Az 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika (KAP) célja, hogy a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és az európai gazdálkodók között teremtsen partneri viszonyt. A KAP arra irányul, hogy támogassa az agrártermelőket és javítsa a mezőgazdaság termelékenységét. Ezáltal biztosítsa, hogy a fogyasztók folyamatosan és megfizethető áron jussanak hozzá a szükséges élelmiszerekhez. További célja, hogy tisztességes megélhetést biztosítson az uniós gazdáknak.
A bevezetőben felsoroltakon kívül a közös agrárpolitika azért jött létre, hogy segítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást, valamint EU-szerte támogassa a vidéki területek és tájak megőrzését, továbbá életben tartsa a vidéki térségek gazdaságát azáltal, hogy ösztönzi a munkahelyteremtést a mezőgazdaságban, az agrár-élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban. A KAP az összes uniós tagország közös szakpolitikája. Irányítása és finanszírozása uniós szinten, uniós költségvetési források felhasználásával történik.
A KAP a gyakorlatban
A gazdálkodás több egyedi jellemző miatt nem hasonlít a legtöbb más gazdasági ágazatban megvalósuló tevékenységre. Ezek az alábbiak:
- Az élelmiszer-termelés jelentősége ellenére a mezőgazdasági termelők jövedelme mintegy 40 százalékkal alacsonyabb a többi gazdasági ágazatban fizetett jövedelmeknél.
- A mezőgazdaságban szükségszerűen időigényes folyamat az, hogy a termelők a fogyasztói kereslethez igazítsák a kínálatot. Nyilvánvaló, hogy időbe telik több búzát termeszteni vagy több tejet előállítani.
- Az agrárium szereplőinek a költséghatékonyságon kívül arról is gondoskodniuk kell, hogy fenntartható és környezetkímélő módon termeljenek, valamint megóvják a talajt és az élővilág biológiai sokféleségét.
- A mezőgazdaság sokkal jobban függ az időjárási és az éghajlati viszonyoktól, mint más gazdasági ágazatok többsége.
Az üzleti bizonytalanság és az agrárgazdálkodás környezeti hatása indokolttá teszi a közszféra határozott szerepvállalását a mezőgazdaságban.
A KAP-intézkedések a következőket tartalmazzák:
- jövedelemtámogatás: a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilitását közvetlen kifizetések formájában nyújtott jövedelemtámogatás biztosítja. Ebben azért részesülnek, mert környezetbarát gazdálkodást folytatnak, és olyan közjavakat és -szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekért a piac általában nem fizet. Ilyen példa a tájvédelem.
- piaci intézkedések: meghozataluk a nehéz piaci helyzetek kezelését szolgálják, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi aggályok miatt hirtelen lecsökken a kereslet, vagy ha a piacon átmeneti túlkínálat miatt esnek az árak;
- vidékfejlesztési intézkedések: nemzeti és regionális programok keretében végrehajtott intézkedések, melyek a vidéki térségekben jelentkező sajátos szükségletek és kihívások kezelését célozzák meg.
A támogatási rendszer a termelőknek egy minimális felvásárlási árat, az ültetett növények után pedig közvetlen kifizetéseket garantál. Ez az EU-s gazdáknak pénzügyi biztonságot teremt, így gondoskodik a mezőgazdasági javak kellő mennyiségű előállításáról. Jelenleg széles körű viták folynak a rendszer reformjáról, amiről itt lehet többet olvasni.
A KAP egy összetett rendszer az árucikkek árszintjének fenntartására és a termelés támogatására, aminek három fontos mechanizmusa van:
- Vámokat vetnek ki bizonyos EU-ba importált árukra. Ezeket olyan szinten tartják, hogy a vámmal növelt ár világpiaci ár az EU-s termékek célként meghatározott ára fölé kerüljön.
- Belső intervenciós árat állapítanak meg. Amennyiben a belső piaci árak az intervenciós ár alá esnek, az EU felvásárolja a terméket az intervenciós áron. Ez az ár alacsonyabb az EU-s termékek célként kitűzött áránál.
- A termelési támogatások rendszere. Történelmi okokból a különböző termények után különböző összegű támogatás jár, de egy átalányt vezetnek be a megművelt föld területe alapján. Ezen kívül még pótlólagos támogatást adnak a környezeti szempontból előnyös földművelési módokra.
A közös agrárpolitikát két alap finanszírozza az európai uniós költségvetés keretében:
- az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) közvetlen támogatást biztosít és piaci intézkedéseket finanszíroz;
- az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidékfejlesztési intézkedésekhez nyújt forrásokat.
A kifizetéseket az egyes európai uniós országok kezelik. Az uniós átláthatósági szabályokkal összhangban a KAP-kifizetések kedvezményezettjeire vonatkozó információkat mindegyik tagország közzéteszi.
A közös agrárpolitika előnyei
A KAP meghatározza azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelők társadalmi szerepükkel összhangban gondoskodni tudjanak a következőkről:
Élelmiszerek előállítása
- Az Unióban mintegy 10 millió mezőgazdasági üzem létezik, és körülbelül 22 millióan dolgoznak rendszeresen az agrárszektorban. Az EU anyaga szerint az európai gazdálkodók biztonságos és kiváló minőségű, egyszersmind megfizethető termékek bőséges választékával látják el a lakosságot.
- Európa élelmiszertermékei és kulináris hagyományai világszerte nevezetesek. Az EU világviszonylatban az agrár-élelmiszeripari termékek egyik vezető termelője és nettó exportőre. Kivételes mezőgazdasági adottságainak köszönhetően az EU képes arra, hogy kulcsszerepet töltsön be a világ élelmezésbiztonságának megteremtésében, és ezt a pozíciót vállalnia is kell.
A vidéki közösségek fejlesztése
- Az európai vidéki térségek bővelkednek értékes természeti erőforrásokban, és sokak munkahelye kötődik a mezőgazdasághoz. Így van ez azokban az ágazatokban, amelyek gépekkel, épületekkel, üzemanyaggal, műtrágyával, valamint állatgyógyászati szerekkel és állatorvosi szolgáltatásokkal látják el a gazdákat.
- Sok munkavállaló áll alkalmazásban az élelmiszerek előkészítésével, feldolgozásával, csomagolásával, raktározásával, szállításával és kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó vállalkozásoknál. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtt csaknem 40 millió munkahelyet biztosít az Európai Unióban.
- Ahhoz, hogy korszerűen, hatékonyan és termelékenyen végezhessék a munkájukat, a gazdáknak, valamint az mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok szereplőinek könnyen hozzá kell férniük a szektorral – így például a termelési eljárásokkal és a piaci fejleményekkel – kapcsolatos legújabb információkhoz. 2014 és 2020 között a közös agrárpolitika hozzávetőleg 18 millió vidéki lakosnak – azaz az EU vidéki térségeiben élő lakosok 6,4 százalékának – biztosít hozzáférést nagy sebességű technológiákhoz, valamint jobb internetes szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához.
Környezeti szempontból fenntartható gazdálkodás
A gazdáknak kettős kihívással kell szembenézniük: élelmiszert kell termelniük, ugyanakkor óvniuk kell a természetet, és meg kell őrizniük a biológiai sokféleséget. A rendelkezésükre álló természeti erőforrásokat körültekintően kell felhasználniuk. Ez az élelmiszeripar fennmaradásának és az életminőség megőrzésének elengedhetetlen feltétele.
A KAP legfontosabb szereplői:
Az Európai Bizottság rendszeresen konzultál a civil párbeszédben részt vevő csoportokkal és a mezőgazdasági bizottságokkal annak érdekében, hogy a lehető legjobb mezőgazdasági jogszabályokat és szakpolitikai intézkedéseket dolgozza ki. Ezt a munkát különböző szakértői csoportok is segítik tanácsokkal. A mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport például a tisztességtelen kereskedelmi módszerek témájában osztja meg tudását az Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottság hatásvizsgálatokat végez, amikor új uniós jogszabályokat készít elő, dolgoz ki és terjeszt elő, hogy felmérje, indokolt-e az uniós fellépés az adott területen, és milyen lehetséges hatásai lehetnek a különböző megoldásoknak. A hatásvizsgálatok kulcsfontosságú részét képezik az EU minőségi jogalkotási programjának. Az Európai Számvevőszék is fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági kiadások felügyeletében.
Az Európai Bizottság rendszeresen közzéteszi „Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című Eurobarométer felmérés eredményeiről szóló jelentéseket. Az összes uniós országban elvégzett Eurobarométer felmérés fontos információkkal szolgál arról, hogyan ítélik meg a polgárok a közös agrárpolitikát. A felmérés kérdései többek között a közös agrárpolitika keretében nyújtott támogatás ismertségére, eredményességére, minőségi és környezetvédelmi kérdésekre, továbbá a KAP jelentőségére vonatkoznak.
A KAP kiértékelése
Az Európai Bizottság a közös monitoring- és értékelési keret alkalmazásával értékeli ki a közös agrárpolitikát. A közös monitoring- és értékelési keret arra irányul, hogy a KAP által 2014 és 2020 között elért eredményeket bemutassa, és a közös agrárpolitika hatékonyságát az úgynevezett KAP-mutatók segítségével javítsa.
Jogi háttér
A közös agrárpolitika jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés.
Az alábbi négy rendelet határozza meg a KAP különböző alkotóelemeit:
a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó 1307/2013/EU rendelet;
a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésére vonatkozó 1308/2013/EU rendelet;
a vidékfejlesztés támogatására vonatkozó 1305/2013/EU rendelet;
a közös agrárpolitika finanszírozására, irányítására és monitoringjára vonatkozó 1306/2013/EU rendelet.
A közös agrárpolitikát az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága irányítja. A Bizottság felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a közös agrárpolitika végrehajtása céljából.
Az uniós agrártámogatások és az átmeneti nemzeti támogatások is biztosítottak a 2021-től kezdődő átmeneti időszakban
Az Európai Unió Tanácsának Mezőgazdasági Különbizottsága 2020. április 6-án elfogadta a Tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika 2021-től kezdődő átmeneti időszakban alkalmazandó szabályairól, amely megteremti a jogi lehetőségét az átmeneti nemzeti támogatások és az uniós agrártámogatások továbbvitelének – írta az Agrárminisztérium.
A több hónapig tartó tárgyalások alapján meghozott tanácsi álláspont garantálja mind a területalapú támogatások, mind pedig a vidékfejlesztés keretében megvalósuló kifizetések, lényegében a jelenlegi szabályok szerinti továbbvitelét. Az Agrárminisztérium szerint fontos siker, hogy a tanácsi álláspontba magyar kezdeményezésre bekerült az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelének lehetősége. A Bizottság meg akarta szüntetni ezt a támogatási formát, azonban a V4-ek közös fellépésének köszönhetően elérték, hogy az átmeneti nemzeti támogatások a jelenlegi szinten továbbvihetők legyenek a 2021-től induló átmeneti időszakban is. Ennek következtében továbbra is lehetőség lesz évi mintegy 21 milliárd forint nemzeti forrásból támogatni a húsmarha, az anyatehén, az anyajuh, a tej, vagy éppen a dohány ágazatot.
Az elfogadott tanácsi álláspont nem tér ki az átmeneti időszak hosszára, arról a tárgyalások későbbi szakaszában születik majd döntés.
Az új, 7 éves uniós költségvetésre és az új KAP szabályozásra vonatkozó tárgyalások elhúzódása, valamint a koronavírus miatt kialakult válsághelyzet miatt valószínűsíthető, hogy legalább 2 éves átmeneti időszakra lesz szükség. A tanácsi álláspont elfogadása után várhatóan 2020. májusában a társjogalkotó Európai Parlament is kialakítja az álláspontját a javaslatról. Ezt követően nyárra születhet meg a végső megállapodás a 2021 után alkalmazandó átmeneti szabályokról. Anyagunk az Európai Unió és az Agrárminisztérium információi alapján készült.
Csurja Zsolt
