásával készült.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölés... A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán igényelhető támogatásról A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán nyúj...
2015-ben is nőtt a szarvasmarha-állomány Folytatódott a szarvasmarha-ágazat gyarapodása. 2015-ben 18 ezerrel több jószágot regisztrált az illetékes hatóság, mint 2014-ben és az összlétszámon ...
300 millió forintot kapnak évente az apakecskét ta... Csekély összegű támogatást vehetnek igénybe a juhtenyésztők jövő áprilistól. Az új támogatási forma célja a génállomány javítása, valamint a gazdák jö...
Újabb pályázat zárul idő előtt forráshiány miatt... Majdnem 4 milliárd forintot szántak a közelmúltban a hazai juh- és kecskeágazat fellendítésére, amelyre az ágazatban dolgozók szerint már nagy szükség...
Már kártyáznak is a gazdák az állataikkal Sokszor okoz gondot a gazdálkodóknak egy-egy betegség esetén, hogy észleljék a testi tüneteket állataikon. Egy Nyugat-Európában elterjedni látszó móds...
Bárányból is több van a románoknak, mint nekünk... Megkezdték a felvásárlók a húsvéti ünnepekre szánt bárányok átvételét. A helyzet ellentmondásos, mert miközben kevés bárány van a hazai piacon, a felv...