Új dékán vezeti a debreceni agrárkart

Az élelmiszertudomány nemzetközileg elismert professzora, Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. A szakember 7 év brüsszeli megbízatás után tér haza Magyarországra. Élelmiszermérnökként diplomázott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa lett. Közben tanárképzőt és jogi egyetemet is végzett, amit követően az Élelmiszerek EU-harmonizációs munkacsoportjához került. 33 évesen lett a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatója, a pozíciót 11 éven át töltötte be. 2006-ban, 10 közép-kelet-európai ország EU csatlakozása után elsőként és egyetlenként került be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) igazgatótanácsába, ahol hamarosan alelnöki, majd elnöki megbízatást kapott.

Kétszer volt élelmiszer-biztonságért és nemzetközi tudományos kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, majd 2012-ben Brüsszelben lett a Nemzetközi Élettudományi Intézet európai ügyvezetője és tudományos igazgatója – írta a Debreceni Egyetem híre. “Amióta végeztem az egyetemen, folyamatosan oktatok. Címzetes egyetemi tanára vagyok a Szent István Egyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek. A Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem kihelyezett tanszéket működtetett intézetünkben, a KÉKI-ben, ezek tanszékvezetője voltam. Debrecenben MSc- és PhD-hallgatókat, illetve szakmérnököket oktattam és itt habilitáltam 2006-ban” – mondta Bánáti Diána.

Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát - Fotó: www.unideb.hu
Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát – Fotó: www.unideb.hu

A Nemzetközi Élettudományi Intézet európai ügyvezető és tudományos igazgatójaként 500 európai kutató munkáját koordinálta munkatársaival, és az utóbbi években több mint 50 szakértői bizottság munkáját felügyelte.

Betegségmegelőzés, állatkísérletek, veszélyforrások

Vizsgálataik kiterjedtek például az élelmiszerekben előforduló biológiai és kémiai veszélyforrásokra, a civilizációs, illetve az élelmiszer fogyasztással összefüggő betegségek megelőzésére, továbbá arra is keresik a választ, hogy miként lehetne helyettesíteni az állatkísérleteket az élelmiszeriparban.

Bánáti Diána a Brüsszelben eltöltött 7 év után döntött úgy, hogy hazatér és megpályázza a debreceni agrárkar dékáni pozícióját - fotó: www.unideb.hu
Bánáti Diána a Brüsszelben eltöltött 7 év után döntött úgy, hogy hazatér és megpályázza a debreceni agrárkar dékáni pozícióját – fotó: www.unideb.hu

A Debreceni Egyetem agrárkarának óriási előnye, hogy multidiszciplináris

Ezáltal képes lehet az integrált megközelítésnek a tükrözésére, az élelmiszerlánc-vízió mentén felépíteni az oktatását, olyan agrár- és élelmiszermérnököket vagy környezetmérnököket képezni, akik ezzel az átfogó szemlélettel rendelkeznek. Természetesen a kutatásban is széles körű együttműködésre, gyakran európai, illetve világszintű kooperációkra van szükség. Ezeket a lehetőségeket csak úgy tudjuk megragadni, például európai uniós pályázatokban részt venni, ha képesek vagyunk a komplex problémákat is kezelni és többféle szakterület közös munkájával megoldást kínálni. A Debreceni Egyetemen ez adott, hiszen a különböző karok révén széleskörű együttműködésekre nyílnak lehetőségek: az élelmiszer- és táplálkozástudományi, mezőgazdasági szakemberek orvosokkal, gyógyszerészekkel, farmakológusokkal, természettudósokkal együtt vehetnek részt fejlesztésekben – mondta Bánáti Diána.

Első nőként került a posztra Bánáti Diána

Bánáti Diána a debreceni felsőfokú agrárképzés 150 éves történetének első női vezetője, dékáni megbízatása 2019 júliusától 3 évre szól. A professzor ezzel párhuzamosan a Táplálkozástudományi Intézet igazgatói feladataira is megbízást kapott a Debreceni Egyetemen. Az agrárkar dékánjaként szeretnék hozzájárulni az intézmény széles körű képzéseinek további erősítéséhez, valamint látva, hogy egyre nagyobb az igény az angol nyelvű képzésekre, elérni a megfelelő felkészültségű külföldi hallgatók számának növekedését. Célként tűztem ki mindemellett az oktatók, kutatók előmenetelének segítését, hiszen óriási szükség van az utánpótlásra és a doktori iskolák megerősítésére – foglalta össze célkitűzéseit az új vezető.

Cikkajánló: Újfajta növényszaporítás a Debreceni Egyetem Kutatóintézetében
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...
Csak mezőgazdászoknak! Az agrárágazat szereplőit érintő fontos témákról lesz szó a szeptemberi Gazdag Gazda Roadshow 4 állomásán. Tudja, hogy hogyan változik a támogatási, p...
Az agráriumban a tudásra van a legnagyobb igény ...fejtette ki az idei Farmer Expo kapcsán Vaszkó László, kiállításigazgató. Ezzel pedig mi is teljes mértékben egyet értünk. Ezért is rendezzük meg s...
Néhány nap múlva startol a Gazdag Gazda roadshow! ... Négy helyszínen szervezünk konferencianapot arról, hogyan használható a leggyümölcsözőbben az e-kereskedelem az agráriumban. A menün marketingfogások,...
Kitörési pont Fontos lesz az agrár felsőoktatás; épülnek a kazah kereskedelmi kapcsolatok; újra lehet cukor Szerencsen; kezdődik a napraforgó betakarítása; csak a m...
Teltház Hajdúböszörményben Útjára indult szeptember 2-án a Gazdag Gazda Roadshow, Hajdúböszörményben. A csodálatos terem megtelt érdeklődő és információra éhező gazdákkal, amine...