GMO: Áldás vagy csapás?

Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alkalmazása áll. Nem sokkal később érkezett a hír, hogy GMO kutatásokért ítélték oda a Világélelmezési díjat.

„Egy belga tudós és két, az Egyesült Államokban tevékenykedő kutató nyerte az idei Világélelmezési Díjat, a genetikailag módosított növények előállításában elért sikereik elismeréseként. Ez az első alkalom, hogy a World Food Prize elnevezésű elismerést, amelyet gyakran egy mezőgazdasági Nobel-díjjal felérő díjként emlegetnek, genetikailag módosított (GMO) növények előállítói kapták.”

A belga kutató reményét fejezte ki, hogy az agrár Nobel-díj odaítélése a biotechnológiának elősegíti az Egyesült Államokban már széles körben termelt növények európai elfogadását is.

A világon tavaly 170 millió hektáron termesztettek génmódosított növényeket – emlékeztet indoklásában a díjat odaítélő bizottság.”

Úgy tűnik a világ teljesen megosztott a kérdésben, és nekünk is támadnak kétségeink a technológia hasznosításával kapcsolatosan, ezért megpróbáltuk összegyűjteni mi szól ellene és mi mellette?

Mi is az GMO?

Genetikailag módosított élőlény, amelynek genomját (génállományát) mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre. A transzgenikus élőlények esetében más fajból származó géneket ültetnek be a GMO-ba, tehát olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhet létre.

Miért jó?

  • a gyomirtás totális gyomirtószerekkel könnyen megoldható;
  • a gyomirtás a más gyomirtókkal szemben rezisztens gyomokkal szemben is hatékony;
  • vetésforgó nélkül, monokultúrában is termeszthető;
  • a vetőmag és a hozzávaló gyomirtó egy csomagban kapható;
  • moly- vagy bogár-kártétel esetén, vegyszerezés nélkül többlettermés nyerhető;
  • megtakaríthatók a permetezési és vegyszer-költségek.

Miért nem jó?

  • kialakulnak a totális gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövény-változatok;
  • kialakulnak a kukorica Bt toxinjaival szemben rezisztens moly- és bogár-változatok;
  • a szél által terjesztett pollen (virágpor) a szomszédos, hagyományos állományokban is termékenyít, ez a hagyományos fajták termelőinek és különösen a biotermesztőknek gazdasági kárt okoz (az ő termékeiket is GM-tartalmúnak kell megjelölni);
  • hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól;
  • a Bt toxint a növény minden sejtje termeli, mennyisége kb. 1500-2000-szerese lehet a hasonló permetezőszer engedélyezett dózisának és ez élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel;
  • a talajba szántott növényi részekben lévő toxin lassabban bomlik el, mint a hasonló permetezőszer toxinja;

Nálunk miért nem?

  • a GM fajták termesztésének esetleges engedélyezése a hazai növénynemesítők és a hazai vetőmagtermesztés verseny hátrányát eredményezhetné
  • jelenleg Magyarországon  GMO-mentes termékekre van piaci igény, a hazai agrárexport vásárlói pedig értékelik Magyarország „GMO-mentes” státuszát
  • Nem tisztázottak teljes körűen a technológia hatásmechanizmusai

Milyen egyéb hatásai lehetnek?

Dr. William Davis amerikai kardiológus szerint: “Az új, genetikailag módosított búza tartalmaz egy új fehérjét, a  gliadin. Ez a gliadin kötődik az opiát receptorokhoz az agyunkban, és ez a legtöbb ember étvágyát serkenti, amiért ők 440 kalóriával többet fogyasztanak naponta. ” Davis azt állítja, a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy ez történik emberek sokaságánál. Ő azt javasolja, hogy teljesen kerüljük az ilyen búzát.

Mi lehet a jövő?

A spanyol és amerikai kereskedelmi tisztviselők az európai GMO- ellenállás megtörésén fáradoznak. Spanyolország egyike annak a néhány európai államnak, amely génmódosított növényeket – elsősorban kukoricát termel. 2010-ben az unióban előállított génmódosított tengeri (Bt kukorica) nyolcvan százalékát Spanyolországban termelték.

A szegény ázsiai országok többségében nagy a kísértés, hogy génmódosított technológia segítségével enyhítsenek az élelmiszerhiányon. Három éve India és Kína termőterületének már három százalékán termesztettek génmódosított növényeket, amelyek több mint kilencven százaléka egyelőre továbbra is hat észak- és dél-amerikai országból származik, nyolcvan százalékát az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában állítják elő.

Nyilván nagy kérdést vet fel a növekvő populáció és a föld teherbíró képessége is. Az éhezés és ellátás problémája kérdéseket vet fel, amelyre a politika és a tudomány is folyamatosan keresi a választ.

Ahhoz, hogy a GMO legyen a megoldás:

  • Nagyon biztos eredmények kellenek a kutatásban, hogy az olyan, lassan kialakuló degenerációs folyamatok kiszűrhetőek legyenek, amelyek csak több nemzedékre vetítve fejtik ki hatásukat.
  • Nagyon fontos, hogy a termelők és a társadalom is elfogadja az eredményeket és bevezetni csak akkor szabad, ha a veszélyeket ki lehet zárni.

Forrás:  Wikipédia, Sygenta, MTI, CNN

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Kukorica Termésverseny – 2013-ban már az ötödik!... Ha visszatekintek arra, hogyan is indult, nem mondhatom azt, hogy az ötlet kipattanásától a megvalósulásig minden magától értetődő volt. Még akkor sem...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának az idei év januárja óta tartó esése, bár lassuló ütemben, de tovább folytatódott: az elmúlt 4 hét alatt további 3%-ot csökkent....
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának esése, egy kis megtorpanás után, a 23. héten tovább folytatódott: február közepe óta 9%-ot csökkent. Úgy tűnik, a gazdák eltöké...
Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacon már nagyon érződik, hogy közeleg az aratás. Egymás után lépnek piacra azok a termelők, akik még rendelkeznek tavalyi kukoricával, hogy „kisöp...
Mi áll az indiai gazdák nagyszámú öngyilkosságának... Szerencsések vagyunk, hogy nincs ránk hatással a Monsanto, vagy az érintett gazdák csak bűnbakot keresnek adósságproblémáik tekintetében? Önöknek mi a...