Hogyan terem talajművelés és inputanyagok nélküli földön rekordmennyiségű kukorica?

Sok magyar gazdában él sok kérdés a talajmegújító gazdálkodással kapcsolatban. Megéri-e, milyen gondokat okoz, mennyivel javítja a talajállapotot és mire kell figyelni annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban és biztonságosabban lehessen így termelni. Anyagunkban a takarónövények szükségessége, az őszi alaptrágya kijuttatás, a vetőgépek kiválasztása és a vetésforgó összeállítása témájáról lesz szó részletesebben, gyakorlati szempontból. […]

Tovább…

Páratlan magágykészítő kínálat páratlan árakon

A finn Multiva négy különböző felépítésű kombinátorból álló kínálata kétségkívül egyedi jelenség. De vajon van-e létjogosultsága ennyiféle eltérő modellnek egy gyártó palettáján? A Multiva válasza: természetesen, hiszen ahány gazda, talaj és évjárat, annyiféle eltérő kihívással találkozunk a munkánk során. […]

Tovább…

Januártól lehet megosztani az osztatlan közös földtulajdonokat: a részletes szabályok

Idén január elsejétől hatályos a 647/2020. (XII. 23.) Kormányrendelet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól. A rendelet többek között tartalmazza az osztóprogram alkalmazására, az egyezségi megállapodásra, a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló eljárásra, valamint a földnek minősülő ingatlanokon fennálló osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat. […]

Tovább…

Drónnal terelik a szarvasmarhákat az izraeli gazdák: videón a hajtás

A Golán-fennsíkon mezőgazdasági hasznosítású drónok segítik a csordák mozgását. A BeeFree Agro nevű vállalkozásnál négyrotoros drónokkal terelik és figyelik meg a szarvasmarhákat. Számítógépes programmal, a területet és a terelés célpontját beállítva a rendszer automatikusan felismeri az állatokat, és a repülésével ösztönzi őket a meghatározott helyszínre való jutásban. Az autonóm, drónvezérelt terelés egyelőre kísérleti szakaszban van. Az izraeli cowboy-drón nevet is kapott, úgy hívják, Joe. […]

Tovább…

A szemes cirok egy új korszakot nyit a modern mezőgazdaságban

Napjaink növénytermesztésében a műtrágyázással kapcsolatos megkötések és a költségek, a herbicidrezisztencia kérdése, a restrikciók a növényvédő szerek alkalmazása terén, a stagnáló országos termésátlagok, valamint a talajdegradáció tartoznak a legjelentősebb problémák és kihívások közé. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a vetésváltás kapcsán valamit tenni kell (növényi összetétel, sorrend). A jelenlegi gyakorlat hosszútávon zsákutca (búza-búza-kukorica–kukorica). A kérdés az, hogyan újítsuk meg a növénytermesztési rendszereket úgy, hogy ugyanakkor ne csökkenjen, hanem növekedjen az árbevétel és a jövedelem. Szélesebb, változatosabb vetésforgók használatával és a hozzá kifejlesztett technológiákkal csökkenthetőek a gyomproblémák, javítható a műtrágyák hatékonysága, a diverzifikáció növelésével a kártevők és kórokozók nyomása minimalizálható, növekedhet a jövedelmezőség. Természetesen a recepteket nem lehet csak úgy egyszerűen levenni a polcról, fejlesztő kutatásokat kell végezni. […]

Tovább…

Engedélyezték az USA-ban, hogy a hús- és gyógyszeriparban génmódosított disznókat használjanak fel

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte, hogy a hús- és gyógyszeripar feldolgozzon egy génmódosított disznótípust. A Revivcor által kifejlesztett disznó az első génmódosított jószág, amit egyszerre találtak emberi fogyasztásra alkalmasnak és a gyógyszeripar számára is hasznosnak. A génmódosítás hatására a disznókban nem található meg az alfa-gal cukor, ami sokaknál súlyos allergiás reakciókat okozhat. Az állatok neve így lett GalSafe disznó. […]

Tovább…