Magyar biosiker: felkerültek a hazai Lidl áruházak polcaira az alakor és tönke ősgabona lisztek

Többéves ősgabona fajta kísérletek eredményeként valósult meg az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet termékfejlesztési projektje, így a magyarországi boltok polcaira is kikerülnek a bio tájfajta tönke és alakor ősgabona lisztek. 2022. január harmadik hetétől a Lidl áruházláncában, országosan megvásárolhatóak fél kilós kiszerelésben az ÖMKi partneri hálózatából származó bio tönke és alakor lisztek. Az elérhető mennyiség egyelőre limitált, de ha az első kereskedelmi kísérlet beválik, a jövőben nagyobb mennyiséget kínálnak majd a fogyasztóknak.

Az ősgabonák azért különlegesek, mert a modern kenyérbúzához képest jobb beltartalmi mutatókkal bírnak, azokénál magasabb a makro- és mikroelem-tartalmuk, illetve akár 16-20 százalék fehérjét is tartalmazhatnak. A glutén (azaz sikér) összetételük is nagyon eltér a modern búzákétól, ezért kevesebb embernél váltanak ki allergiás reakciót – írta az ÖMKi. Fogyasztásukat követően a lassabb emésztési folyamat eredményeként a telítettségérzés tovább fennmarad. Jobb alkalmazkodóképességük (pl. szárazságtűrésük, betegségellenállóságuk) miatt jól beilleszthetők a szintetikus vegyszereket mellőző ökológiai gazdálkodásba és a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbbak. Fogyasztásukkal nem csak egészségünkért teszünk, de hozzájárulunk az ökológiai gazdálkodás fejlődéséhez, a mezőgazdasági sokszínűség fokozásához is.

Magyar biosiker: felkerültek a hazai Lidl áruházak polcaira az alakor és tönke ősgabona lisztek, a képen tönke lisztből készült kovászos kenyér - Fotó: ÖMKi
Magyar biosiker: felkerültek a hazai Lidl áruházak polcaira az alakor és tönke ősgabona lisztek, a képen tönke lisztből készült kovászos kenyér – Fotó: ÖMKi

Mitől olyan különlegesek az ÖMKi ősgabona lisztjei?

Ezeket az ősgabonákat már jóformán senki sem termesztette Magyarországon. 2015-ben kezdték meg a tájfajta ősgabonák kutatását. A DIVERSIFOOD EU-s projekt keretében kaptak génbanki tételeket, és ezeket szaporították fel az elmúlt években. 2018-ban ezeket a felszaporított anyagokat adták ki magyarországi gazdálkodóknak, hogy az On-farm hálózatukban is helyet kapjanak és valós gazdálkodói körülmények között is bebizonyíthassák, hogy alkalmasak az ökológiai termesztésre. A cél az volt, hogy a teljes termékpályát kifejlesszék és a kiválasztott ősgabona fajtákból eljussanak a fajta lisztekig.

Miért érdemes újra felfedezni az ősi gabonákat?

Aki ÖMKi bio tájfajta ősgabona lisztet vásárol nem csak az egészsége megőrzéséhez, de a környezet védelméhez is hozzájárul. Egyúttal támogatja a hazai fenntartható gazdálkodást, azon belül is a kistermelőket. Ráadásul azzal, hogy az ÖMKi logójával fémjelzett terméket vásárol, közvetve segíti az újabb hazai ökológiai mezőgazdasági kutatásokat is – fogalmaztak.

Az ősgabonák kulcsszerephez juthatnak a jövőben

Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a tönke és az alakor ősbúza fajok kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetétele, emészthetősége, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalma kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A tönke és alakor olyannyira egyedi gabonafélének számítanak, hogy fogyasztásukat javasolják különféle allergiák (de természetesen nem búza allergiánál, vagy pl. cöliákiánál), magas koleszterinszint esetén és cukorbetegek diétájába. Ezek a gabonák a mezőgazdasági termelés során ellenállóbbak a betegségekkel szemben, előnyük az alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük. Jól bírják az extenzívebb körülményeket is, ezért jól beilleszthetőek a biogazdálkodásba.

Az ÖMKi kísérleteiben szereplő alakor, az ősgabonák egyike - Fotó: ÖMKi
Az ÖMKi kísérleteiben szereplő alakor, az ősgabonák egyike – Fotó: ÖMKi

Miért ősgabonák?

Az ősgabonák, más néven pelyvás gabonák közül a legismertebb a tönköly, a tönke és az alakor pedig a közelmúltban kezdték el élni reneszánszukat. Az ősbúzák nem a ma ismert kenyérbúza ősi fajtái, hanem teljesen külön gabonafajok. Az alakor például az az egyszemű búza, amit az emberiség először körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt vont be a termesztésbe. Bár Közép-Ázsia egyes területein a mai napig termesztik, Európában a kenyérbúza megjelenésével, majd a vegyiparra alapuló gazdálkodás terjedésével ezek a gabonafajok szinte teljesen eltűntek a mezőgazdaságból. Kiváló tulajdonságaik révén – akár ökológiai, akár konvencionális termelésben – ezek az ősi búzák visszahozhatják a hiányzó sokszínűséget a kenyérkultúrába, kiegészíthetik a tömegtermelést és javíthatják a pékáruk minőségét – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Alkobeer projekt – Alakor biosör A nyáron adtunk hírt Facebook oldalunkon arról, hogy elkészült az első magyar biosör, ami az ősi eredetű alakor búzából készül, melynek kiemelkedő a b...
Akcióterv segítheti a hazai biotermesztés elterjed... Tény, hogy ha nem változtat az emberiség az életvitelén, komoly problémák adódhatnak a fajfenntartás terén. Sokan hangot is adnak ennek, miniszterek, ...
Nem újkeletű dolog a biogazdálkodás Organikus gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, biogazdálkodás… sokan sokféleképpen nevezik a mai szemlélet szerint modern felfogású gazdálkodást, pedig...
Újabb támogatás az ökológiai gazdálkodás segítésér... Minden eddiginél többet fordíthat Magyarország az ökológiai gazdálkodás támogatására. A támogatás a korábbi keret csaknem háromszorosát, mintegy 60 mi...
Induló kifizetések, meghosszabbított határidők... Csupa jó hírt kaptak a gazdák a héten: a mai napon (pénteken) megkezdődnek a területalapú támogatások előlegrészének kifizetései, valamint egyéb, kise...
A biogazdálkodásé lehet a jövő A korábbinál is több támogatást kaphatnak jövő évtől kezdve azok, akik a biogazdálkodás mellett döntenek. A vegyszermentes és ökológiai gazdálkodást f...