A biogazdálkodásé lehet a jövő

A korábbinál is több támogatást kaphatnak jövő évtől kezdve azok, akik a biogazdálkodás mellett döntenek. A vegyszermentes és ökológiai gazdálkodást folytatók számára 52 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Pályázni már idén november elejétől lehet, feltéve, ha a termelő vállalja a biogazdálkodással járó szigorú feltételeket.

Hiába kecsegtet magasabb haszonnal a biogazdálkodás, amelyet mostantól kezdve jelentős összegekkel támogat az Európai Unió és a kormány, mégis akadnak olyanok, akik nem folytatják a nehezebb időkben megkezdett munkát. Például a Nógrád Tész már hosszabb ideje foglalkozik bio málna és szeder termesztéssel, a szövetkezés vezetősége a kedvező hír ellenére mégis hamarosan behúzza a féket, felhagyva a gazdálkodással.

“Nem sok sikerélményt hozott számunkra az elmúlt néhány év, hiába igyekeztünk méltányos árat kérni a gyümölcseinkért, a mindössze 50 forintos kilónkénti bio-felárat sem volt hajlandó elfogadni a piac” – kesereg a tész ügyvezetője. Ógel János szerint az 50 forintos árkülönbözet a termelő szempontjából gyakorlatilag nulla, mert csupán a plusz költségek kis hányadát fedezi.

Emellett a bio málna hozama alacsonyabb is, mint a hagyományos módon termesztett gyümölcsé, a bokrok is rövidebb ideig teremnek. “A bio növényvédőszerekből sokkal többet kell használni, mert kevésbé védik a kórokozóktól a termést. Nagyon nagy szükség volna a most ígért támogatásra, élnénk is vele, ám mégis úgy döntöttük, nem folytatjuk tovább” – adott magyarázatot a döntésükre az ügyvezető.

A bio málna nem terem olyan sokat, mint a hagyományos módon termesztett társai (Fotó: biba.blog.hu)
A bio málna nem terem olyan sokat, mint a hagyományos módon termesztett társai (Fotó: biba.blog.hu)

 

Pedig 2016-ban valószínűleg minden idők legnagyobb uniós és állami támogatását igényelhetik a biotermesztéssel foglalkozó gazdák. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott pályázat legfontosabb feltétele az igénybevevő számára az ökológiai gazdálkodás fenntartása a következő öt évben.

Az ökológiai gazdálkodásra csak ezután áttérő zöldségtermesztők évente 516 eurós támogatást kaphatnak hektáronként, az almatermesztők 1040, a szőlősgazdák 873, az egyéb gyümölcsökkel foglalkozók pedig 734 eurónyi összeghez juthatnak hozzá öt éven keresztül.

De mi is az a biogazdálkodás? Ugyanaz, mint az öko-, vagy az organikus gazdálkodás, a három szó jelentése között semmi különbség nincs. A legfontosabb kikötés az ilyen fajta gazdálkodásnál, hogy sem gyomirtószert, sem műtrágyát, sem szintetikus növényvédőszert nem lehet használni.

A már régebb óta ökológiai gazdálkodást folytatók számára a gazdálkodás fenntartására a zöldségtermesztők hektáronként évi 366, az almatermesztők 802, a szőlősgazdák 674, az egyéb gyümölccsel gazdálkodók pedig 568 eurót kaphatnak, amennyiben pályáznak november és december között. De további támogatás igényelhető, ha valaki vállalja, hogy nem öntözi a gyümölcsösökben fekvő értékes gyepterületet, vagy azon nem végez gépi munkát napkeltétől napnyugtáig, Bár az ősgyepen csak szarvasmarhát, juhot, kecskét, szamarat, lovat, öszvért, vagy bivalyt szabad legeltetni, 2016-tól pénz jár azért is, ha a gazda madárbarát módon, megóvva a fészkelő madárvilágot, vállalja a kaszálást.

„Sajnos az emberek túlnyomó részében túlzó és néha hamis kép alakult ki a biotermékekről, ezért az uniós támogatásnak köszönhetően az ökológiai gazdálkodás térnyerésével talán sikerülhet változtatni a félreértéseken” – foglalta össze a támogatás kevésbé ismert előnyét a Helyi Híradóknak a FruitVeb zöldég-gyümölcs szakmaközi szervezet elnöke. Csizmadia György úgy véli: az emberek még mindig azt hiszik, hogy a biogazdálkodás végterméke csakis a kukacos alma, illetve a ragyás, formátlan zöldség lehet. Pedig távolról sem így van. Bár azt tartja a népi mondás, hogy az a bio, amit éjjel permeteznek, a valóságban a biokertész is permetez, csupán természetes, az egészségre veszélytelen összetevőkből álló permetleveket használ.

“A gazdáknak igen szigorú feltételeknek kell megfelelniük, ezek szigorúan tiltják, illetve korlátozzák bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát. A biokertészetek tevékenységét erre szakosodott szervezet dokumentálja, miután évente legalább kétszer ellenőrzést tartott a földeken” – sorolta Csizmadia.

Az ökológiai állattartásnak is megvannak a szabályai (Fotó: pointernet.pds.hu)
Az ökológiai állattartásnak is megvannak a szabályai (Fotó: pointernet.pds.hu)

 

Az ökológiai gazdaságokban eleve szigorúbb állattartási szabványokat kell alkalmazni, és a természeti környezet megóvása alapkövetelmény. Ezért például tilos a haszonállatok csonkítása, fülük-farkuk levágása, a sertések orrának drótozása, a takarmány pedig nem tartalmazhat szintetikus teljesítményfokozókat, és például minden egyes tyúk számára legalább négy négyzetméter, kaparászásra lehetőséget adó kifutót kell biztosítani. Részben ennek következménye, hogy az ökológiai minősítésű gazdaságok és szántóföldek környékén negyedével több madár fészkel, mint a hagyományos művelésű földek mellett.

A legfőbb kérdés persze az, hogy megéri-e a körülményesebben termeszthető és drágább bioterméket vásárolni? Szakértők szerint ezek a termékek sokkal több ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaznak, mint a hagyományos, vagyis nem ökológiai módon előállított társaik. A bio alma akár harminc százalékkal több C vitamint is tartalmazhat, a húsok pedig ízletesebbek lesznek – ami különösen manapság, az állati termékek fogyasztása ellen indított nemzetközi hadjárat miatt sokat ígérő üzletté válhat.

Vásárlóként azonban nem árt résen lennünk, ha ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó drágább termékeket vásárolunk, mert még mindig nagy a trükközés a pénzben is kifejezhető elnevezésekkel. A hivatalos megnevezésben az „öko”, a „bio” vagy az „organic”előtag használatos az organikus gazdálkodásnál.

Ezzel szemben a köznyelvben számos hasonló, ám félreérthető és félremagyarázható marketing-kifejezés fordul elő. Márpedig a „vegyszermentes”, a „natúr”, a „hagyományos” kifejezések messze nem fedik a valóságot, vagyis távolról sem azt jelentik, hogy a vegyszermentes és hagyományos termékeknek közük lenne a valódi öko-, illetve a bio termékekhez és gazdálkodáshoz

Forrás: hirado.hu

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

2016-tól új hitel az agráriumban A Vidékfejlesztési Minisztérium 2016-tól új hiteltípus bevezetését tervezi, hogy a mezőgazdasági szereplők finanszírozási igényére segítséget nyújtson...
Biogazdaság vagy ökogazdaság? Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökoga...
Fertőzött lehet a humusz és a szarvasgombás zöldsé... A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botuliz...
Biopiaci helyzet – kitekintés Tudta, hogy a miniállamban, Liechtensteinben is folyik biogazdálkodás? És azt, hogy az egyik legújabb trend szerint inkább almából készítik a mézet? K...
Újra Vidék Mustra a belváros szívében! Naponta változó kínálattal újra nyit Budapesten a Vidék Mustra a belváros szívében. Hétfőtől szombatig a Belvárosi Piacon, péntekenként pedig a Szabad...
Nem volt bio a fertőzött humusz és zöldségkészítmé... Fontosnak tartjuk tisztázni az elmúlt héten nagy port kavart fertőzött humusz és különböző zöldségkészítmények ügyében kialakult téves híreket. A NÉBI...