Agrárkárok

Vízhiány, tarrágás és erdőtűz gyengíti a Föld legnagyobb organizmusát, a Pando-t

Erdészet

Az amerikai Utah állam közepén él, 6 ezer tonna a tömege és akkora, mint a fél Margitsziget. A Wasatch-hegységben közel 44 hektáron elterülő 14 ezer éves Pando a világ legnagyobb növényi organizmusa. Ökológiai kutatások azt is feltárták, hogy Pando és a többi amerikai rezgő nyárfából álló erdők komplex biodiverzitás központok, több mint 100 honos állat- és növényfaj élőhelyét biztosítva. A létét most veszélybe sodorta az antropogén klímaváltozás – írta a Conversation-ben megjelent cikkében Richard Elton Walton az angliai Newcastle-i Egyetem biológusa. […]

Tovább…

Meghalt egy 5 éves kislány a traktoros miatt, a letöltendő börtönbüntetést másodfokon is megerősítették

Agrárkárok

Fogházra ítélték a vontatóvezetőt, aki egy gyerek halálát okozta Vas megyében. Másodfokon is helybenhagyták annak a férfinak a fogházbüntetését, aki mezőgazdasági vontatójával egy gyermek halálát okozta Nemeskolta közelében – tette közzé a Szombathelyi Törvényszék. A Szombathelyi Járásbíróság első fokon halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és emiatt 1 év 8 hónap fogházra, valamint 375 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, 6 évre eltiltotta a járművezetéstől és kötelezte a bűnügyi költségek megfizetésére. […]

Tovább…

A fogyasztási kedv növekvőben, de borból kevesebb lehet idén

Szőlészet

A világ bortermelése az elmúlt évek legalacsonyabb szintjére eshet idén a zord európai időjárás miatt, miközben a kereslet várhatóan a koronavírus-járvány előtti szintek közelébe fog visszaállni – közölte a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV).
A 2021-re vonatkozó előrejelzések szerint a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati ​​Szervezet a világtermelést 247,1 millió és 253,5 millió hektoliter között határozta meg. Ez a harmadik egymást követő évben jelent átlag alatti termelést, és megközelíti a 2017-es 248 millió hektáros szintet, amely az elmúlt hatvan év legalacsonyabb mennyisége. […]

Tovább…

Kipusztultnak nyilvánították, de nagyon is él és szaporodik az aranysakál. Megoldás kell ellene!

állatvilág

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, amelyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.
A XIX. században a jelentős élőhely-átalakításoknak és a ragadozók üldözésének következtében a faj a XX. század első felében teljesen eltűnt a Kárpát-medencéből. Az aranysakálnak nem élt bizonyítható szaporodó állománya hazánk területén a XX. század közepétől (utolsó hivatalos elejtés 1942, Derecske), ezért 1989-ben az aranysakál felkerült a magyar Vörös Könyvbe, és kipusztultnak nyilvánították. […]

Tovább…

Egészséges talajban egészséges növények: mit tehet a gazdálkodó?

Agrárkárok

A talajok állapota a nagyipari termesztés és a klímaváltozás hatására egyre romlik. Pedig egészséges talaj nélkül nincsen egészséges termés sem. Az intenzív, kémiai inputanyagokra alapozott művelés alatt álló területeken a talajban élő hasznos szervezetek csökkenésével megnő a veszélye a talajból eredő károsítók felszaporodásának. A leromlott talajokon a víz és szél okozta erózió már a csekély lejtésű területek termőrétegét is veszélyezteti. Mit lehet és mit érdemes tenni a talajállapot javításáért? […]

Tovább…

Sok veszteség oka az erdei vadkár és annak rendezése

Erdészet

A vad a természeti környezet és az erdei ökoszisztéma része, melyre élete során hatással van. E hatás bizonyos vadsűrűség felett a normál erdőgazdálkodás akadályává is válhat. Az újabb és újabb környezeti kihívások elé állított erdőgazdálkodók úgy érzik, hogy a még elviselhető vadlétszámot már évtizedek óta magunk mögött hagytuk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara online erdészeti tájékoztató fórumának témája az erdei vadkár, annak megelőzése, illetve érvényesítése volt. […]

Tovább…

Megcsúszott a gyár a meggybefőttel, a konzervuborka egy része a szemétben landolt

Zöldség-gyümölcs

A mára zömmel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe visszaszorult szabadföldi konzervuborka-termesztésben idén az előző, igen rossz évhez képest átlagosan 20 százalékos termésnövekedést könyvelhettek el a tészek (a tész a termelői értékesítő szervezet kifejezés kezdőbetűiből rövidült).
A leszedett konzervuborka egy része így a szemétben landolt. A szedés csúcsidőszakában ugyanis a konzervgyárak a tervezettnél kevesebb termést tudtak fogadni a meggybetakarítás csúszása miatt. […]

Tovább…

Rövid- és hosszabb távon is betesz a klímaváltozás kedvenc élelmiszereinknek

Agrárkárok

Az éghajlatváltozás negatív hatásai komolyan veszélyeztetik a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés sikerességét. A kávé már régóta ide tartozik, rajta kívül számos élelmiszercsoport van, amelyek hosszú távon komolyan megszenvedik az emelkedő hőmérsékletet és a szeszélyes időjárást.
A búza az emberek által fogyasztott összes élelmiszer körülbelül 20 százalékát teszi ki, gyakorlatilag szinte az egész világon termesztik. A klímaváltozás miatti aszályok a világ búzatermő területeinek 60 százalékát érinthetik negatívan.
[…]

Tovább…