Évek óta érezzük és tapasztaljuk, hogy egyre forróbbak és szárazabbak a nyarak itthon. A klíma-előrejelzések szerint ez csak fokozódni fog, és a 21. század második felére jelentős változás várható az éghajlati övek elhelyezkedésében. Ez azzal is jár, hogy egyes őshonos növények – vagy a gabona – már nem érzik jól magukat, viszont egyre több délszaki növény termeszthető sikerrel.
Magyarországon 2100-ra a mai törökországihoz hasonló száraz, meleg klíma várható, hőhullámokkal, vízhiánnyal együtt. De a világ többi országában is változik a helyzet, ezzel együtt a növények termőterületei is eltolódnak.
Közép-Európa éghajlata tehát a jelenlegi mediterrán klímára fog hasonlítani, a Balkán-félszigetéhez hasonló forró nyarakkal.
Új fajok jelennek meg
Ez nemcsak a mezőgazdaságban dolgozókat érinti, hanem a hobbikertészeket és a fogyasztókat is, azaz mindenkit. Míg egyes őshonos növények ezeken a forró, száraz nyarakon a túlélésért küzdenek, addig megjelennek olyan fajok is, amelyeket korábban legfeljebb a tengerparti nyaralások során csodálhattunk meg.
Érdemes tehát elgondolkodni azon, melyek azok a növények, gyümölcsök és dísznövények, amelyek helyettesítik régi kedvenceinket.
Mire számíthatunk?
A gabona már most sokkal gyorsabban érik, a kukorica és a napraforgó termésmennyisége jelentősen csökken a szárazság miatt, a burgonyatermesztés pedig veszélyben van.
Egyes előrejelzések szerint 2070-re Finnország lesz Európa legnagyobb gabonaellátója, vagyis ennyivel tolódik északra a gabona termőterülete.
Viszont számos más, most még egzotikumnak számító növény lesz termeszthető nálunk, ezért érdemes tehát már most azon gondolkodni, mit ültessünk. A csicseriborsó például hamarosan sikerrel lesz termeszthető hazánkban is, ami kiváló élelemforrás, de most még nem szerves része a magyar konyhának.
A mediterrán növények, gyümölcsök megjelenése abszolút pozitívuma a klímaváltozásnak: míg cseresznye és málna már alig van az országban, megjelenik egyre több helyen a füge, a kivi, de létezik már olíva- és pisztáciaültetvény, és a gránátalma, citrom is megterem hazánkban.
A díszkertekben pedig érdemes a tuja helyett szárazságtűrő, árnyékot adó fákat ültetni, és a zöld, öntözést igénylő gyep helyett szárazságtűrő évelőágyásokat kialakítani, és minél nagyobb területen takarni a talajt.
Nézzük a jó oldalát!
A változások pozitívuma, hogy az új belépő növényeknek még nincs vagy nagyon kevés kártevőjük van a mi klímánkon, így növényvédő szerek nélkül is termeszthetők.
Ezért érdemes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez az otthonunkban, kertünkben, környezetünkben is.
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
