Kifizetési kérelem adható be komlóültetvények után

Megjelent a komlóültetvények létesítéséhez kapcsolódó kifizetési kérelem közlemény. A beadott kérelmeket időrendi sorrendjében bírálják el. A kifizetési kérelem kizárólag a befejezett telepítési tevékenységre nyújtható be. Ez a támrendszerre, és – ha a támogatási kérelem részét képezte – az öntözőrendszerre is vonatkozik. Egy kérelmező a támogatási időszakban egy kifizetési kérelmet adhat be akkor, ha rendelkezik befogadó nyilatkozattal. […]

Tovább…

Ömlik a pénz a vízre: 500 millióról 2 milliárd forintra emelik öntözésfejlesztési pályázatok plafonját

Társadalmi-, gazdasági- és környezeti szempontból is kulcskérdés az öntözött területek növelése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az első öntözésfejlesztési projektátadó rendezvényén, a Bács-Kiskun megyei Hartán. Azt is bejelentette, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határát 500 millió forintról 2 milliárd forintra emelik. Jelenleg 87,5 ezer hektáron, a szántóterületek alig 2 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, ezt két év alatt 200 ezer hektárra, majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra szeretnék növelni. […]

Tovább…

A NAK elhalasztotta a tagdíjbevallást és –befizetést

A kormány által kihirdetett vészhelyzeti intézkedésekkel, illetve az ehhez kapcsolható gazdasági döntésekkel összhangban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöksége a tagok 2020-as tagdíjbevallását és –fizetését őszre halasztotta. A köztestület azért döntött így, mert ezzel is segíteni kívánják a gazdasági nehézségek áthidalásában tagjaikat. […]

Tovább…

Nyakunkon a határidő: teljesíteni kell a zöldítés támogatás kötelezettségeit

Bár sajnos sokan azt gondolják, nem jár ingyen a zöldítés támogatás. A kifizetéshez több feltétel teljesítése szükséges. Meghatározott, hogy a parlagon hagyott területet, valamint a nitrogénmegkötő növényfajokat mettől meddig kell fenntartani. Ezen felül diverzifikációs kötelezettség is van, valamint a kaszálások időpontja is fontos. A zöldítés legfontosabb tevékenységeihez kapcsolódó fontos dátumokat gyűjtöttük össze. […]

Tovább…

15 ezer hektáron tette tönkre a barackot és a cseresznyét a fagy

Az idei évben jelentős a fagykár mértéke Magyarországon, ugyanis a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által működtetett informatikai rendszerben rögzített adatok alapján a tavaszi fagykár meghaladja a 15 ezer hektárt. A rendszerben a megyei kormányhivatalok ellenőrzései alapján biztosított adatok szerepelnek, amely az egész országra kiterjed, és elsősorban a gyümölcsösöket érintette, azon belül is a kajszibarack-állományt. A 2020. április 1-jét követően bekövetkezett káreseményeket még május 15-ig jelenthetik be a gazdák. […]

Tovább…

A Nébih segítséget nyújt az állattartók számára

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) meghosszabbítja az állattartói adategyeztetés határidejét. A június 15-re kitolt határidő a járványügyi helyzetre való tekintettel jött létre, továbbá a Nébih tanácsadással is segíti azokat az állattartókat, akik tenyészete több tartáshellyel rendelkezik, viszont azok „szétválasztását” még nem hajtották végre. Aki igényt tartana a tanácsadásra, az a Nébih ügyfélszolgálatán (enarufsz@nebih.gov.hu) jelezheti. […]

Tovább…

Uniós támogatási intézkedéseket kért Magyarország a baromfi-, sertés- és tejágazatban

Magyarország az uniós agrárminiszterek május 13-ai videokonferenciáján további uniós támogatási intézkedések bevezetését kérte Brüsszeltől a koronavírus járvány következtében kialakult helyzetre. A támogatási intézkedés a baromfi-, a sertés- és a tejágazatot érintené, ahol a járvány következtében válsághelyzet alakult ki, és ennek kezelése érdekében kérte Magyarország az intézkedések bevezetését. Az uniós agrárminiszterek egyetértettek abban, hogy az eddig meghozott intézkedések nem elegendőek a járvány következtében kialakult válsághelyzet kezelésére. Ezért rendkívüli intézkedések azonnali bevezetését kérték az unió mezőgazdasági biztosaitól. […]

Tovább…

Egy helyen a közös agrárpolitika legfontosabb információi

Az 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika (KAP) célja, hogy a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és az európai gazdálkodók között teremtsen partneri viszonyt. A KAP arra irányul, hogy támogassa az agrártermelőket és javítsa a mezőgazdaság termelékenységét. Ezáltal biztosítsa, hogy a fogyasztók folyamatosan és megfizethető áron jussanak hozzá a szükséges élelmiszerekhez. További célja, hogy tisztességes megélhetést biztosítson az uniós gazdáknak. […]

Tovább…