Vörös listás védettségű, veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le Magyarországon

Világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le Magyarországon. A Hortobágyi Nemzeti Park területén 2021. november 5-én találták meg az elpusztult vörösnyakú ludat, amelyről a vizsgálatok során kiderült, hogy testében ólomsörét volt. A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, mindössze 18-19 ezer pár. […]

Tovább…

Csökkenti a kockázatot, a veszteséget és még kényelmes is az Agrodat hiperlokális előrejelzése

Egy a fagykár megelőzését támogató pályázati kiírás miatt nagy lehet a kereslet az Agrodat Kft. által kifejlesztett meteorológiai mérőállomásra és a segítségével kapott előrejelzésekre. Szalóczi Péter a cég operatív vezetője és Gyenizse Máté, agrárszakértő, mutatták be a terméket és a kapcsolódó szolgáltatáscsomagot az olvasóinknak. […]

Tovább…

Szarvasmarhát gázolt egy vonat Ludányhalászinál, a kárt a gazdának kell fizetnie

Szarvasmarhát gázolt egy vonat Nógrád megyében, Ludányhalászinál, emiatt szünetelt a vonatközlekedés Szécsény és Nógrádszakál között. A Balassagyarmatról Ipolytarnócra tartó motorvonat meghibásodott, nem tudta folytatni az útját. A két állomás között átmenetileg nem közlekedhettek a vonatok. A Mávinform este közölte, hogy befejeződött a helyszínelés és újraindult a forgalom az érintett vasúti szakaszon. […]

Tovább…

Elengedhetetlen a bor nagykereskedelmi és piaci árának emelése

Az elmúlt években a magyar borok nagykereskedelmi árai nem vagy csak igen csekély mértékben változtak, annak ellenére, hogy az ágazat termelési költségei folyamatosan emelkednek. A fogyasztók ezzel szemben dráguló borárakkal szembesülnek a boltok polcain.
A kialakult helyzetet több tényező együttes hatása idézi elő. A pandémia, valamint a világpolitikai események hatásai rendkívüli mértékben befolyásolták az európai borpiaci folyamatok kedvezőtlen alakulását. Mindez a magyar pincészeteket is sújtotta, és a felvásárlók a szőlőárak természetellenesen alacsony szinten tartásával próbálták fenntartani az ágazat nemzetközi versenyképességét. […]

Tovább…

Halálra van ítélve a világ fáinak harmada?

Sokat beszélünk a fákról, azt hisszük, hogy ismerjük őket, de napjainkig nem folyt részletes felmérés a fafajok elterjedéséről és állapotáról. Az utóbbi öt évben 60 intézmény és több mint 500 szakértő elvégezte ezt a nagy munkát, a világ fafelmérését.
A vizsgált 58 497 fafaj 30%-áról derült ki, hogy kihalás fenyegeti, és 142 fa tűnt el a természetes élőhelyéről. Leginkább az erdőirtás veszélyezteti a fákat, akár a mezőgazdasági terület növelése a cél, akár építőanyagnak vagy tüzelőnek vágják ki azokat. […]

Tovább…

Mi kerül a beiglibe? Kizárólag mák? Idén alig termett dió…

Karácsonykor vélhetően kétszer több mákos bejgli kerül a családi asztalra, mint a diótöltelékes. Az ok egyszerű: ma a piacokon egy kiló tisztított dió négy-ötezer forintba kerül, a mák viszont „csak” kétezerbe. Kevés a dió a tavaszi fagyok és az országossá váló buroklégykártétel miatt.
Szinte a teljes diótermést elpusztítja a kiskertekben az egy évtizede megjelent észak-amerikai dióburokfúró légy. Másfél hónapig rajzik, ezalatt kellene folyamatosan védekezni, permetezni ellene, ami a kiskerti, gyakorta 8-15 méteres fák esetében lehetetlen vállalkozás. […]

Tovább…

Új magyar találmánnyal lehetnek kivédhetőek a vadbalesetek

Hatékony vadriasztó eszközt fejlesztett ki egy magyar startup. A találmány a korábbi megoldásoknál jobb támogatást nyújt a vadbalesetek elkerüléséhez. Az új megközelítésű vadriasztó ötletének megálmodója, Koltai Viktor, aki egy évtizeden át a közlekedésbiztonság területén dolgozott, jelentős problémának találta a növekvő számú vadgázolást. Ismerve a piacon lévő riasztókat, elhatározta, hogy utánajár, milyen hatásfokkal működnek ezek az eszközök. Új és jól működő magyar találmány lett a folyamat vége. […]

Tovább…

A napi C- és K-vitaminadag felét-harmadát fedezhetjük szederből

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába. Nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.
A szeder jóval erőteljesebb és ellenállóbb növény, mint a málna, de talajigénye hasonló. Legjobban tápdús, középkötött vályogtalajban érzi magát, ne ültessük homokos vagy erősen kötött talajba. Utóbbiban különösen megnő a talajból fertőző gombás betegségek kockázata, mert a szeder gyökerei is érzékenyek a levegőtlen környezetre, ami agyagos talajban hamarabb kialakulhat. […]

Tovább…